DR. STEINER PÁL
DR. STEINER PÁL
DR. STEINER PÁL, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Elnézést a kis intermezzóért!
Tisztelt Országgyűlés! A Harmadik Köztársaság alkotmányában rögzített keretek közt a jogalkotó az 1997. évi LIX. törvénnyel rendezte és tette alkotmányos intézménnyé az országos népszavazást és népi kezdeményezést. Az alkotmányozó hatalom tudatosan az Országgyűlésről szóló fejezetben helyezte el ezen intézményeket. Elismerte, hogy a népfelség elvéből következik a nép közvetlen részvétele a hatalom gyakorlásában, a népszavazás bármely formája pedig a közvetlen demokrácia erőteljes megnyilvánulása. Bár most az új népszavazási törvényről folyik a vita, a legelején szükségesnek érzem, hogy rámutassak néhány olyan szabályozási elemre, amelyeket a tavasszal elfogadott és 2012. január 1. napján hatályba lépő alaptörvény tartalmaz. Ezen alaptörvénybe foglalt rendelkezések jelölik ki a most előttünk fekvő új népszavazási törvény kereteit.
A közhatalom gyakorlásának, a közvetlen demokrácia intézményén keresztül történő megvalósulásának szabályozása a jelenleg hatályos alkotmányunkban és az önök által elfogadott alaptörvényben jelentős különbséget mutat. Az alaptörvény megteremtette a lehetőségét a népfelség eszményének korlátozására. A legfontosabb változások közé tartozik, hogy az országgyűlési képviselők egyharmada a továbbiakban nem kezdeményezheti népszavazás tartását, fennmarad ugyanakkor a kormány és a köztársasági elnök kezdeményezési jogköre. Önök már az alaptörvény elfogadásakor kizárták annak a lehetőségét, hogy az országgyűlési képviselők, mint a képviseleti demokrácia megtestesítői, népszavazás kezdeményezői lehessenek. A kormány kezdeményezési jogkörével szemben a mindenkori parlamenti kisebbséget 2011. december 31-éig megillető kezdeményezési jogkört 2012. január 1. napjától véglegesen elvonja, azaz a parlamenti kisebbség még csak véletlenül se okozhasson kellemetlenséget a kormánytöbbségnek egy népszavazási kezdeményezéssel.
(17.40)
Az önök által elfogadott alaptörvény másik újítása, hogy érvényességi küszöböt vezet be a népszavazásnál. 8. cikk (4) bekezdés: “Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott.” Ennek az a következménye, tisztelt Ház, hogy az eddigiekkel szemben, mondjuk, 35-40 százalék közötti részvétellel megtartott, de egyértelmű népakaratot tükröző népszavazás 2012-től nem lehet érvényes. E szabályozás alkalmazásával ma a Magyar Köztársaság nem lenne az Európai Unió tagja. A 2008-as, szociálisnak nevezett népszavazás is csak éppen hogy megfelelt e kritériumnak. A jövőre nézve azonban a kormánytöbbség el kívánja vágni az útját annak, hogy akár egy 3 milliós részvételű népszavazáson kinyilvánított egyirányú népakarat megköthesse a kezét.
A közvetlen demokráciában rejlő veszélyek minimalizálása érdekében az érvényesség és eredményesség szabályait kiterjesztették mind az ügydöntő, mind a véleménynyilvánító népszavazások tekintetében. A nemzeti együttműködés rendszerében, a nemzeti konzultáció köntösébe rejtve teremtik meg az önmaguk számára szükséges legitimációt. De még egy jogilag kötőerővel nem bíró, de befolyásolásra alkalmas választópolgárok véleményének összességét is érvényességi és eredményességi küszöbhöz kötik.
