DR. NAGY ANDOR
DR. NAGY ANDOR
DR. NAGY ANDOR (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetési viták - így volt ez az elmúlt 20 évben minden egyes évben - nem tartoznak a legérdekesebb parlamenti viták közé, de azért van néhány olyan felszólalás, ami miatt lehet látni, hogy erős túlzások is vannak a felszólalásokban. Ha nem is a legfontosabb vagy legérdekesebb viták közé tartozik, azért ezek nagyon hasznos viták, hiszen számokról kell vitatkoznunk, és látszik a felszólalásokból - a mieinkből is, meg az ellenzékéből is -, hogy mindenki játssza a maga szerepét. Az ellenzék is játssza a maga szerepét, elmondja, hogy ez a költségvetés miért nem jó, miért a nyomor költségvetése, miért a kockázatok költségvetése. Vannak benne olyan túlzások, mint amit az előbb hallhattunk képviselőtársunk szájából, hogy gestapós módszerek vannak benne, vagy intézményesített népirtás. Ezen csak nevetni tudok, de azért vissza is utasítom a felszólalásomban ezeket a szerintem erős túlzásokat, hiszen ez a költségvetés egyáltalán nem erről szól.
A mi bizottságunkban is lefolytattuk természetesen az általános vitára való alkalmassággal kapcsolatos vitát, és ott az egyik szocialista képviselőtársam fogalmazott így, hogy ez a költségvetés semmi más, mint a kockázatok költségvetése. Hát persze, vannak kockázatok a 2012-es tervezésben, gondoljunk csak bele, hogy tegnap vagy tegnapelőtt jelentette be a görög miniszterelnök, hogy népszavazást fognak tartani. Rögtön pánikba estek a mai napon a tőzsdék, az euró meggyengült, az euró forintárfolyama is jelentősen esett, persze ilyen kockázatok mellett kell tervezni. Ugyanakkor azt is el kell mondanunk - és ez is így volt minden évben -, hogy a kormánypárti többség megvan ahhoz, hogy ezt a megalapozott költségvetést majd megszavazzuk. Lesznek módosító indítványok, van, amin változtatnunk kell, de ez a költségvetés úgy, ahogy van, rendben van, kezeli a kockázatokat, van benne 300 milliárd forintnyi tartalék, ez lehetővé teszi azt a mozgásteret a kormánynak, hogy megpróbáljuk az egyébként nem rajtunk múló kockázatokat kivédeni.
A felszólalásom hátralévő részében azzal szeretnék foglalkozni, hogy hogyan alakul a 2012-es költségvetésben a környezetvédelem, ha úgy tetszik, a zöldügyek, tágabb összefüggésben a Vidékfejlesztési Minisztérium pozíciója, hiszen maga a környezetvédelem ügye ebben a minisztériumban van. El lehet mondani összességében - vagy akár összefoglalásképpen - azt, hogy 2011-hez képest a vidékfejlesztési tárca költségvetési pozíciói javulnak. Nem lesz ez persze az áttörés éve, ezt elmondta a miniszter úr is, erre nem is lehet alapozni, hiszen ennek nincsenek meg a feltételei, de jobb körülmények között gazdálkodhat a tárca, mint ahogy tette 2011-ben. Ennek a jobb pozíciónak az egyik alapvető oka az, hogy ebben az évben létrejött az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség, és a szervezet által beszedendő termékdíj egy jó része megjelenik a Vidékfejlesztési Minisztérium költségvetésében, mint hulladékgazdálkodásra fordítható összeg.
Több forrást fordíthatunk tehát jövőre a hulladékok újrahasznosítására, ártalmatlanítására is, miközben a hulladékmegelőzést is ösztönözzük. Hamarosan a parlament elé kerül az új hulladékgazdálkodási, hulladékmegelőzési törvény, ez is ezt a célt alapozza meg. Az új alapokra helyezett rendszer hozzá fog járulni ahhoz is, hogy hazánk megfeleljen a hulladékok begyűjtésére és újrahasznosítására vonatkozó európai uniós elvárásoknak.
Pozitívumként mondhatom el azt is, hogy 40 milliárd forinttal több jelenik meg kimondottan környezetvédelmi célokra 2011-hez képest. Ha ezt a GDP százalékában fejezzük ki, akkor ez úgy néz ki, hogy 1,3 százaléknyi GDP-ráfordítás volt 2011-ben, most pedig 0,2 százalékkal több, 1,5 százalék. Ez ugyan egy kis növekedés, de mégiscsak növekedés, ez az arány egyébként meghaladja az országnak a honvédelemre fordított kiadásait.
