DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE
DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A rendes felszólalásban majd szeretnék egypár mondatot ejteni arról, hogy a törvényjavaslat miként szabályozza azt, hogy a korábbi kiskapukat, illetőleg versenyt azon, hogy azonos tartalmú népszavazási kezdeményezések párhuzamosan futhatnak vagy futhattak, miként küszöbölik ki. Azt gondolom, mielőtt erre rátérnék, egy-két, az elmúlt fél-egy órában elhangzottakra érdemes reagálni.
Egyrészt szeretném megerősíteni Mátrai Márta képviselőtársamnak azt a hozzászólását, amelyik a Schiffer képviselőtársunk teljesen hamis és valótlan állítására reagált. Én nem tudtam volna ilyen pontosan a dátumokat elmondani, de arra szerintem mindenki emlékszik, hogy annak idején, az európai uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos tárgyalások döntő részét és a felvetett témákat az Orbán Viktor vezette 1998-2002 közötti kormány megtárgyalta, és nyugvópontra is jutott, ahogy Balczó képviselőtársam mondta. A tőke szabad áramlásáról szóló fejezet is ezek közé tartozott, és volt három olyan fejezet, amely azonban nem került lezárásra, épp azért, mert a nemzeti érdekünkkel ellentétes volt, míg a személyek, a tőke és az áruk szabad áramlásáról szóló fejezet vélhetően teljességgel megegyezett a mi érdekünkkel.
(20.50)
Az a javaslat, amit az Unió a mezőgazdasági fejezetre adott, ez nem felelt meg, ezért ezt nem is fogadtuk el. Úgyhogy, Schiffer képviselőtársamnak mondom, érdemes bemenni az Országgyűlési Könyvtárba, és utánalapozni ezeknek a kérdéseknek, mielőtt ilyet állít.
Valóban, a tárgyalások elkezdődtek, de három témában nem zárultak le. Ebben a három témában - ahogy Mátrai Márta képviselőtársam mondta - aztán később a Medgyessy-kormány zárta le a tárgyalásokat.
És még talán az is akkor bent volt a köztudatban, 2002-2003-ban, hogy a mezőgazdasági fejezetről a lengyelekkel közösen tárgyaltunk, mint csatlakozásra várók. A lengyelek valamikor 23 óra 59 perckor írták alá, és az Unió jelentősen engedett nekik, épp azért, mert határidőre le kellett zárni a tárgyalásokat, míg Medgyessy Péter és Kovács László, mivel vacsorázni el akartak menni, ezért már este hétkor feladták a tárgyalást, és végül is a magyar álláspont, az Orbán-kormány által javasolt álláspont nem tudott bekerülni.
Schiffer képviselőtársam nagyon sokszor hivatkozik arra, hogy mit mondott a Fidesz a választási kampányban, nem ezt ígérték az embereknek, arcul csapják azokat, akik ránk szavaztak. De hát, könyörgök, emlékezzenek már vissza, nem volt olyan régen, a 2010-es választási kampányban minden rivális párt a Fideszre azt mondta, hogy nem mond semmit, a Fidesznek nincsen programja, a Fidesz nem nyilatkozik erről. (Közbeszólások a Jobbik és az LMP soraiból. - Nyakó István: Szavazzunk!) Döntsék már el, hogy akkor hogy volt, mint volt! Tehát az egyik oldalon azt mondani, hogy a választóinknak ezt ígértük, azt ígértük, a másik oldalon meg azt mondták, hogy gyakorlatilag nincs programja, a Fidesz úgy megy neki a választásnak, hogy nem mond semmit, nem érzik az ellentmondást? (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Kicsit nevetségesek ezek az érveik. Hiába ordibálnak jobbikos képviselőtársaim, nyugodtan kérjenek szót, majd megkapják, és elmondhatják (Derültség a Jobbik soraiban.), nem kell beordibálni. És főleg nem kell azokat az embereket, akik komolyan veszik a választást, kinevetniük és kigúnyolniuk. Igazán nem szép önöktől.
