DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő 3479. számú törvényjavaslat a népszavazás kezdeményezéséről egy nagyon fontos, a demokráciát, a demokratikus intézményrendszert és az állampolgárok, a magyar emberek politikába, közügyekbe való beleszólásának a lehetőségét biztosítja. Azon túl, hogy a hazánkban folyó demokratikus, a demokrácia erősítését, az emberek beleszólását a közügyekbe szélesítő különböző intézkedéseknek egy fontos eleme a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat, több más is megalapozza, hogy a Ház elé került és a Háznak foglalkoznia kell vele.
Talán első helyen említeném a tavasszal elfogadott alaptörvényünket, amely az országos népszavazás intézményét új alapokra helyezi. Nyilván ennek a végrehajtása és ennek az úgynevezett sarkalatos törvénynek a megalkotása kötelessége a Magyar Országgyűlésnek. Ilyen szempontból mindenképp kellett, hogy az őszi ülésszakon a parlament elé kerüljön a kormány javaslata ebben a témakörben is.
Továbbá meg kell említeni, hogy az Európai Parlament és Tanács megalkotta az európai polgári kezdeményezésről szóló 211/2011/EU rendeletét, amely értelmében lehetővé válik az uniós szintű kezdeményezés támogatása a polgári kezdeményezés keretében. Nyilván Magyarországnak mint az Európai Unió egyik tagállamának, ezen belül a magyar parlamentnek kötelessége volt az európai jogszabály hazai jogrendbe való beemelése. Adódott a természetszerű lehetősége annak, hogy a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényben ez az európai szintű jogszabály is a magyar jogrendszerbe beemelésre kerüljön.
Az előzetes hozzászólásokban már elhangzott, és államtitkár asszony is említést tett arról, hogy az Alkotmánybíróság a 23/2005. és a 100/2007. számú határozataiban a népszavazás kezdeményezésével és lebonyolításával kapcsolatos alkotmányos mulasztások orvoslására is kötelezte a parlamentet.
Ezek azok a körülmények, amelyek jogszabályi oldalról kötelező előírásként kell hogy megjelenjenek a parlament asztalán. De talán azt is érdemes elmondani, hogy az elmúlt húsz évben a népszavazás, népi kezdeményezés, a helyi népszavazásról szóló törvény a rendszerváltoztatás után szintén egy nagyon fontos, az emberek közvetlen beleszólási lehetőségét nyitotta meg a politikába, a nagypolitikába az országos népszavazáson keresztül, a helyi önkormányzati politikában a helyi népszavazáson keresztül, illetőleg a népi kezdeményezéssel a nem túl jelentős ügyekben, de a helyben mégiscsak fontos kérdésekben szintén megnyitotta.
Az elmúlt húsz évben azonban látszott, hogy az akkori szabályozás - amit a kétharmad okán nehezen módosíthatott a parlament - bizonyos olyan szabályozási hiányosságokat is tartalmazott, ami lehetővé tette egyik oldalról, hogy komolytalan népszavazási kezdeményezések is megjelenhessenek az illetékes helyi választási bizottság, illetve az Országos Választási Bizottság előtt. Utalok itt a mindennapi ingyenes sör vagy egyéb, nyilvánvalóan nem a közügyekkel és az emberek, a Magyarországon élő állampolgárok fontos napi dolgaival kapcsolatos kérdésekre. Zárójelben megjegyzem, azért a sörszeretőket ezzel nem akartam megbántani, hiszen ez egy fontos dolog lehet nekik, de lényegében érezhető volt, hogy ez egy komolytalan kezdeményezés. S több hasonló is volt, amely egyrészt energiát, munkát vett el az illetékes szervektől, másrészt pedig rámutatott ennek az immár húszéves jogszabálynak a hiátusaira is.
(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt Móring József Attila váltja fel.)
Másrészt az is látható volt, hogy adott esetben akár a különböző szervezetek, intézmények részéről is visszaélésre ad lehetőséget. Megint csak emlékeztetném képviselőtársaimat és a parlament munkáját figyelemmel kísérő kedves állampolgárokat, hogy az egyik parlamenti párt, a Fidesz egypár évvel ezelőtti kezdeményezése - a 300 forintos vizitdíj, kórházi napidíj és a felsőoktatási tandíj - esetében kezdeményezett népszavazási kezdeményezést hogy lehetett elhúzni a különböző szervezetek részéről, hogy lehetett megakadályozni annak a sok százezer embernek, aki aláírásával támogatta ezeket a kezdeményezéseket, azt az akaratát, hogy ez a parlament elé kerüljön, és végül döntés születhessen róla. Nyilván ezeket is kellett az új törvényjavaslatnak kezelnie.
Államtitkár asszony a leglényegesebb változásokat, illetőleg az egész törvényjavaslat irányultságát kitűnően bemutatta, nem szeretném elismételni azokat a gondolatokat, amelyeket ő az új törvényjavaslattal kapcsolatban elmondott, de egy-két részére talán érdemes külön felhívni a figyelmet, illetve hangsúlyt helyezni rá.
A 4. § egy érdekes dolog, ami a korábbi, előzetesen elmondott gondolataimhoz kapcsolódik. A kezdeményezések komolyságának a megőrzése érdekében a javaslat előírja, hogy a kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést húsz választópolgárnak támogatnia kell, tehát húsz aláírást a szervezőnek előzetesen mindenképpen be kell gyűjtenie. A komolytalan kezdeményezések kiszűrésére több más megoldási javaslat is felmerült, de a kormány, illetőleg a benyújtó minisztérium végül is emellett döntött. Voltak más alternatívák is, amelyek a vitában korábban megjelentek. Ilyen volt például az ügyvédkényszer bevezetése, amelynek a hátránya az volt, hogy a tapasztalatok alapján a komolytalan kezdeményezések egy része éppen ügyvédektől származhatott. De ez is egy lehetőség lett volna a kiküszöbölésre.
