NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD
NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az Országos Választási Bizottság egykori tagjaként és mintegy mozgalmárként is indokoltnak éreztem, hogy szót kérjek, hiszen egyrészt vannak szakmai kritikáink is ezzel a javaslattal kapcsolatban, másrészt mi, jobbikosok az utcai politizálást is szeretnénk folytatni, hiszen bár önök sokat hangoztatják demokratikus alapelveiket, valójában azt gondolom, éppen hogy mi vagyunk azok, akik nem szakítottuk meg a kapcsolatot a választókkal, és szeretnénk az ő akaratukat, véleményüket tolmácsolni az Országgyűlésben, és szeretnénk nekik nagyobb beleszólást is adni a közügyekbe, amit Morvai Krisztina szokott nálunk a legfrappánsabban megfogalmazni: az emberek igenis vegyék kezükbe a sorsuk irányítását. Nos, ezt szeretnénk mi. Azonban önök ezeket a jogokat megvonják vagy tovább csorbítják.
Ahogy Mirkóczki Ádám képviselőtársam már elmondta, a népszavazási kezdeményezés lehetőségeit tovább csorbítják. Nyilvánvalóan eddig sem volt jó a rendszer, eddig is változtatni akartunk rajta, azonban önök szokás szerint csak rontanak a demokratikus lehetőségeken, a népi kezdeményezés lehetőségét pedig nemes egyszerűséggel eltörlik. Az utóbbiról túl sok szót ezek után nem tudunk váltani. Mentségül azt hozzák fel, hogy az európai polgári kezdeményezés áll majd itt alternatívaként, amelyet a lisszaboni szerződéssel biztosítanak. Persze jó, hogy ezt leírták, hiszen a lisszaboni szerződést olvasatlanul szavazták meg, nyilvánvalóan nem tudják, hogy mi volt abban, ezért jó arról most beszélni, de hát mondjuk ki, hogy 1 millió aláírást összegyűjteni, ráadásul hét országból úgy, hogy meg van szabva, hogy a többi országból is meglehetősen komoly számú aláírás kell, nem igazán reális. Egyébként sem azt szeretnénk mi a legtöbb kérdésben, hogy az Európai Parlament mit tűzzön napirendjére, hanem azt, hogy a Magyar Országgyűlés mit tárgyaljon. Tehát a népi kezdeményezésnek igenis megvolt a célja, igenis vannak olyan kérdések, amelyekben olyan szintű társadalmi felháborodás van, amit egy népi kezdeményezésen keresztül el lehetne érni, hogy tárgyaljon az Országgyűlés, s amire talán önök sem mernének nemet mondani.
Sokan azt mondják, hogy azért nem kell a népi kezdeményezés, mert ha az adott országgyűlési többség nem kívánja, akkor kár is beszélni róla. Ez azért nem egészen így van. Itt van például a Biszku-féle kommunista luxusnyugdíjak ügye, amit önök pontosan azért nem engedtek napirendre venni, mert annyira kellemetlen lenne az önök számára ezt leszavazni, hogy inkább elodázták ezt a kérdést. A népi kezdeményezés eszközével megakadályozzák azt, hogy az Országgyűlésben bármilyen kérdést napirendre tudjunk tűzni. Persze napirend után elmondhatjuk a magunk panaszait, illetve korlátozott számban interpellációban, azonnali kérdésben vagy napirend előtt, de érdemi döntést sajnos nem várhatunk ebben a nagyon komoly ügyben, akárhogy is röhigcsélnek fideszes képviselőtársaim. Pontosan azért nem, mert az ilyen fontos kérdéseket az önök szavazatával rendre leszavazzák és napirendre sem engedik tűzni. Amikor pedig már olyan szintű társadalmi felháborodás van, hogy meghátrálnak, akkor azt az elvet tűzik ki, hogy amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére. Így nyújtják be most a kommunista bűnösök luxusnyugdíját megvonó javaslatot, aminek persze örülünk, de nyilvánvalóan nem mindig tudunk minden kérdésben elérni ilyen sikereket. Ezért lenne szükséges a népi kezdeményezés intézményének megtartása.