Balczó képviselőtársamnak mondom, hogy a földeladási kérdésről már a kilencvenes évek második felében pont a Fidesz kezdeményezett egy népszavazást, amivel az akkori Horn-Kuncze, szabad demokrata, SZDSZ-es kormány ilyen jellegű szándékát meg tudtuk akadályozni. Nem is értem, hogy miről beszél! Tehát a Fidesz kezdeményezett egy népszavazást, ami emlékeim szerint eredményes is volt, és a döntés az volt, hogy nem lehet eladni a magyar földet. Én nem igazán értem, hogy miről beszél. És most sem fogja. Ha figyelemmel kísérték Orbán Viktor mint kormányfő ilyen jellegű nyilatkozatait, kimondta, hogy a magyar földet, hiába nyílik meg a moratórium határideje lejártával ez a dolog, mindent meg fog tenni, hogy akár a dán, akár más európai uniós szabályozásnak megfelelően ne lehessen külföldi kézbe adni. Tehát én azt gondolom, hogy ezeket felhozni megint csak egyfajta jobbikos demagógia, de nem tudunk vele mit csinálni.
Én azt gondolom, hogy ilyen az álláshalmozás is. Kicsit úgy érzem magam, amikor a jobbikosokat hallgatom ebből a szempontból, mintha '90 elejére visszakerültünk volna, és az SZDSZ-eseket hallgatom. (Derültség a Jobbik és az LMP soraiban.) Utólag kiderült, hogy az SZDSZ-eseknek nem az fájt, hogy ők nem tudnak beleszólni a hatalmi kérdésekbe és eldönteni, hanem hogy nem kerültek közel a húsos fazékhoz. Önök azt fájlalják és azért ilyen sértettek, mert képtelenek polgármesteri tisztséget elérni, képtelenek megfelelő választási… (Közbeszólások a Jobbik soraiból. - Az elnök csenget. - Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Tiszavasvári!) Úgyhogy várjanak, majd ha egy kicsit megerősödnek. Én bízom benne, hogy azért ez nem fog megtörténni, a magyar választók józanok, és a szélsőségek irányába nem mennek el. És ez freudi elszólásként vagy skizofrén állapotként megjelenik, hogy a húsos fazék közelébe nem férnek oda. Ne féljenek, mindennek eljön az ideje!
Visszatérve az eredeti témára: mint említettem, szeretnék arról pár mondatot mondani, hogy a törvényjavaslat miként próbálja kiküszöbölni, hogy párhuzamosan futó, úgymond versengő népszavazási kezdeményezések legyenek. És ennek a kérdésében a javaslat annak a kérdésnek ad elsőbbséget, amit először nyújtottak be. Tehát ha valamilyen témában egy népszavazási kezdeményezés benyújtásra kerül, attól az időponttól kezdődően hasonló témában nem lehet beadni kérdést, meg kell várni, míg az eljárási rendben az előző kérdés kifut, és a meghiúsulását vagy az érvényes és eredményes népszavazás esetén a népszavazás kötőerejét követő három év elteltével nyújtható újra be hasonló témában.
Két kérdés akkor minősül azonos tartalmúnak - ezt is a törvényjavaslat írja -, ha mindkét népszavazás megtartása esetén az Országgyűlés ugyanazon konkrét jogviszonyt ugyanolyan módon vagy egymástól eltérő módon lenne köteles szabályozni. Hogy ez nyomon követhető legyen, a törvényjavaslat erre is szabályozást ad. Már lényegében a benyújtott kérdések nyomon követhetősége érdekében az Országos Választási Iroda közzéteszi, hogy milyen kérdésekben van folyamatban kezdeményezett eljárás. A kérdés mellett a szervező nevét is nyilvánosságra hozza, így a választópolgárok akkor, amikor az aláírásukat adják egy kezdeményezéshez, tisztában lehetnek azzal, hogy ki a felelős annak a kezeléséért.
Érdekesség, hogy a köztársasági elnök és a kormány által kezdeményezett népszavazások esetében is az Országos Választási Bizottság teszi meg ezt a hitelesítési eljárást. Tehát ilyen tekintetben abszolút egy szervezet kezében van a népszavazási kezdeményezéseknek az adminisztrációja.
A népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségére vonatkozó szabályozás megint csak egy fontos kérdés volt. Éppen az Alkotmánybíróság többször foglalkozott ezzel, és a gyakorlatával összhangban két olyan elemet foglal magában, amely nagyon fontos. Egyrészt a népszavazásra javasolt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Többször volt, hogy elutasította az Országos Választási Bizottság, mert nem volt egyértelműen megválaszolható igennel vagy nemmel a kérdés. Másrészt az Országgyűlés számára egyértelműnek kell lennie, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra kötelezi. Ez is egy fontos dolog.