Hogy a kormány mennyire fél a népszavazástól, azt az is érzékletesen jelzi, hogy a népszavazásra vonatkozó szabályok a továbbiakban egyszerű többséggel módosíthatók lesznek, annak ellenére, hogy ez az intézmény a választások mellett a közvetlen demokrácia alapintézménye. Ha tehát egy következő választáson nem jön össze újból a kétharmad, akkor az egyszerű többség birtokában kényük-kedvük szerint módosíthatnak a népszavazásra vonatkozó szabályokon. Megnyugtatásul szolgáljon, tisztelt Országgyűlés, hogy kormányváltás esetén az MSZP nem fog visszaélni ezzel a szabályozással, hanem vállalja az önkorlátozást, és a demokratikus jogrendet és jogállamiságot helyreállító jogalkotás fókuszába fogja helyezni a népszavazás intézményét is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat az alaptörvényből eredő változtatásokon túl számos új, egyszersmind neuralgikus elemeket is tartalmaz. Ezek közül a legfontosabbak a következők. A törvényjavaslat 10. §-a - páratlan módon - a kormány irányítása alá tartozó Országos Választási Iroda számára biztosít lehetőséget a népszavazási kezdeményezés elutasítására. A közvetlen demokrácia alkotmányos eszközei nem független szerv általi korlátozásának lehetősége önmagában is megkérdőjelezhető elem. Közjogi legitimációja révén az Országgyűlés által választott Országos Választási Bizottság hivatott arra, hogy választási, népszavazási ügyekben elsőfokú döntéshozó hatóságként eljárjon. Megállapítható, hogy az Országos Választási Iroda új hatásköre kizárólag a népszavazási kezdeményezések felesleges adminisztratív akadályát jelenti, hiszen az Országos Választási Iroda által elutasítást követően az akár változatlan formában benyújtott kezdeményezést továbbra is vizsgálat nélkül fel kell terjeszteni az Országos Választási Bizottsághoz. Valójában tehát alkalmatlan a jogalkotói cél megvalósítására.
Az Országos Választási Bizottság döntési jogkörének az időbeliség részleges elvonása mellett a törvényjavaslat 10. §-a lehetővé teszi, hogy a kormány irányítása alatt álló Országos Választási Iroda a népszavazásra szánt kérdést elutasítsa, ha az nyilvánvalóan nem egyeztethető össze a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével. Az előterjesztő szándéka szerint ez a generálklauzula hivatott kiszűrni a komolytalan, például “ingyen sört mindenkinek” típusú népszavazási kezdeményezéseket. Egyetértve azzal, hogy a komolytalan kezdeményezések a jogállami intézmény tekintélyét rombolják, mégis felvetődik, hogy mire alkalmazható még ez a gumiszabály. Ennek kiterjesztő értelmezésével ugyanis komolyan korlátozható, akár ki is üresíthető a közvetlen demokrácia intézménye. A kormánypártok által elfogadott alaptörvény semmiféle rendelkezést nem tartalmaz a népszavazás céljára és rendeltetésére vonatkozóan, azon túlmenően, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésben a közvetlen demokrácia eszközével a választópolgárok döntsenek.
A rendelkezés gyakorlatilag alkalmas lehet arra, hogy bármely népszavazási kezdeményezést mondvacsinált okokból az Országos Választási Iroda elutasítson. Bele sem kívánok gondolni abba, hogy a kormány irányítása alatt álló Országos Választási Iroda 2012. január 1. napján hatályban lévő alaptörvény (3) bekezdésének pontjaiban foglaltak szerint - a Nemzeti hitvallással és a történelmi alkotmányunkkal összhangban értelmezve - össze nem egyeztethetőnek nyilvánít majd népszavazási kezdeményezéseket. A közvetlen demokrácia olyan alapvető intézményénél, mint a népszavazás, elfogadhatatlan az alapjog önkényes korlátozására alkalmas, bizonytalan tartalmú megtagadási ok rögzítése. Annál is inkább érthetetlen a jogalkotói szándék, mert az aláírásgyűjtés folyamata kiválóan alkalmas a komolytalan jogintézmény rendeltetésétől idegen kezdeményezések kiszűrésére.
