SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Asszony! A Magyary-program bejelentésekor Navracsics Tibor azt mondta, hogy a program célja az, hogy egy folyamatosan frissülő, a kor követelményeihez és céljaihoz igazodó cselekvési program legyen, amely prognosztizálhatóvá teszi a közigazgatás fejlesztését.
Úgy látjuk, hogy e célkitűzéssel szemben a cselekvési program részleteiről keveset tud mind a közvélemény, mind maguk a közigazgatásban dolgozók. Az előttünk fekvő törvényjavaslat célkitűzése a közigazgatási eljárások egységesítése, a lakosság adminisztratív terheinek csökkentése. Ezt üdvözlendőnek tartjuk. Ugyanakkor e nagy terjedelmű törvénymódosítás számos elemével kapcsolatban merültek fel aggályok.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénytervezet egészét tekintve azt lehet mondani, hogy elsősorban egy technikai, terminológiai korszerűsítést tartalmazó törvényjavaslat fekszik előttünk. A javaslat meglehetősen terjedelmes azáltal, hogy egyes jogintézményeket a korábbinál jóval részletesebben tárgyal. Úgy véljük, a közigazgatásnak a szolgáltató államot kell megjeleníteni, ami a magánszektor számára is példamutató, és példamutatóan magas erkölcsi és szakmai színvonalon látja el a feladatát a polgárok érdekében, valamint biztosítja a mindenkori kormányzat számára az ország kormányzásához szükséges információkat.
Az elektronikus ügyintézés a törvényjavaslat egyik lényeges előremutató eleme. A polgár informatikai önrendelkezési jogának széles körű érvényesülését, a polgárokat és a vállalkozásokat megillető garanciákat rögzítő törvényjavaslat célkitűzéseivel egyetértünk.
(9.30)
Üdvözöljük továbbá azt, hogy az elektronikus kapcsolattartás ösztönzésének egy új elemeként a törvény lehetővé teszi az ügy elektronikus dokumentumon történő intézését abban az esetben is, ha az ügyféllel papír alapon történik a kommunikáció, azaz szükségtelenné válik a papírhoz való ragaszkodás.
Célravezetőnek tartjuk a határozatok elektronikus úton történő meghozatalát és megőrzési kötelezettségét, mert azzal valóban adminisztrációs terhek jelentős csökkenésére számíthatunk.
Figyelemre és elismerésre méltónak tartjuk az egyenlő bánásmód törvénnyel kapcsolatos eljárási korszerűsítést. Helyesnek tartjuk azt, hogy a Ket. kiegészül egy, az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére irányuló eljárás szabályait rendező fejezettel, és ezzel is nagyobb súlyt ad az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos hatósági eljárások jelentőségének. Ugyanakkor fel kívánjuk hívni a jogalkotó figyelmét a törvényjavaslat egy kisebb hibájára. Joggal merül fel kérdésként, hogy a helyi esélyegyenlőségi programhoz miért csak a kisebbségi önkormányzatok véleményét kell kikérni. Álláspontunk szerint ezzel kapcsolatban nemcsak nemzeti kisebbségekről van szó - egyébként a törvény így is fogalmaz -, hanem emellett például civil szervezetekről, gyerekekről, idősekről és fogyatékkal élőkről, akiknek a véleményét szintén fontos lenne kikérni.
A Magyary-program azt állítja, hogy a helyi önkormányzati alrendszerben cél a feladatellátások strukturális átalakítása a minőségi, szakmailag eredményes és gazdaságilag is optimalizált közszolgáltatások biztosítása érdekében. További állítása, hogy a helyi önkormányzati feladatok hatékonyabb szervezetfejlesztésének eredményeképpen a méretgazdaságosság erősödik, a kiadások csökkennek. Szeretném felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy e célok gyakorlatban megvalósulása a kistelepülések számára nem jelent mást, mint azt, hogy elvonják a hatósági ügyeket az önkormányzatoktól. E lépést követően vélhetően egy jóval kisebb létszámú apparátus lesz kénytelen elbírálni az ügyeket. Ráadásul a közigazgatási eljárásokat gyorsító, előttünk fekvő törvényjavaslat értelmében ennek a kisebb apparátusnak kell jóval rövidebb idő alatt ellátni feladatait, betartva a lerövidített eljárási határidőket.
Tisztelt Államtitkár Asszony! Szeretném megkérdezni, hogy 2014-től, amikor az önkormányzatoktól el fogják venni a hatósági jogköröket, valószínűleg járási hivatalok fogják ezeket intézni, és az így lecsökkentett létszám hogyan fog boldogulni a 30-ról 21 napra leszállított határidővel, fel fogják-e őket készíteni; milyen technikai és egyéb segítségre számíthatnak ezek az ügyintézők és az ügyfelek, hogy az ügyek ne tornyosuljanak sokkal jobban, mint ahogy jelenleg is tapasztaljuk.
