ZSIGÓ RÓBERT
ZSIGÓ RÓBERT
ZSIGÓ RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A mai napon tárgyalt, a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatását biztosító címet viselő törvényjavaslat az otthonvédelmi akcióterv egyik legfontosabb eleme. Az elmúlt kicsit több mint egy esztendőben nagyon sokszor esett szó az Országgyűlés falai között a nehéz helyzetbe került devizahitelesek problémájáról.
Sokat vitatkoztunk a lehetséges megoldási javaslatokról is, és természetesen nagyon sok dologban nem értettünk egyet. De két dologban talán egyet tudunk érteni. Az egyik, hogy a devizahitelesek ügye nagyon sokrétű, sokféle élethelyzetben lévő embert, családot érintő probléma, éppen ezért nem is lehetséges, hogy egyfajta megoldással, mintegy varázsütésre segíteni tudjunk minden érintetten. A másik dolog, amiben egyetérthetünk, hogy az ország eladósodottsága mellett talán a legfontosabb feladatunk, hogy a magyar családok devizakitettségét csökkenteni tudjuk. Szerintem ma Magyarországon a devizahitelesek problémája jelenti a legnagyobb kockázatot, az ő kimentésük nélkül ugyanis az ország nem tud előrelépni. Éppen ezért a devizahitelesek kimentése a legfontosabb cél, és ebben nem szabad meghátrálni.
Tisztelt Ház! Amikor e vitára készültem, elolvastam néhány bizottsági ülés jegyzőkönyvét, hogy a bizottsági tárgyalás során milyen érvek és ellenérvek hangzottak el. A legfontosabb észrevételem ezzel kapcsolatban az, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot nem önmagában kell mérlegre tenni, hiszen a devizahitelesek problémájának megoldása során már több intézkedést hozott a kormány és az Országgyűlés. Az eddig megtett intézkedések közül a Nemzeti Eszközkezelőről szóló javaslat csak egy eszköz a sok közül. Röviden összefoglalva a javaslat célja az, hogy gondoskodjon a szociálisan legrászorultabb állampolgárok lakhatásáról oly módon, hogy megvásárolja lakóingatlanukat, majd gondoskodik arról, hogy az ingatlanban bérleti díj fizetése ellenében a hiteladós és családjának lakhatása továbbra is biztosított legyen. Rögzíti, hogy ez a feladat a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-n belül valósuljon meg, amelyet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2011. augusztus 29-én már megalapított.
A most tárgyalt koncepció szerint a nehéz helyzetbe került és szociálisan rászoruló adósok ingatlanának tulajdonjogát az állam szerezné meg. A törvényjavaslat egyértelműen meghatározza, hogy mely hiteladósok kérhetik ingatlanuk állam általi megvásárlását, a vételár összegét és az eladót terhelő egyéb kötelezettségeket. Lényeges elem, hogy az állam tehermentes ingatlant szerezzen meg, illetve hogy az adósnak el kell engedni az állam által fizetett vételárat meghaladó adósságát. Így a javaslat kimondja, hogy a vételár kifizetésével az állam tehermentes tulajdonjogot szerez az ingatlan fölött. Mivel a hitelezői követelések kielégítésének mértékéről szóló rendelkezések kedvezőtlenebbek, mintha bírósági eljárásban történne, ezért a javaslat pontosan meghatározza a követeléselengedéssel érintett hitelezői kört, az adósság elengedéséről hozandó hitelezési döntés szabályait. Továbbá - és ez a javaslatból is kiderül - a kormány végső célja az, hogy az adós visszaszerezze az eszközkezelőtől vásárolt ingatlana tulajdonjogát, ezért a javaslat visszavásárlási jogot biztosít a bérlőnek. A bérlőnek ebben az esetben az ingatlan eredeti forgalmi értékéhez képest a szerződéskor kifizetett önerő, illetve a már kifizetett törlesztőrészletek összegével csökkentett árat kell kifizetnie, hogy az ingatlan újra a tulajdonába kerüljön.
A kialakított konstrukció azt is szem előtt tartja, hogy a Nemzeti Eszközkezelő feladatkörébe kerülő hiteladósok lakhatásának biztosítása törvényi garanciát kapjon, de egyúttal biztosított legyen az ilyen ingatlanok megfelelő szintű kezelése, fenntartása is. A javaslat tartalmazza azt is, hogy a Nemzeti Eszközkezelő köteles az ingatlan tulajdonjogát ingyenesen az annak fekvése szerinti önkormányzatnak felajánlani. Abban a reményben, hogy az eszközkezelőre csak átmenetileg lesz szükség, lehetővé válik, hogy az új szervezet feladatait más közreműködő szervezet útján is elláthassa.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzeti Eszközkezelő önmagában nem csodaszer, de emellett a kormányváltás óta nagyon sok és sokfajta döntést hozott az Országgyűlés. Szinte az első intézkedések között gyakorlatilag megszüntettük Magyarországon a devizaalapú jelzálog-hitelezést. Kétszer meghosszabbítottuk a kilakoltatási moratóriumot. A 2010. november 27-én hatályba lépett jogszabálycsomag szigorú szabályokat tartalmazott a bankokkal szemben az ügyfelek érdekében.
