DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF
DR. TÓTH JÓZSEF (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A 2012. évi költségvetés önkormányzati alrendszerére vonatkozó fejezetet megvizsgálva kívánok néhány megállapítást tenni.
Az első megállapításom, hogy a javaslat nagyon sok bizonytalansági tényezővel rendelkezik és számol. Nincs végleges döntés az önkormányzati rendszer és az ágazati törvények változásairól. A költségvetést érintő ágazati törvényeket későn vagy nem terjesztették az Országgyűlés elé. A tervezőmunka a jogszabályi ismeretek hiányában történt meg. Az a szerencsétlen és példátlan helyzet alakult ki, hogy a költségvetési törvényjavaslat egyes előirányzatait megalapozó szakmai ágazati törvények megalkotása a költségvetési tervezőmunkával egyidejűleg történik, így a költségvetés és az ágazati törvények közötti összhang hiányzik.
A második megállapításom: az önkormányzatiság átalakítására vonatkozó elképzelések és költségvetési előirányzatok között óriási a különbség. A törvényjavaslat önkormányzatokat érintő fejezete az előző évinek a másolata. A bizonytalan környezetben az önkormányzatok nehezen tudják megtervezni a jövő évi gazdálkodásukat. A kritikákat az ellenzékiséggel nem vádolható Állami Számvevőszék is megfogalmazta a törvényjavaslatról szóló véleményében.
Harmadrészt nézzünk néhány konkrét számot! Az elmúlt évek tapasztalata azt mondatja velem, hogy az önkormányzatok kisebb hányada nem fogja tudni önmagától véghezvinni az évet. 2010-ben csaknem 120 milliárd forinttal csökkent az önkormányzatok normatív támogatása, aminek az lett a következménye, hogy a zárszámadásban mínusz 230 milliárd forint volt. 2011-ben várhatóan hasonló hiánnyal zárják az évet az önkormányzatok. A 2012-es esztendő nehezebb lesz, mert a hiányt az átalakulásig a bankszektor nem fogja finanszírozni, nem fogják sem a működési hiányt finanszírozni, s a beruházási hiteleket pedig elvétve.
Így a 2012. évi támogatás nominális növekménye 1,5 százalék, ami reálértékben 2,7 százalék csökkenésnek felel meg. Az infláció nyomán az elmúlt 15 esztendő nem került az önkormányzatok irányába kompenzálásra. Félő, hogy nem leszünk képesek a legfontosabb dologi kiadások kiegyenlítésére. Megfontolandó ezen összeg tartalékból való megemelése. Az olyan önkormányzatok támogatásával értek egyet, amelyek a lehetőségeik figyelembevételével az elmúlt években mindent megtettek annak érdekében, hogy tevékenységüket ésszerűsítsék, intézményeiket méretgazdaságosan, optimálisan üzemeltessék.
Negyedrészt néhány gondolat a változásokhoz a támogatási jogcímekben. Az átengedett bevételekben alapvető változás, hogy megszűnik a két évvel korábbi, a települések kimutatott személyi jövedelemadó-részesedésének 40 százalékos mértéke, helyette már csak a lakhelyen maradó, 8 százalékos résznek megfelelő összegből áll. A normatív szja-t állami hozzájárulás váltja fel.
A gazdasági válság hatására csökkenő 2009. évi bérkiáramlás következtében az átengedett szja a korábbi években a lakhelyen maradó résznél 13,3 milliárd forinttal kevesebb. Ez különösen azon településeket érinti érzékenyen, ahol az egy főre jutó szja átlag feletti. Ilyen például a főváros.
Erőteljesen kifogásolható a pénzbeli szociális juttatások fajlagos összegében és allokációs szabályában bekövetkezett változás. Az előirányzat nem számol a segélyezettek számának növekedésével. Ez azért problémás, mert a mutatókban korábban 20 százalékkal került figyelembevételre a lakosságszám. A korábbi években a kombinált mutatók mindig valamilyen rászorultságot tükröztek, soha nem a teljes népességet. Ad absurdum, az a település is kaphat most 1500 forintot lakosonként, amelynek egyetlenegy segélyezettje sincsen.