(17.30)
A szervezők számának növelése lehetett volna egy másik lehetőség, hogy hányan adják szervezőként a nevüket egy ilyen népszavazási kezdeményezéshez. Azt gondolom, belátható, hogy ez az egyéni szervezői felelősség csökkenését hozta volna, valamint nehézzé tette volna a választási szervekkel történő kapcsolattartást. Másik lehetőségként felmerült a szolgáltatási, igazgatási díj megfizetésének előírása. Ez természetesen újabb hátrányként jelenhetett volna meg, hogy egy alkotmányos politikai alapjogot díjfizetéshez kötött volna a javaslat; nyilván ez is egy olyan tarthatatlan kezdeményezés volt, amely akadályozta volna a kezdeményezés szabadságát.
Egy másik lehetőség lehetett volna, hogy az Országos Választási Bizottság elnökének hatáskörébe utalta volna az elutasítását ezeknek a komolytalan kérdéseknek, és ez esetben bármelyik OVB-tag kérhette volna, hogy mégis tűzzék a testület napirendjére. Épp az előző 4-5 évben működő OVB-vel kapcsolatosan mondható el, látható volt, hogy ha az Országos Választási Bizottságnak vagy annak elnökének ilyen hatásköre van, adott esetben az bizony politikai szándékok mentén akadályozhatta volna az ilyen jellegű kezdeményezések napirendrevételét, azaz visszaélésszerűen is lehetett volna ezekben dönteni.
A támogató aláírások gyűjtése is adatkezelésnek minősül, ezért a szervező már a kezdeményezés legelső szakaszában köteles azt bejelenteni és az adatvédelmi nyilvántartásba vetetni. Tekintettel arra, hogy a támogató aláírások gyűjtése még nem hitelesített kérdésre, nem hitelesített aláírásgyűjtő íven történik, a benyújtható támogató aláírások számát a javaslat 30-ban maximálja, így megelőzhető a hitelesítést megelőző tömeges adatgyűjtés. Egyben azt is el kell mondani, hogy minden ilyen esetben, amikor a jogszabály előírja a támogatóknak, akik aláírásukkal támogatnak egy ilyen kezdeményezést, hogy személyes adataikat is feltüntessék az íven - ez fontos ahhoz, hogy le lehessen ellenőrizni, hogy valóban, a kezdeményezés támogatói valós állampolgárok, tehát tényleges szándékuknak megfelelően támogatják az adott kezdeményezést -, a személyes adatok védelme nagyon fontos szerepet tölt be egy ilyen törvényjavaslatban, ezért erre is nagy hangsúlyt fektetett a kormány mint a javaslat benyújtója. Ha a kezdeményezést magánszemélyek szervezik, az ő aláírásukat is be kell természetesen számítani a szükséges 20 támogatói aláírásba, és ezek után kerülhet be az illetékes választási szervhez.
Az országos népszavazás, a helyi népszavazás kezdeményezésén túl talán érdemes megemlíteni az európai uniós kezdeményezést, amely hivatalosan úgy szól, hogy európai polgári kezdeményezés, amely az európai uniós határozatrendelet alapján került be a törvényjavaslatba, a 6. fejezet foglalkozik ezzel a résszel. Azt kell talán elmondani róla, hogy a magyar szabályoktól csak egész minimálisan tér el az uniós kezdeményezés szabályozása, alapvetően a magyar jogszabály vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni némi eltéréssel.
Én azt gondolom, hogy az a jogszabály, amely önök előtt van, és főbizottságként képviselőtársaim már elmondták a főbizottság véleményét, el kell mondani, hogy az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság is a múlt héten tárgyalta a törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, és azt is el kell mondani, hogy szintén többségi szavazással az alkotmányügyi bizottság is támogatta a benyújtott javaslatot.
Nyilván, mint minden törvényjavaslat esetében, a T/3479. számú javaslatnál is lehetnek olyan részek, olyan kitételek, amelyek módosító indítványokkal jobbá tehetők, tehát javítani lehet a jogszabály minőségén. Biztos vagyok benne, hogy képviselőtársaim ezeket a módosító indítványokat be fogják nyújtani, és abban is biztos vagyok, hogy a kormány, illetőleg a minisztérium szakemberei ezt megvizsgálva, ha valóban a demokráciát erősítik, a polgárok személyi adatai védelmét erősítik, hogyha az eljárási szabályokat egyszerűbbé, könnyebbé fogják tenni, nem veszélyeztetve a törvény eredeti célját, ebben az esetben a kormány is támogatni fogja ezeket a módosító indítványokat.
Mindent összevéve, a Fidesz parlamenti frakciója nevében támogatjuk a törvényjavaslat tárgyalását és elfogadását. Azt gondolom, hogy azok a gondolatok, amelyek még itt a következő órákban el fognak hangozni, mind azt célozzák, hogy Magyarországon egy olyan népszavazásról szóló törvény lépjen a jövő év kezdetén hatályba, amely szélesebb lehetőséget nyit a közügyek, a helyi közügyek állampolgári kezdeményezésére, ugyanakkor azokkal az alapelvekkel, amelyeket az új alaptörvény 2012. január 1-jétől Magyarországon életbe léptet, azokkal ne ütközhessen, visszaélni ne lehessen velük.
Megköszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)