A képviselőtársaim is elmondták a vitában, hogy a költségvetést - és ezért is hívjuk országvédelmi költségvetésnek - öt kiemelt cél mentén fogalmaztuk meg. A nehézségek ellenére a kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje az országot hosszú távon a végzetes eladósodástól, megpróbáljuk megvédeni a nyugdíjrendszert, annak az átalakítását be fogjuk fejezni, marad az arányos adózás, és növelni fogjuk a foglalkoztatást is, kiszélesítjük az úgynevezett Start-közmunkaprogramot. Ezt az utóbbit azért említem meg, mert ennek van köze a vízgazdálkodási rendszerhez is, hiszen a közmunkások egy jó részét a vízügyi igazgatóságok foglalkoztatni tudják - és itt több ezer munkavállalóról beszélünk - a kormányzat árvíz és belvíz elleni védekezési programjaiban, közmunkaprogram keretében.
(12.10)
Látható, hogyha a költségvetés számait megnézzük, hogy ilyen módon még több erőforrással gazdálkodik a vízügy. Igaz, hogy időközben történt egy olyan szervezeti módosítás, aminek révén a vízügy egy része a Belügyminisztériumhoz került. Ennek a döntésnek egyébként az alapvető indoka az volt, hogy a közmunkaprogram hatékonyabb legyen, legyen minden egy helyen, ahol közmunkásokat lehet foglalkoztatni.
Miközben az ellenzék a természetvédelmi és vízügyi intézményrendszer végét vizionálja, részben e miatt a szervezeti változás miatt, a valóság az, hogy az intézményrendszer még bővülni is fog, hiszen megjelenik 2012-ben egy új intézet, a nemzeti környezetvédelmi intézet. Ez a szervezet a Vidékfejlesztési Minisztérium környezet- és természetvédelmi háttérintézménye lesz 450 munkatárssal, úgy, hogy ilyen jellegű intézménye Magyarországnak az elmúlt húsz évben még soha nem volt. A költségvetésből kiderül, hogy 1,5 milliárdos lesz ennek az intézetnek a költségvetése, ebből 1,2 milliárd az állami támogatás és 350 millió a saját bevétel. A nemzeti környezetvédelmi intézet a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, illetve a Belügyminisztériumhoz átkerülő vízügyi igazgatóságoknak a Vidékfejlesztési Minisztériumnál maradó környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi feladatait fogja ellátni.
Örvendetes a véleményem szerint az is, és ez is érinti a zöldügyeket, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink génbankban való megőrzésére az ideinél nagyobb költségvetési forrás áll majd rendelkezésünkre, és ez hozzá fog járulni a biodiverzitás hosszú távú megőrzéséhez, és fontos eszköze lesz a genetikailag módosított szervezetek elleni küzdelemnek is.
Nemcsak a költségvetésben, hanem az azt megalapozó adótörvényekben is van néhány zöldelem, ha úgy tetszik. Első helyen szeretném megemlíteni a regisztrációs adóról szóló törvény módosítását. Ennek a célja az, hogy elkerüljük, hogy Magyarország az elavult, régi gépjárművek, személygépkocsik temetőjévé váljon. A módosítás a regisztrációsadó-táblában az adótételeket úgy változtatja meg, hogy a környezetterhelő használt autók adóterhe ne legyen lényegesen kisebb, mint a kisebb CO2-kibocsátásúaké. Az adótábla kiegészül egy ötödik oszloppal is, figyelemmel arra, hogy már megjelentek az Euro 5-ös környezetvédelmi normáknak megfelelő személygépkocsik.
Ha a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium költségvetését megnézzük - és ezt most azért emelem ki külön, hiszen ez is hozzátartozik a zöldügyekhez -, az épületenergetikai és energiahatékonysági beruházások fejlesztési támogatási előirányzata közel 2 milliárd forint lesz. A kormányzat ebből tervezi finanszírozni a korábbi években futó és rendkívül népszerű pályázatok újbóli kiírását. Gondolok itt a panelpályázatokra vagy az úgynevezett ökopályázatokra. Ebből a keretből biztosítja az Új Széchenyi-tervben a kormány az ott szereplő energetikai és zöldgazdasági célok eléréséhez a megfelelő pályázatok forrását is. Ilyenek: a családi házak komplex energiatakarékos felújítása, az önkormányzati és állami közintézmények, épületek energiatakarékos felújítása.
A környezetvédelmi feladatok ellátására elkülönített pénzt nemcsak a Vidékfejlesztési Minisztérium, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetében is megtaláljuk, ahogy ezt az előbb is példával említettem.
Egy másik példa, hogy az uránércbánya hosszú távú környezetikár-elhárítására például 370 millió forintos támogatást irányoz elő a jövő évi költségvetés. Ebből fog sor kerülni a radioaktívan szennyezett vizek uránmentesítésére és más vízbázisvédelmi feladatokra.
Ezek miatt az általam említettek miatt mondom tehát összefoglalóan, hogy a zöldügyek, a környezetvédelem pozíciója, ha ugyan nem is jelentősen, de valamennyit javul. Nem tekintem 2012-t természetesen a feltételek jelenléte hiányában az áttörés évének, ugyanakkor a költségvetést tartani tudjuk, lesz 2012-ben költségvetésünk, az ország biztonságban tudható.
Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
