GAJDA RÓBERT
GAJDA RÓBERT
GAJDA RÓBERT, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezúton tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a népszavazás kezdeményezéséről szóló T/3479. számú törvényjavaslatot megtárgyalta, és azt 15 igen, 3 nem arányban általános vitára alkalmasnak találta.
Mielőtt az előttünk fekvő törvényjavaslat rendelkezéseire rátérnék, engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az alaptörvényünk Alapvetése B. cikkének (3) és (4) bekezdését idézzem. “A hatalom forrása a nép. A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.” Úgy gondolom, hogy az alaptörvény ezen két mondatát minden országgyűlési képviselőnek axiómaszinten kell kezelni és észben tartania, hiszen azok nem mást mondanak ki, mint hogy általános helyzetben a nép hatalmát mi, választott képviselők e Ház falai között gyakoroljuk. Ennek tudata mindannyiunkat felelősségérzettel kell hogy eltöltsön.
A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat azonban éppen a kivételes esetet hivatott szabályozni, amikor a nép a hatalmat közvetlenül gyakorolja. Itt pedig a felelősségünk abban rejlik, hogy ezen szokványostól eltérő eseteket is megfelelően, átláthatóan és a népakaratot figyelembe véve szabályozzuk.
Felhívom a tisztelt Ház figyelmét, hogy az alaptörvény rótta kötelezettségen és a népszavazáson való jog biztosításán túl jelen törvényjavaslattal az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet is megszüntet, méghozzá kétszeresen. Egyrészről orvosoljuk azon állapotot, amely a 23/2005-ös alkotmánybírósági határozatban szerepel, amely kimondja, hogy jogorvoslathoz való jogot sértő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet jött létre annak következtében, hogy az Országgyűlés nem szabályozta a jogorvoslati határidőket, és ezzel nem biztosította a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának a népszavazás speciális jellegéhez igazodó feltételeit és eljárásjogi garanciáit.
Másrészről a 100/2007-es alkotmánybírósági határozat értelmében is kizárjuk a versengő népszavazási kezdeményezések esetkörét azzal, hogy a törvény az Országos Választási Iroda feladataként rögzíti a folyamatban lévő kezdeményezési eljárások közzétételét, az első két benyújtott kérés elsőbbsége elvének rögzítésével.
Emberi jogi szempontból is fontosnak tartom, ugyanakkor az átláthatóságot és a jogbiztonságot szolgálja, hogy a kérdés mellett a szervező nevét is nyilvánosságra kell hozni, így amikor a választópolgárok aláírásukat adják egy kezdeményezéshez, tisztában lehetnek azzal, hogy ki felelős adataik kezeléséért. Továbbá lényeges rendelkezésnek tartom, hogy a népszavazásra javasolt kérdésnek egyértelműnek kell lenni olyan téren is, hogy meghatározza, az Országgyűlést terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra kötelez, ezzel is elejét véve további vitáknak, biztosítva az egyértelműséget.
Végezetül szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét az európai polgári kezdeményezés új jogintézményének magyar jogrendszerbe történő átvételére, amely lehetőséget biztosít az egész Európát érintő ügyek felvetésének ösztönzésére és az ezekről való gondolkodás előmozdítására.
Összességében a törvényjavaslatról megállapítható, hogy széles körben biztosítja a népszavazáshoz való jogot, a jogbiztonság követelményének eleget téve egyértelmű, átlátható szabályokkal fogalmazza meg úgy, hogy a jogorvoslathoz való jogot a lehető legteljesebb mértékben lehetővé téve, megőrizve a népszavazás intézményének a jogalkalmasság eszméjéhez méltó komolyságát, ezért kérem támogatását.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)
