DR. STÁGEL BENCE
DR. STÁGEL BENCE
DR. STÁGEL BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő T/4855. számú törvényjavaslat annak a társadalmi követelménynek kíván eleget tenni, ami az egyszerűbb, átláthatóbb és költségtakarékosabb közigazgatás működtetését tűzte ki célul.
A közigazgatás jelen törvényjavaslatban szereplő vertikuma azért is átalakításra szorul, mert a hatékony közigazgatás kialakítása mind az állampolgárok, mind az apparátus tekintetében időszerűbb, mint valaha. Ugyanakkor hangsúlyos szempont kell legyen, hogy nem célszerű az úgynevezett olcsó közigazgatás téveszméjébe sem esni. Nem kerülheti el a figyelmet az, hogy a hatékony közigazgatás szervezettséget, létszámot, anyagi ráfordítást kíván, s mindez rövid távon egyáltalán nem olcsó. Hosszabb távon azonban a hatékony működés eredményeként többszörösen megtérülnek a ráfordított beruházások.
A jelentősebb tartalékok mindezek miatt nem a belső, önfenntartó költségek területén vannak, hanem a közigazgatás külső tevékenységében. A társadalomnak és a nemzetgazdaságnak azok a közigazgatási lépések kerülnek nagyon sokba, súlyos milliárdokba, amikor a közigazgatás gépezete indokolatlanul jön mozgásba. Ennek megszüntetésében és felszámolásában vannak a legjelentősebb tartalékok. A közigazgatásban a minőség pénzben kifejezhető érték. A felmérések is azt mutatják, hogy a bürokratikus kötöttségek által kiváltott költségek például az EU GDP-jének 4-6 százalékát jelentik. Tehát az indokolatlan jogszabályi kötöttségek és beavatkozások megszüntetésével 15 százalékkal is csökkenthetőek akár a költségek.
Mindezek alapján nem odázható tovább a közigazgatási jogszabályok átfogó felülvizsgálata. Így van ez annak ellenére, hogy már több körben eredményesnek értékelhető intézkedésekre került sor a hazai közigazgatási joganyag felülvizsgálata és rendbetétele körében. Ám továbbra is rengeteg olyan szükségtelen szabályt kell a jogalkalmazóknak jelenleg is alkalmazniuk, amelyek hatályon kívül helyezésére vagy újraszabályozására nem került sor. Legalább annyira káros a hatása annak, ha a közérdek, a védett értékek és a közérdekű szempontok érvényesítése nem jelenik meg a jogszabályokban, vagy a létező szabályok végrehajtását senki sem ellenőrzi, s elmarad a mulasztások szankcionálása. Kiemelendő, hogy a jogszabályok gyakorlatban való végrehajtása csak akkor kaphat a társadalomtól támogatást, s abban az esetben lehet közhatalmi presztízse, ha az említett két elem egyensúlya a szabályozásban megfelelően érvényre jut.
A törvényjavaslat indoklásában olvashatjuk, és az államtitkár asszony expozéjában is hallhattuk, hogy a kormány a nemzeti együttműködés programjában többek között azt is vállalta, hogy a közigazgatás rendszerét az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket határozott lépésekkel mérsékli, valamint javítja a közszolgáltatások színvonalát, hogy azok hozzájárulhassanak hazánk gazdasági és társadalmi versenyképességének javításához. Hiszen a kormány elsődleges célja éppen az emberekért és az emberekkel együttműködő közigazgatás létrehozása kell legyen.
A törvényjavaslatból jól látszik, hogy a kormány alapvető szándéka mind társadalmi, mind gazdasági oldalról egy hatékonyabb állam megteremtése. A KDNP kiemelten fontosnak tartja, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, a polgárok az ügyeik intézését ne tehernek, hanem gördülékeny folyamatnak érezzék. Az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése, jogaik és érdekeik védelme legalább olyan fontos szempont kell hogy legyen, mint a közigazgatás hatékonyságának javítása. Figyelembe kell venni azt az egyszerű tényt, hogy azért kell elsődlegesen az ügyfelek számára kedvező megoldásokat kialakítani, mivel az ügyfél jellemzően egyedül áll a szakmai ismereteivel és szervezettségével nagyfokú előnyben lévő közigazgatás előtt, így helyzete is sokkal kiszolgáltatottabb.