Talán még érdemes megemlíteni a hitelesítésre benyújtott kérdések előzetes formai ellenőrzéséről szóló szabályozási részt is. Ezt az Országos Választási Iroda vezetője végzi el. Itt a vitában elhangzott, hogy ez visszaélésekre is ad lehetőséget. Én azt gondolom, hogy adhatna, ha nem lenne további kontrollja ezeknek az esetleges elutasításoknak, ugyanis ha a kérdés formai szempontból nem megfelelő, nyilván erről a Választási Iroda vezetője határozatot hoz, és tájékoztatja a szervezőt, akinek így lehetősége nyílik arra, hogy a kérdés vagy az aláírásgyűjtő ív kijavításával érdemi elbírálásra alkalmassá tegye a kezdeményezést. Tehát itt nem ab ovo elutasításra kerül a kezdeményezés, hanem pontosítási lehetőség van. Az ismételten benyújtott kérdést pedig már nem vizsgálja az Országos Választási Iroda vezetője, azt minden szempontból az Országos Választási Bizottság bírálja el. Tehát ilyen szempontból az a félelem, ami képviselőtársaim felszólalásából kiviláglott, mármint hogy a Választási Iroda vezetője túl nagy hatalommal bír, és ebben dönthet, azt gondolom, hogy a törvényjavaslat ezt is kivédi, és megadja azokat a lehetőséget, hogy lehet esetleges tévedés vagy rosszindulatú kizárás esetén továbbvinni.
Annak érdekében, hogy az Országos Választási Iroda vezetőjének jogorvoslattal meg nem támadható döntése ne eredményezze azt, hogy egy másik szervező által időközben ugyanazon tárgyban benyújtott kezdeményezés megelőzze az eredeti kezdeményezést, a szervező az Országos Választási Iroda vezetője által hozott határozat közzétételétől számított 15 napon belül ismételt benyújtásával biztosíthatja az eredeti helyét a kérés benyújtásának sorrendjében. Tehát azt gondolom, hogy ez a szabályozás megpróbálja az ügyeskedéseket és a cselezéseket kiküszöbölni, és az eredeti javaslat benyújtója irányában védelmet biztosítani.
Azt gondolom, hogy azok a vélekedések, amelyek úgy hangzottak el a törvényjavaslattal kapcsolatban, miszerint elveszik a választópolgároknak egy kezdeményezését, vagy csökkentik a népszavazási kezdeményezést, nem állják meg a helyüket. Azért alapvetően a többpárti parlamenti demokráciákban a hatalom letéteményese a nép, de ezt a jogát csak kivételes esetekben gyakorolja, egyébként a képviseleti demokrácia útján tudja a nép a hatalmat gyakorolni.
(21.00)
Ez a fő szabály, tehát az, hogy itt a parlamentben mi vitatkozunk és döntéseket hozunk, megismerjük egymás véleményét, és megpróbáljuk egymást meggyőzni az álláspontunkról, ez a normális menete, esete a nép általi hatalomgyakorlásnak. A népszavazási része egy ritkán használatos és csak rendkívül fontos kérdésekben használható dolog. Éppen azért, amit képviselőtársaim elmondtak, hogy minden egyes népszavazásnál, és egyéb olyan kérdésben is, amikor az embereket megpróbáljuk meggyőzni, ez egyben egyfajta, a saját álláspontunkkal való szembesítése az embereknek, ha tetszik, akkor egyfajta manipuláció is. De minden olyan kérdés, amikor az embereket valamire rá akarják beszélni, legyen ez csak egy egyszerű reklám valamilyen termék megvásárlására, ez is egy manipuláció.
Ez természetes, hogy mindenki a saját álláspontjáról szeretné meggyőzni az embereket. Ebben bizony a választópolgár tájékozódása, azt is lehet mondani, hogy a saját felelőssége is, tehát ilyenkor alaposan meg kell vizsgálnia, hogy milyen módon dönti el magában a kérdést.
Ezért is fontos egyébként, hogy a népszavazási kérdésekben a kérdések egyértelműen megválaszolhatók legyenek, tehát ne legyen olyan megfogalmazás, amiben is-is vagy nem egyértelmű válasz adható. Ezért nehéz ez a része a demokráciának. Azt gondolom, hogy ami a törvényjavaslattal kapcsolatban itt az általános vitában elhangzott, alapvetően azért támogatja a törvényjavaslatot. Biztos vagyok abban, hogy a törvénygyártási folyamat végén, amikor a parlament végül is egy végszavazással el fogja fogadni a népszavazásról szóló törvényjavaslatot, akkor Magyarországon a demokrácia és az embereknek a közügyekbe való beleszólása szélesedik, és biztonsággal, jól körülhatároltan, egyértelműen, lehetőség szerint bürokráciamentesen tudják ezt a jogot a kezdeményezők érvényre juttatni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