Ami még fájóbb számunkra, az az érdemi népszavazások ellehetetlenítése, hiszen ha saját mandátumaikról van szó, az országgyűlési képviselő-választásról, akkor ott most már minden részvételi küszöböt eltörölni látszanak, hogy véletlenül se fordulhasson elő, amit Püspökladányban kimutattak az emberek, hogy csalódtak az elmúlt húsz év parlamenti garnitúrájában, a pártokban úgy általában is csalódtak, ezért a távolmaradásukkal tüntettek. Csalódtak az elmúlt másfél év kormányzásában is, de amíg a csalódottságukat eddig a távolmaradásukkal kifejezhették, ezután viszont az önök néhány hónappal korábbi törvénymódosítása nyomán ennek már tulajdonképpen semmi értelme nem lesz, hiszen mindenféle küszöböt eltöröltek. Ellenben, ha nem az önök mandátumáról, hanem a nép akaratáról, érdemi ügydöntő népszavazásról van szó, akkor olyan szintű kritériumot állítanak, amire az elmúlt másfél évtizedben nem volt példa.
De ha nemcsak a saját mandátumaik, hanem a saját politikai akaratuk esetében azt diktálja az érdek, hogy érvényes legyen egy NATO-csatlakozásról vagy EU-csatlakozásról szóló népszavazás, amiben minden parlamenti párt szégyenteljes, gyalázatos módon egyetértett, akkor készek voltak úgy módosítani a törvényt, hogy jelenleg az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább - és ez is elegendő - az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Tehát azt látjuk, hogy 1997-ben - persze nem újdonság ez, az elmúlt másfél évben is megszoktuk, hogy adott ügyekre hoznak törvényeket, jogszabály-módosításokat - ezt tették meg a NATO-csatlakozás kapcsán. Akárhogy is kampányoltunk ellene mi magunkfajták, akik egy független Magyarországban hittünk és a pesti srácok eszmeiségét folytattuk, 49 százalékos részvétellel - bár még a felét sem érte el az érvényesség - belehajszoltak minket a NATO-ba. De ami még gyalázatosabb, az az, hogy 2003-ban 45, közel 46 százalékos részvétellel az EU-csatlakozásról szóló népszavazást is eredményesnek nyilvánították, mintegy a felelősséget hárították át.
Hogy ez miért volt az önök számára is fontos, hiszen nagykoalíciós jelleggel támogatták az efféle csatlakozásokat, nos azt láttuk, hogy a felelősséget akarták áthárítani, hiszen tudták jól, hogy előbb-utóbb egyre többen csalódni fognak az Európai Unióban, és mossák kezeiket, mondván, hogy a nép döntött így. Hát nem, önök hajszolták bele, annál is inkább, mert nemcsak hogy az önök álláspontja ez volt, de kormányzati pénzből például az Európai Uniós Kommunikációs Közalapítványon keresztül elképesztően egyoldalú propagandát folytattak közpénzből, csak az igen melletti szavazatokra adva közpénzt. Az nem tájékoztatás volt, amit óriásplakátokon folytattak, hogy akarunk-e cukrászdát nyitni Bécsben, mert nem erről szólt a választás. Ki nyitott cukrászdát Bécsben? Az Európai Unió sokkal inkább a függetlenségünk elvesztéséről, a gyarmatosításunkról szól, de ebbe most nem kívánok hosszabban belemenni. Nagyon szeretnénk egyébként, ha egy érdemi társadalmi vita után népszavazáson erről is lehetne dönteni, de önök ezt is megtiltják, gyakorlatilag erről sem lehet népszavazást tartani a jövőben.
El kell mondani, nem elég tehát, hogy belehajszoltak minket, egyoldalú propagandát folytattak közpénzből, de még az ellenkampányt folytatókat is elképesztő módon ellehetetlenítették. Arról beszélek, ha idefigyelne, hogy önök 2003-ban milyen törvénytelen módon lehetetlenítették el azokat, akik mozgalmi alapon saját pénzükből, saját energiájukból próbáltak kampányolni egy népszavazás során. Önök odáig is eljutottak, hogy például minket őrizetbe vettek, többünket előállítottak csak azért, mert egy efféle plakáttal kampányoltunk az Európai Unió ellen. (Felmutatja.)