Az elmúlt húsz évben végrehajtott közigazgatási modellváltások tapasztalatai azt támasztják alá, hogy csak azokat a feladatokat szabad az államra bízni, amelyeket biztonságosan és hatékonyan képes ellátni. Ez nem minden esetben valósul meg, miközben gyakran nem jut elég pénz, energia a feladatkörébe tartozó szolgáltatások színvonalas elvégzésére. Az állam ma túlzottan bürokratikus, sok helyen pazarló, a központi közigazgatás pedig túlméretezett. Ugyanakkor a kormányprogram azt tűzte ki célul, hogy szolgáltató közigazgatásra van szükség.
Kedves Képviselőtársaim! Olyan közigazgatást kell megteremteni, amely kevesebb bürokráciával jobb szolgáltatásokat nyújt, működését nem a bürokratikus logika, hanem a feladatok minél hatékonyabb teljesítésének igénye mozgatja; az emberekért s nem pedig önmagáért dolgozik, az indokoltnál nem nagyobb, a polgárok igényeihez és elvárásaihoz jobban igazodik, hatékonyan működik, és végül de nem utolsósorban ügyfélbarát. A modern szolgáltató közigazgatás kiemelkedően fontos eleme a hatósági ellenőrzés, a jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése, ezáltal a jogkövető magatartás erősítése. A gyakorlati tapasztalatok alapján a közigazgatási eljárás hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályainak pontosítása és erősítése szükséges, emellett a módosítás az önkéntes jogkövető magatartás előmozdítása érdekében vezet be változásokat, például az ellenőrzési jelentés közzétételére vonatkozó kötelezettség előírásával.
Nem elhanyagolható szempont a vállalkozások hatósági eljárásokban való védelme, jogos érdekeik lehetőség szerint minél nagyobb fokú figyelembevétele sem, különösen most, amikor a világgazdasági válság Magyarországra is erőteljesen kifejti hatását. A közigazgatási eljárás végrehajtásra vonatkozó szabályainak módosítása az eljárás egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja.
Támogatandó, hogy a tervezet a gyakorlati tapasztalatokra alapozva több pontosító, egyértelműsítő, a hatósági eljárást gyorsító rendelkezést tartalmaz, többek között a belföldi jogsegély, a jegyzőkönyv, a hivatalbóli eljárás és a kizárás szabályaira vonatkozóan, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az ügyfélbarát, szolgáltató közigazgatás megteremtése érdekében.
Külön üdvözlendőnek tartjuk a törvényjavaslat legfontosabb pontjait, így azt, hogy az alapelvi rendelkezéseinek körében a Ket. a rendeltetésszerű hatásgyakorlás, a szakszerűség, az egyszerűség és az együttműködés elve mellett az ügyfelek és köztük nem utolsósorban a vállalkozások érdekében előírja, hogy a hatóság ügyintézőjének jóhiszeműen az ügyfél jogait és jogos - ideértve a gazdasági - érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia.