Vagy egy következő ilyen dolog, hogy vitatható módon került át a kötött normatívák közé a kedvezményes étkezés és tankönyvtámogatás. Ez különösen az étkezési támogatásoknál okozhat nagy terhet. Az élelmiszer- és üzemanyagárak jóval az infláció felett nőnek. Azok az önkormányzatok, amelyeknél sok a kedvezményes étkeztetésre jogosult gyermek, diák, maguk is a kevésbé tehetősek közé sorolhatók. Tehát nincs módjuk saját bevételből pótolni az étkezési kiadások állam által megfinanszírozott részét. A szabad felhasználású normatíva igénylése mindig is rászorultsági alapú volt. Megfontolandó az étkezési normatíva megemelése.
A jövedelemkülönbség mérséklési támogatására szánt forrás megegyezik az előző évivel, de figyelemmel arra, hogy csökkent a lakhelyen maradó szja, a támogatás erőteljesebb jövedelemtompítást tesz lehetővé. Megfontolandó, hogy a számítás alapja 2010. június 30-a legyen. Ennek indoka, hogy az elmúlt esztendőben a kompenzálás változtatása miatt jelentős veszteségeket könyveltek el az önkormányzatok.
Az állam emeli az adókat, ezzel növeli az önkormányzatok kiadásait is, de nem növeli a bevételi előirányzatot. Ezzel a magatartással, úgy gondolom, a kormány cserbenhagyja az önkormányzatokat. A közszolgáltatás színvonalának a csökkenése várható, a lakosok fogják ezt megérezni, így tulajdonképpen a lakosokat hagyja cserben.
A beterjesztett indoklás még nem tartalmazza az önkormányzatok részletes pénzforgalmi mérlegét. Számításaim alapján az önkormányzatok mintegy 150 milliárd forint hiánnyal vannak számításba véve, ami vélhetően több lesz.
Összegezve: a bevételek felül, a kiadások alul vannak becsülve. A bevételek növekménye nem lesz képes kompenzálni még a dologi kiadások inflációkövetésének a többletigényét sem. Ez az önkormányzatok további eladósodásához vezethet. S az önkormányzatok mintegy 1400 milliárd forintos adósságállományának az adósságszolgálata megnövekszik a kétszeresére, részben a törlesztések türelmi idejének a lejárata, másrészt pedig az árfolyamveszteség miatt.
S végezetül néhány gondolatot ahhoz, hogy ha három dolgot feltételezünk, egyrészt ha a költségvetés szerkezete, kiadási oldala, harmadrészt pedig a finanszírozási rendszer nem változik, ez a 2010-11-es évi költségvetés utánzata. Ennek függvényében érdemes felidézni, hogy milyen vélemények hangzottak el két esztendővel ezelőtt az önkormányzati bizottsági ülésen, illetve itt a Házban, az általános vitában; tehát ez 2009-ben volt, hasonló időszakban. Ebből négyet gyűjtöttem ki, egyrészt: “katasztrofális, rossz és tragikus a költségvetés, elkapkodott, átgondolatlan, anomáliákkal terhes”. Másodszor: “megalapozatlan, kockázatos, kiszámíthatatlan, ami leginkább tetten érhető ebben a költségvetésben, a cinizmus és az embertelenség, a legveszélyesebb, legembertelenebb költségvetés”. Harmadszor: “Az önkormányzati rendszer mostanára a kormányzat játékszerévé vált, kiszolgáltatott helyzetbe került. A finanszírozási rendszer kiszámíthatatlan, bizonytalan.” És negyedszer: “Ez a költségvetés igazi felszámolóbiztosi költségvetés, az önkormányzati alrendszer elveszíti a működőképességét.” Eddig az idézetek. A jelzők mostani kormánypárti képviselőktől hangzottak el.
A kérdés tehát úgy tehető fel, hogy ma is vállalhatók-e ezek a jellemzők, hangsúlyozom, hogyha a költségvetés szerkezete, kiadási oldala és a finanszírozási rendszer utánzata a 2010-11-esnek. A logika úgy szól, hogy ha a rendszerében, forrásszabályozásában nem történik jelentős változás, akkor ezek jellemezőek a 2012. évi költségvetésre is. Tehát itt a lehetőség megvolt, és még ma is megvan arra, hogy átgondoljuk - az általános vitánál tartunk -, jobban megalapozzuk, a kockázatot csökkentsük, emberibbé, kiszámíthatóbbá, igazságosabbá és működőképesebbé tegyük a költségvetést.
Az önkormányzati alrendszer jövő évi költségvetésében még nagyon sok fontos elemet nem ismerünk. Annyit a részletek ismerete nélkül is láthatunk, hogy ez az önkormányzatok fekete éve lesz - tegyük emberibbé módosító javaslatokkal.
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiban.)
(11.20)