(19.10)
Önkényuralmi jelképnek minősítették azt, ami persze láthatólag lehet, hogy az, de nyilvánvalóan olyan színben tüntetve föl, amit a jelenleg és akkor hatályos Btk. sem tiltott. Tehát önök odáig elmentek, hogy ezek miatt Budaházy Györgyöt, jómagamat és többünket is, a Szabad Magyarországért Mozgalom aktivistáit előállították. Ezt ugyan utóbb a bíróság jogerősen is megállapította, hogy ez jogszerűtlen, rendőri önkény volt mindannak a több ezer plakátnak az elkobzása, ami a gerincét képezte az EU-ellenes kampánynak. Hiszen akkor, 2003 tavaszán a MIÉP már bomlásnak indult, a Jobbik Magyarországért Mozgalom még nem alakult párttá, gyakorlatilag a Szabad Magyarországért Mozgalom keretében folytattuk azt a kampányt több százezer szórólappal, sok tízezer plakáttal, már amennyit ki tudtunk ezekből ragasztani, hiszen a hatalmi önkény akkor ugyanúgy működött, mint sajnos azóta is, hiszen a Draskovics-droidokból Pintér-pribékek lettek, ahogy szoktam mondani, sajnos továbbra is tart az önkény. Sok évvel az EU-csatlakozás után mondta csak ki bíróság jogerősen, hogy nemcsak hogy jogszerűtlenül állítottak elő, de kobozták el azokat a plakátokat, amelyek tehát valódi képet festettek arról, hogy mivel is jár az EU-csatlakozásunk, és minek a szerves folytatása, sajnos a függetlenség elvesztése.
Tehát miközben mi a “Tagok legyünk vagy szabadok” jelszóval akartunk az EU-csatlakozás ellen érvelni, mindaközben önök, teljesen jogtipró módon, tehát nemcsak hogy a közpénzt egyoldalúan felhasználva, de jogtipró módon belehajszoltak minket ebbe az európai uniós csatlakozásba. Erről szeretnénk mi most egy érdemi népszavazást tartani, hiszen most már mindenki ismeri a következményét, mindenki tudja, hogy nem arról szólt a népszavazás, hogy nyithatunk-e cukrászdát Bécsben, azonban önök ennek a lehetőségét nem teremtik meg. Nem teremtik meg, sőt jelentősen korlátozzák a népszavazás-kezdeményezési jogokat.
Számos módosító javaslatunk lesz, hiszen sok szakmai kifogásunk van, hogy csak ilyen aprókat mondjak, hogy egy “vagy” szó kihagyása mit eredményezhet. Azt, hogy például az aláírások ellenőrzése során a szervező nem lehet jelen, csak a szervező képviselője, helyesen azt kellene mondani, hogy a szervező vagy képviselője. Önök számára nyilvánvalóan, álláshalmozó politikusbűnözők számára - ahogy szoktam mondani - természetes az, hogy önök már részt sem vesznek a munkavégzésben, majd odadelegálnak valakit. Jól láttuk ezt a szocialista vezérszónoklatban is, most is telefonál az, aki korábban itt felolvasóestet tartott vezérszónoklat címén. (Derültség.) Nyilvánvalóan látható volt, hogy semmit nem ért a témához, azt sem vette észre, hogy esetleg átlapoz egy oldalt.
Mi ezzel szemben érdemi vitát szeretnénk. Azt szeretnénk, hogyha lehetne a felvetéseinkre, kritikáinkra választ kapni, hogy miért kell, például miért kellett már az alaptörvénynél is korlátozni a népszavazások tárgyát. (Zaj. - Az elnök csenget.) Miért tiltották meg azt, hogy népszavazást kezdeményezhessünk akár az alaptörvény módosítására, hogy ne beszéljünk arról, hogy már abból is kifaroltak, hogy magáról az alaptörvényről lehessen egy ügydöntő népszavazást tartani, hogy a rákosista alaptörvény helyébe kerülő, ugyanúgy egypárti alaptörvényt támogatja-e a többségi társadalom, azt a színjátékot, amit itt elénk tettek.