A törvényjavaslat 8. §-a kívánja orvosolni azt az Alkotmánybíróság által is megállapított mulasztást, hogy a hatályos joganyag nem rendelkezik az egymással párhuzamosan elindított és azonos tárgyú népszavazási kezdeményezések sorsáról. Az Alkotmánybíróság a versengő népszavazás kezdeményezésével összefüggően meghozott határozatának indoklásában rámutat arra, hogy a törvényalkotónak egyértelműen kell meghatározni, hogy mi tekinthető azonos tartalmú kérdésnek. Az Alkotmánybíróság által meghozott határozat a további szabályozások hiányának kiküszöbölése érdekében megállapítja azt is, hogy mi a hitelesítő szerv eljárása során követendő szabály az azonos tárgyú, ám ellentétesen megfogalmazott kérdések hitelesítése esetén. Megítélésünk szerint az előttünk fekvő törvényjavaslat 8. § (2) bekezdése ezen egyértelműségi szabálynak nem felel meg. A tervezett szabályozás a megelőzés elvén áll. Ennek lényege, hogy a korábban benyújtott kezdeményezés valamennyi azonos tárgyú, később benyújtott kezdeményezést blokkol, méghozzá a népszavazási procedúra ilyen vagy olyan lezárásáig, sőt érvényes és eredményes népszavazás esetén még az azt követő három évig.
A probléma feloldása természetesen szükséges, azonban a megoldás lehetőséget nyit a mindenkori kormányzat számára, hogy néhány jól eltalált saját népszavazási kezdeményezéssel a számára kínos népszavazási kezdeményezések előterjesztését megakadályozza. Ráadásul ezt anélkül teheti meg, hogy az általa kezdeményezett népszavazás tényleges lebonyolításától kellene tartania, hiszen a kezdeményezést a népszavazás elrendeléséig vissza is vonhatja, ha nem kívánja magát abban a kínos helyzetbe hozni, hogy a parlamenti többség a kormány kezdeményezését szavazza le. Ezt követően természetesen újabb kérdést terjeszthet elő, azonos tárgykörben.
A törvényjavaslat 26. §-a szerint a köztársasági elnök és a kormány a népszavazás elrendeléséig visszavonhatja az általa benyújtott népszavazási kezdeményezést. Az 54. § szerint pedig ugyanezt megteheti a helyi önkormányzat képviselő-testületének bizottsága vagy tagjai. Nincs valódi oka annak, tisztelt Országgyűlés, hogy míg más kezdeményezők esetében a hitelesítésig vonható vissza a népszavazási kezdeményezés, addig a kormány és a köztársasági elnök akár az arról való szavazást közvetlenül megelőzően is élhessen a visszavonás lehetőségével. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a kormány bizonyos tárgyköröket, amelyekben nem kívánja a népszavazás megtartását, hosszú időre vagy a kérdés visszavonásával, egyidejű benyújtásával akár folyamatosan kivegyen a népszavazási tárgykörök közül, hiszen a törvényjavaslat szerint már benyújtott kérdéshez azonos tartalmú más kérdést nem lehet előterjeszteni.
Tisztelt Ház! Ennek a visszaélésszerű gyakorlatnak a megakadályozása érdekében azt javasoljuk, hogy a köztársasági elnök vagy kormány által kezdeményezett, népszavazásra javasolt kérdés benyújtását követően csak egy hónapos moratórium érvényesüljön, az azonos tárgyú népszavazási kezdeményezés benyújtását illetően vagy a jogegyenlőség elve alapján azonos legyen a visszavonás lehetősége a kezdeményezők körében.
(17.50)
Tehát a köztársasági elnök és a kormány ne rendelkezzen többletjogosítvánnyal a benyújtás során.
A törvényjavaslat 29. §-a szerint az Országos Választási Bizottságnak a kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése ellen felülvizsgálati kérelmet a Kúria lesz jogosult elbírálni. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés döntési kompetenciáját szűkítő alkotmányos alapjog gyakorlásának a törvénnyel és az alaptörvénnyel való összhangját kell megítélni, a népszavazási kérdés hitelesítése során nem támogatható, hogy ezt a vizsgálatot végső soron ne az alaptörvény védelmének legfőbb szerve, az Alkotmánybíróság végezze el. Annál is inkább jelentős ez, mert az országos népszavazás elrendelésére irányuló kezdeményezések praktikusan törvényalkotási hatáskörbe tartozó kérdéseket tartalmaznak. Ezek megszavazása esetén az Országgyűlést jogalkotási kötelezettség terheli. Ha a feltett kérdés és az arra adott válasz alkotmányellenességre vezet, az Országgyűlésnek alkotmányellenes törvényt kell alkotnia. Ennek megítélése ugyanakkor továbbra is az Alkotmánybíróság hatásköre, így elfogadhatatlan a népszavazással kapcsolatos legfontosabb tartalmi döntést végső soron máshoz telepíteni.