(8.30)
Ilyen volt az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma, a kamatemelés korlátozása, a költségek és a különböző díjak emelésének teljes tilalma, valamint a középárfolyam kötelező alkalmazása. 2011 májusában jelentette be a kormány az ötpontos otthonvédelmi akciótervet. Ennek keretében döntöttünk a törlesztőrészletekre vonatkozó árfolyamgátról és a kvótarendszerről. Az árfolyamgátprogram rögzített árfolyam mellett hiteltörlesztésre biztosít lehetőséget mind a lakáscélú, mind a szabad felhasználású ingatlanfedezetű devizahiteleseknek.
Szeptemberben döntöttünk az árfolyamgát kiterjesztéséről a Fészekrakó-programra és a 2014. december 31. előtt lejáró hitelszerződésekre is. A kialakított moratórium fokozatos feloldásának és a kvótarendszer bevezetésének célja, hogy az elkövetkezendő három évben csak fokozatosan induljon el a lakáshitel-tartozások érvényesítése. Így nem kerül egy időben piacra a lakásállomány magas hányada, mérsékelhető lesz a piaci áresés, valamint a lakások elvesztése miatt a családok terhe.
Szintén ez év szeptemberében megteremtettük a lehetőséget a rögzített árfolyamon történő egyösszegű végtörlesztésre is. A végtörlesztést a bank nem utasíthatja el, és csak a törvényben meghatározott költségeket számíthatja fel. A törvény általában is korlátozza a fogyasztóval kötött devizaalapú hitelszerződések esetén devizában felszámítható költségeket és díjakat. A jogszabály a devizahitellel rendelkező adósok megsegítésére kidolgozott programokban részt vevő hiteleseket mentesíti a személyi jövedelemadó, az ajándékozási, illetve a visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség megfizetése alól. A későbbiekben döntöttünk a járulékkedvezmények kibővítéséről, valamint az egyösszegű végtörlesztés lehetőségének kiterjesztéséről is.
Tisztelt Ház! E rövid felsorolásból is látszik, hogy a kormány, a kormánypártok, az Országgyűlés az elmúlt évben folyamatosan azon dolgozott, hogy segítséget nyújtson a nehéz helyzetbe jutott adósoknak. A többfajta élethelyzetre többféle megoldást dolgoztunk ki. A ma tárgyalt törvényjavaslat a legnehezebb helyzetbe került, szociálisan rászoruló embereknek, családoknak próbál segíteni.
A tervezett intézkedések legfontosabb célja, hogy minél kevesebb ember, család feje fölül vigyék el a tetőt. Persze, ha több anyagi forrás állna rendelkezésre, több embernek tudnánk segíteni. Itt viszont szeretném beidézni a törvényjavaslat első mondatát, amely így szól: “Az Országgyűlés a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó, rászorult természetes személyek lakhatási problémáinak megoldása, valamint a gazdasági válság hatásainak tompítása érdekében, összhangban Magyarország gazdasági lehetőségeivel, a következő törvényt alkotja.” A kormánynak tehát csak az a lehetősége, már amennyiben felelősséggel teszi a dolgát, hogy Magyarország gazdasági lehetőségeivel összhangban terjesszen elő javaslatot. Ugyan nincs szándékomban, s talán nem is helyes, ha arról folytatnék hosszú értekezést, hogy mi vezetett idáig, hogyan alakult ki a mai helyzet.
Talán nem lenne helyes, és valószínűleg több ellenzéki képviselőtársamnak sem esne jól, hogyha az okokat és a felelősöket felsorolnám. Az viszont biztos, hogy a probléma nem 2010 tavaszán kezdődött, nem a kormányváltáskor alakult ki a mai helyzet; az előző évek elmaradt döntéseinek következményeit kell helyrehoznunk. A mi dolgunk most az, hogy segítsünk a nehéz helyzetbe került embereknek. Mi vállaljuk ezt a feladatot, és megtesszük, amit a lehetőségeinkhez mérten meg lehet tenni.
A bizottsági tárgyalások során többen felvetették, hogy a ma tárgyalt javaslat néhány része talán pontosításra, kiegészítésre szorul. Az általános vita lezárását követően beérkező módosító indítványokat érdemes lesz tehát megvizsgálni, megfontolni, hiszen a legfontosabb az, hogy olyan törvényt tudjon elfogadni a Ház, amely valóban alkalmas a probléma orvoslására.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország érdeke az, hogy eredményesek legyünk a devizahitelesek problémáinak leküzdésében. Ehhez járul hozzá a ma tárgyalt javaslat is. Kérem önöket, hogy segítsék közös munkánkat, és támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
