DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF
DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hallgatva a mai vitát és az előző napok vitáit, úgy gondolom, azért bármelyik oldalon ülünk is, kormánypárti vagy ellenzéki oldalon, egyben megállapodhatunk, hogy ez a benyújtott költségvetés mindenképpen a stabilitás irányába mutat, a stabilitást igyekszik megcélozni. És nem sorolom fel, hiszen képviselőtársaim már felsorolták azokat az intézkedéseket, amelyek ebben a költségvetésben benyújtásra kerültek, többek között az a 300 milliárdos tartalékkeret, amely soha nem látott nagyságrendben szerepel ebben a költségvetésben.
Miért tartom ezt nagyon fontosnak? Mert azt látjuk körülöttünk, hogy a világ, ezen belül Európa óriási kihívások előtt áll, és olyan feladatokat kell megoldani, amiket még gazdaságtörténeti szempontból sem kezelt senki.
(13.30)
Olyan megoldásokat kell találni erre a válságra, amelyek mindenképpen olyan kreativitást igényelnek, hogy kellő és megfelelő módon tudjanak a kormányok, az egyes nemzetgazdaságok sajátosságait is figyelembe véve megoldásokat találni. Azért tartom ezt nagyon fontosnak, mert arra vizionáltak szocialista képviselőtársaink, hogy februárban, márciusban meg fog bukni ez a költségvetés. Jelentem, nem fog megbukni ez a költségvetés, inkább arra lesz szükség, hogy értékeljük a folyamatokat, és én biztos vagyok benne, hogy az a tartalék, amely ebben benne van, elegendő lesz ahhoz, hogy a kellő stabilitást, a kellő nyugalmat tudják biztosítani az országban, bár lehet, hogy önök mást szeretnének, és mást akarnak. De én úgy gondolom, a józan többség mindenképpen abban érdekelt, hogy Magyarország a gazdasági stabilitásával, azzal, hogy a forintot erősnek tudja tartani, mindenképpen olyan irányban kell működnie és mennie, hogy az ország gazdasága kilábaljon a mostani nehéz helyzetből.
Azért is mondom ezt, mert amit képviselőtársaim, főleg Göndör képviselő úr előszeretettel szokott idézni az ÁSZ jelentéseiből, hogy mire és hogyan hivatkozik, és milyen kockázatokra hívja fel a figyelmet, ezzel nincs is semmi gond, hiszen az Állami Számvevőszéknek ez a dolga, sőt arra is szeretném felhívni a képviselő úr figyelmét, hogy hányszor és hogyan támadták eléggé nemtelenül az Állami Számvevőszék elnökét, hogy mennyire elkötelezett politikai irányban, és most, hála a jó istennek, azt tapasztaljuk, mégiscsak forrásként kezelik az ő és munkatársai által elkészített anyagot, és ez rendjén is való így. Ráadásul, ha képviselőtársam emlékszik, márpedig nyilván emlékeznie kell, hiszen nem most kezdte a parlamenti pályafutását, az előző véleményekben sokkal több negatívum hangzott el az Állami Számvevőszék részéről az elmúlt 8 év vonatkozásában a költségvetési tárgyalások során. A Költségvetési Tanácsban pedig többséget kapott az a vélemény, amely zöld utat adott a költségvetésnek, annak a tárgyalására. Tehát úgy gondolom, a Állami Számvevőszékkel és annak a véleményével sincs különösebb gond.
Azzal persze már nagyobb gond van, hogy az önök “áldásos” tevékenysége következtében, amiről egy kicsit részletesebben is szeretnék szólni az önkormányzatok vonatkozásában - ugyanis mi módon fejtette ki a hatását? Emlékszünk még arra, amikor Varga Zoltán, az előző önkormányzati miniszter milyen büszkén mondta, hogy 120 milliárdot vonnak ki az önkormányzati szférából 2009-ről 2010-re vonatkozólag. Mit jelentett ez az önkormányzatoknak? Önöknek kell a legjobban tudni azt, hogy az önkormányzati rendszer milyen nehezen, sokkal nehezebben tud alkalmazkodni az ilyen drasztikus változásokhoz. Egy példával élek: az én városom, Orosháza vonatkozásában egyik évről a másikra 500 millió forintos normatívakivonást jelentett a költségvetésből, s ehhez alkalmazkodni, megteremteni azokat a módozatokat, amelyekkel egyensúlyban lehet tartani, ellátni a köz szolgáltatásait, tudjuk, ez bizony nem kis feladatot jelent, hiszen itt a közalkalmazotti, köztisztviselői szféráról van szó. Tehát hihetetlenül nagy problémákat okoztak önök ennek az önkormányzati szférának. S most krokodilkönnyeket hullatni érte? Úgy gondolom, enyhén szólva is megmosolyogtató és furcsa.
Nyilvánvaló, azzal is szembetalálkozik a kormányzat, hogy hogyan és mi módon tudja a kivéreztetett önkormányzatokat talpra segíteni. Én elsősorban a tekintetben nézném ezt, hogy a megyei jogú városok alatti települések, elsősorban a városok, a kisvárosok vonatkozásában mit jelent ez. Először látok hosszú-hosszú évek óta olyan folyamatot, hogy végre funkciót fognak majd kapni ezek a városok, megtelhetnek feladatokkal, többek járási központokká válhatnak, és végre érdemes lesz ezeken a településeken is olyan értelmes feladatot vállalni és megtalálni, ami hosszú távon is működőképessé tudja tenni egy-egy kisváros létét. Ehhez nyilvánvalóan az is hozzákapcsolódik, hogy a közoktatási rendszer, az egészségügyi rendszer, különösen a kórházak eddigi finanszírozási rendszere nem működik, tarthatatlan, ezért ezen változtatni kell, és nyilvánvaló, e tekintetben mindenki várakozással teli a ma már új önkormányzati törvény, az új ágazati törvények kapcsán, hiszen ezek megítélésem szerint végre összhangot tudnak majd teremteni a feladatok és a rendelkezésre álló források között. Azt láthatjuk, hogy a források gyakorlatilag az előző évek szintjén fognak maradni.
Azt érzékeljük, hogy feladattal kevesebb módon lesznek ellátottak az önkormányzatok, tehát e tekintetben optimista vagyok, és úgy látom, a feladat és a finanszírozás között egyfajta összhang fog megteremtődni, ami megítélésem szerint az ilyen típusú városok, települések helyzetét, ha nem is lényegesen, de érzékelhetően javítani fogja a 2012. évben. Ezért is javasolom önöknek, hogy érdemben vitázzunk, és beszéljük meg a költségvetés dolgait, hiszen valamennyiünkről van szó, valamennyiünkről, 10 millió állampolgárról van szó, ezért is javasolom azt, mivel nem várható, hogy a költségvetés kapcsán rosszabbá válik az ország, illetve a települések helyzete, ezért úgy gondolom, a támogatásukra is érdemes ez a költségvetés. Köszönöm szépen, elnök úr, hogy szólhattam. (Taps a kormánypártok soraiban.)