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az Országgyűlés beláthatatlan időre kitolja az érvényes és eredményes népszavazásból eredő törvényalkotási kötelezettségnek megfelelő törvényi rendelkezések hatálybalépését. A törvényjavaslat 31. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés jelenlegi formájában nem zárja ki azt, hogy a törvényalkotási kötelezettséget keletkeztető népszavazás napjától a kötelezettséget teljesítő törvény kihirdetéséig az Országgyűlés a népszavazással ellentétes tartalmú törvényt alkosson. A kihirdetés időpontja helyett alkalmasabb a hatálybalépés időpontjához kötni az időszak lejárta szempontjából irányadó időpontot, tekintettel arra, hogy érvényes és eredményes népszavazás esetén a választói akarat nyilvánvalóan nem arra irányul, hogy az Országgyűlés törvényt fogadjon el, hanem arra, hogy a kérdésnek megfelelő szabályozás legyen hatályban.
Azt javasoljuk tehát, hogy az Országgyűlés, ha népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, köteles legyen a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes népszavazási döntésnek megfelelő törvényt megalkotni, és azt, ha a népszavazás eltérően nem rendelkezik, a népszavazás napjától számított 270 napon belül hatályba léptetni. Ugyanez a kötelezettség vonatkozzon a helyi népszavazás esetén az önkormányzat képviselő-testületére is.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, bár hozzányúl a büntető törvénykönyvhöz is, álláspontunk szerint nem kezel egy nagyon fontos büntetőjogi problémát. Kriminalizálni javasoljuk a népszavazási és választási eljárást tettető, elsősorban az érintettek személyes, ezek között politikai világnézetére vonatkozó különleges személyes adatainak gyűjtésére irányuló magatartásokat is. Tehát javasoljuk, hogy a Btk. egészüljön ki egy új tényállással oly módon, hogy aki a választási eljárásról szóló törvény vagy népszavazás kezdeményezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés látszatát keltve, jogosulatlanul kezel személyes adatot, annak a cselekménye bűntettnek minősüljön, és 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel lehessen őt büntetni.
Tisztelt Ház! Az előzőekben kifejtett aggályainkra való tekintettel a Magyar Szocialista Párt a törvényjavaslatot jelenlegi formájában nem támogatja. A hatályos alkotmány alapján a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, a kormány alaptörvénye szerint azonban a nép már csak forrása a közhatalomnak. Hangsúlybeli, árnyalatnyi különbség, de ez a szemlélet fokozottan tükröződik a népszavazás kormány általi kezelésében, így az előttünk fekvő törvényjavaslatban is.
A közvetlen demokrácia a hatályos alkotmányos rendszerben is csak kivételes jogintézmény, amely elsősorban akkor kaphat szerepet, ha a választott képviselők a választók megítélése szerint egy vagy több kérdésben letérnek az általuk képviselt választói akarat útjáról, vagy éppen a választott képviselők kérnek iránymutatást, megerősítést valamely döntésükhöz. Ennek megfelelően a rendszerváltás óta, húsz év alatt mindössze hat, közte két központilag elrendelt népszavazás megtartására került sor. Ezek az adatok messzemenőkig alátámasztják a népszavazás kivételes jellegét.
A kormány, miután saját politikai céljaira azt ellenzékben már felhasználta, még kivételesebbé kívánja tenni a népszavazás intézményét, lehetővé teszi, hogy egy nem független szerv - akár gumiszabály alapján - megakassza a kezdeményezést, részben elnyújtva az eljárási határidőket, lehetővé teszi azt, hogy a kormány egyes tárgyköröket tényleges szándék nélkül lestoppoljon, emellett feles törvénnyé degradálja a közvetlen demokrácia egyik alapintézményének szabályozását.
Ez tökéletesen kiegészíti a kormány konzultációnak nevezett szemfényvesztését. Ennek során a népszavazás összes garanciáját félretolva, névvel, címmel, adatokról, világnézeti, politikai álláspontról tesznek fel a választ magukba foglaló, gyakran értelmezhetetlen kérdéseket.
Mindezek alapján és a felsorolt érvek alapján nem kívánjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