A Magyar Honvédség bevetése külföldön szintén a magyar állam polgárainak döntésén kellene hogy alapuljon, tekintve, hogy a honvédség fő feladata, nevéből is adódóan a haza védelme. Ettől függetlenül, ennek ellenére önök erről sem engednek népszavazást tartani, erre is benyújtottuk a módosító javaslatokat, ezt is leszavazták, nyilvánvalóan olvasatlanul, de most tájékoztatom önöket, hogy ebben is részt vettek. A közkegyelem megadása tekintetében is indokolt lenne a néprészvétel engedélyezése és sok más kérdésben, amiket önök nem engedtek be már az alaptörvénynél sem, hogy módosító javaslattal egy kicsit tágítsuk a körét a népszavazási kérdéseknek. Most önök tovább szűkítik, tehát azt kell hogy lássuk, és olyan eljárásjogi problémák vannak, hogy az Alkotmánybíróságnak további nagyon komoly, hosszú határidők biztosításával ellehetetlenítik, hogy érdemi intézménnyé válhasson Magyarországon a népszavazás.
A Jobbik Magyarországért Mozgalom nem véletlenül indított most is már nem népszavazási kezdeményezést, hanem aláírásgyűjtést a devizahitelesek megmentése érdekében, mert láttuk, hogy még a jelenlegi rendszer sem alkalmas arra, hogy érdemi intézkedéseket keresztülvigyünk, főleg egy olyan fenyegető kormányzat árnyékában, amely adott esetben még az Alkotmánybíróság jogait is megvonja, hogyha azzal adott esetben ő úgy kíván élni, ahogy az önöknek nem szimpatikus. Tehát nyilvánvalóan nagyon nehéz itt, a jelenleg hatályos keretek között is bármit elérni népszavazási úton, önök azonban tovább rontják ezt a helyzetet.
Hadd mondjam még el, ha már a népszavazásokról beszéltünk, a 2004. december 5-ei népszavazásnak is az egyik tanulságát - hogy tovább fokozzuk itt az előbb említett jogtiprásokat -, ahol már Gyurcsány Ferenc egyenesen a közérdekű adat meghamisításától sem, az emberek megtévesztésétől sem riadt vissza. Ezért a Jobbik feljelentést is tett, talán az első feljelentés volt, amit Gyurcsány Ferenc ellen tettünk, azok sorában, persze annak sem lett következménye, hiszen a kéz kezet mos elve működik itt természetesen, működött az elmúlt időszakban nagykoalíciós jelleggel, ezért ezt is megúszhatta Gyurcsány Ferenc. De azért mondjuk ki, hogy az igenek többségbe kerültek azon a népszavazáson, és ez is bizony az elmúlt ciklusok bűnös mulasztása, hogy bár ha jogilag kötelező jelleggel nem is, de erkölcsi kötelező erővel bírt volna a határon túli magyarságnak az állampolgárság megadása. Önök számára azonban, és tegyük hozzá, sajnos a fideszes képviselők számára sem volt fontos, hiszen lett volna számos lehetőség, akár például az előbb említett lisszaboni szerződés mint kétharmados törvény, ahová kapcsolhatták volna árukapcsolásként ezt a követelésüket, azonban önök sajnos feltétel nélkül megszavazták ezt természetesen.
Tehát azt tudom mondani, hogy számos sérelmünk van ezzel a törvénnyel kapcsolatban, de az, hogy a jelenlegi rendszert tovább rontják, az sajnos beleillik abba a képbe, amit itt az elmúlt másfél évben a különböző sarkalatos törvényekkel csinálnak. Most is úgy törlik el a népi kezdeményezést, és úgy korlátozzák a népszavazások kezdeményezésének lehetőségét, hogy ez természetesen a programjukban nem szerepelt. Erre semmiféle felhatalmazást nem kaptak, kétharmados felhatalmazást semmire nem kaptak, 53 százalékos választási eredménnyel ülnek itt most, kétharmados túlsúlyban nem, inkább az ellenzék ül megint kétharmados túlsúlyban, hiszen az álláshalmozó politikusoknak tudjuk, hogy más dolguk van. Mindenesetre nemhogy kétharmados felhatalmazást, semmilyen felhatalmazást nem kaptak arra, hogy ilyen antidemokratikus intézkedésekkel ellehetetlenítsék a népszavazás intézményét. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