Számos üdvözölhető rendelkezése mellett a törvényjavaslat több eljárási garanciát, garanciális elemet feláldoz a hatékonyság oltárán. Egyetértünk a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának azon megállapításával, miszerint aggályos az, hogy a javaslat bevezeti az ügyfélhez hasonló jogállás fogalmát. Ennek tényleges tartalma tisztázatlan, nem illik a Ket. rendszerébe. Az alkotmány 2. §-ában foglalt jogállamiság és az abból levezethető jogbiztonság követelményét sérti a pontatlan fogalom, mivel a javaslatból nem egyértelmű, hogy mit jelent a “hasonló” státus. Ez teljesen megfeleltethető az ügyféli jogállásnak a jogorvoslati jog megvonásával korlátozva, vagy egyéb kérdésekben is eltérést kíván adni az ügyféli jogosítványokhoz képest.
A hatályos szabályozás értelmében meghatározott ügyekben törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamely közérdek érvényre juttatására irányul.
Szemben az érintettségen alapuló általános ügyfélfogalommal, az (5) bekezdésben a törvény a közérdek érvényre juttatása érdekében ügyféli jogokkal ruház fel olyan társadalmi szervezeteket, amelyek az ügyben személyesen nem tekintendők érintettnek. Ez az említett actio popularis jellegű jogintézmény a korábbi államigazgatási eljárási szabályozáshoz képest új elemként került be a Ket. ügyfélfogalommal kapcsolatos rendelkezései közé, azzal a céllal, hogy meghatározott eljárásokban biztosítható legyen a lehető legszélesebb körű társadalmi részvétel. E szabály alapján biztosít ügyféli státust a társadalmi szervezeteknek például a környezetvédelmi törvény 98. § (1) bekezdése, amely szerint a környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket és más, politikai pártnak, érdekképviseletnek nem minősülő, a hatásterületeken működő társadalmi szervezeteket a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg. Az előttünk fekvő javaslat ezt a struktúrát kívánja akként módosítani, hogy a civil szervezeteket csak egyfajta ügyfélhez hasonló jogállás illesse meg, amely nem terjed ki a jogorvoslati jog gyakorlására.
Az indoklás szerint e módosítás azért szükséges, mert az elmúlt időszakban az állam, az önkormányzatok, valamint a magánszféra által megvalósított, nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások során az eljárások indokolatlan elhúzódása volt megfigyelhető. Hivatkozik az indokolás azon tapasztalatokra, miszerint az ügyféli jogokat a jogosultak sok esetben visszás módon gyakorolják, így harmóniát kell teremteni a társadalmi részvételi jogosultságok és a hatékony eljárások között. Álláspontunk szerint a tárgybéli javaslat említett elemei mind nemzetközi jogi szempontból, mind közösségi jogi szempontból aggályosak, illetve felmerül annak a lehetősége, hogy azok ellentétesek az egészséges környezethez való joggal és több más alkotmányos rendelkezéssel.
Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálata kapcsán - ahogy már az előbb is elhangzott - én is fontosnak tartom ismertetni a Magyar Mérnöki Kamara vízgazdálkodási és vízépítési tagozatának állásfoglalását. Ebben jogosan kifogásolják a javaslatban megfogalmazott felelősségmegosztást. A javaslat értelmében a vízgazdálkodásért felelős miniszter a vidékfejlesztési miniszter lesz, míg a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter a belügyminiszter lesz. Értem én, államtitkár asszony, hogy a vízvédművekben a közmunkásokat fel kívánják használni arra a célra, hogy számos építkezésben részt vegyenek, azonban arra kérem a kormányt, hogy a szakmai szervezetnek a szakmai érveit is vegyék figyelembe, akik a legmesszebbmenőkig elutasítják ezt a javaslatot.
Végezetül szeretnék egy-két szót szólni az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódóan. Azt bizonyára államtitkár asszony is tudja, hogy az LMP számára rendkívül fontos a közvetlen demokrácia minél szélesebb körű alkalmazása Magyarországon. Az önkormányzati törvényhez kapcsolódó javaslatunkban mi számos kötelező érvényű, kötelezően megtartandó helyi népszavazást írnánk elő. Úgy gondolom, hogy számos ellenérv, ami ennek a költségigényére vonatkozik, kiküszöbölhető lenne azzal, ha az elektronikus ügyintézést olyan szintre emelnénk, ahogy az számos országban tapasztalható már.
Örömmel láttam, hogy az előttünk fekvő javaslat hivatkozik arra, hogy nemzetközi tapasztalatokat is figyelembe véve lehet fejleszteni az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogi szabályozást. Én mint a portugál-magyar IPU-tagozat elnöke szeretném felhívni a figyelmét államtitkár asszonynak arra, hogy Portugáliában egy nagyon előremutató és egy nagyon modern rendszer működik e tekintetben, ahol például már az elektronikus népszavazás, illetve szavazás lehetőségét is megteremtették. Én kérem államtitkár asszonyt, hogy vizsgálja meg a kormány annak a lehetőségét, hogy Magyarországon ez milyen távban, milyen eséllyel valósítható meg. Az LMP ebben mindenképpen partner lesz, hogy ezt megvalósíthassuk.
Köszönöm szépen.