(9.10)
Ahogy itt már többször is elhangzott ma, az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-jétől 30 napról 21 napra csökkenne. A hatósági eljárások indokolatlan elhúzódásának megelőzése érdekében a Ket. előírja, hogy az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt csak kivételesen indokolt esetben hosszabbíthatja meg, és az erről szóló végzésben a határidő-hosszabbítás indokait kifejezetten meg kell jelölnie. Az eljárások felgyorsítása és hatékonyabbá tétele érdekében a Ket.-módosítás arra az esetre, ha a hatóság eljárási kötelezettségének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, megvonja a felügyeleti szervtől az új határidő megállapítására vonatkozó mérlegelési lehetőséget, és ehelyett kötelezően soron kívüli eljárásra való utasítást ír elő. Mindez csökkenti tehát a felügyeleti szerv munkaterhét is, hiszen nem kell vizsgálnia a döntés-előkészítés mértékét, amely az ügy részletesebb megismerését feltételezné. Az ügydöntő hatóságok felelősségi körének erősítése érdekében jogszabályban meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegelheti a szakhatóság megkeresését, ami különösen a másodfokú eljárások elhúzódását akadályozhatja meg, hiszen a hatóságnak csak azt a szakhatóságot kell megkeresnie, amelynek állásfoglalását érinti a fellebbezés.
A jogszabály a tényállás tisztázása, valamint az ügyfél jogának, jogos érdekének védelme és előmozdítása érdekében az eljárás és a hatósági ellenőrzés során együttműködési kötelezettséget írhat elő a feladat- és hatáskörükben érintett hatóságok részére, nevesítve ennek egyes formáit és elmulasztásának szankcióját. A Ket. kiegészül a hatósági szerződés általánosan kötelező tartalmi elemeire vonatkozó szabályokkal, a módosítás alapján, továbbá a hatósági szerződések megszegése esetén a hatóság a végrehajtás elrendelése helyett közérdek esetén a hatósági szerződés módosítását is kezdeményezheti. A javaslat újraszabályozza a hatósági ellenőrzés, a végrehajtás és az eljárási költségek szabályait, előbbi körben generális jelleggel előírja ellenőrzési terv készítését és nyilvánosságra hozatalát a hatóságok számára. Az elektronikus ügyintézésről szóló szabályozás a hatósági ügyintézés reformját szolgálja, amely biztosítja a jogszabály időtállóságát a műszaki fejlődés ellenére is, és a javaslat az eljárási költségek előlegezésével és viselésével kapcsolatban a jelenleginél részletesebb szabályozást alakít ki, mivel azok elnagyolt szabályozást tartalmaznak.
Tisztelt Képviselőtársaim! Áttekintve a törvényjavaslat legfontosabb pontjait, a hatósági tevékenységek újraszabályozása során elengedhetetlenné válik az is, hogy a jogalkotó a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúlyt fektessen az állampolgárral szembeni bizalmatlanság felszámolására. Erre elsőként az állampolgárok mindennapi életét indokolatlanul megkeserítő eljárások során van égetően szükség. A jogalkalmazók és az állampolgárok véleménye alapján számos eljárásban teremthető meg annak a feltétele, hogy a hatóságok a közhatalmi szabályoknak az ügyfelek önkéntes jogkövetésével és utólagos felelősségre vonásával szerezzenek érvényt, és ahol ez lehetséges, a szükségtelen engedélyezést megszüntessék vagy azt bejelentési kötelezettséggel váltsák fel.
Összességében megállapítható, hogy a közigazgatás a családokért, az emberekért, a közösségekért van. Magyarországon is, mint bárhol máshol a világon, igaz a tétel, hogy ha mindig ugyanazt tesszük, amit mindig is tettünk, akkor mindig ugyanazt kapjuk, amit mindig is kaptunk. A minőségi közigazgatás, valamint a közigazgatás minősége ma már csak akkor fenntartható, ha változunk, változtatunk és folyamatosan megújulunk. Mindez Magyary Zoltánt igazolja, aki jövőbelátóan arra tanít ma is valamennyiünket, hogy csak az a közigazgatás tudja betölteni a hivatását, amely képes a megújulásra. A magyar és nemzetközi közigazgatásnak ilyennek kell lennie, mivel óriási a verseny, egyre meredekebb a pálya, helyt kell állnunk a minőség jegyében és fenntarthatóan.
Mindezek alapján a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója egyetért a kormány közigazgatást átalakító törekvéseivel, és támogatja a közigazgatás hatékonyabbá tételét szolgáló jelen törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
