MILE LAJOS
MILE LAJOS
MILE LAJOS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Töprengtem, hogy Tasó és Gelencsér képviselő urak hozzászólásaira, amelyek igen alkotó szelleműek és konstruktívak voltak, reagáljak-e, de frakcióvezető-helyettesként néhány mondatot mégis engedjenek meg nekem.
Tasó képviselő úr itt kifogásolta a hangnemet, és hogy hazugnak nevezik a kormányfőt. Csak emlékeztetném, hogy ebben a Házban 1990-ben, azt hiszem, egy fiatalember szájából hangzott el az a mondat, hogy a kormány hazudik. (Dr. Józsa István: A miniszterelnök is!) Ezt a fiatalembert egyébként Orbán… - és a miniszterelnök is, bocsánat. Ezt a fiatalembert Orbán Viktornak hívták, és volt egy kis korkülönbség közte és Antall József között, de én már akkor sem értettem azokkal egyet, akik emiatt berzenkedtek.
(12.50)
De a “ne pofázz bele, kisanyám” című kitétel már valóban nem tartozik bele a parlamenti modorba. Én inkább ettől óvnám meg önt is, képviselő úr.
A másik dolog: meg lehet tenni, hogy az ellenzéket értetlenséggel vádoljuk, lebarmoljuk a sárga földig, hiszen nem értenek velünk egyet, tehát nem értik az anyagot, de azt ne felejtsék el, hogy majd ennek a költségvetésnek a hatásairól önöknek meg kell győzniük az állampolgárokat is. Majd úgy február-március táján velük is szóba kell állni, és el kell nekik magyarázni. Egy tanácsot fogadjanak el: akkor ezt a modort nem ajánlom.
És most a költségvetésről, ha megengedik. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy egészen új területről fogok beszélni. Magyarország világban betöltött szerepének nem az a mércéje, hogy az ország magát kicsinynek vagy nagynak látja, sajátosan gondolkodik-e vagy egy srófra jár az elméje másokkal. Nagy merészséget szerintünk egyik sem igényel. Az ország presztízsét sokkal inkább az teremti meg, ha a céljait hatékonyan, másokkal összhangban, tiszteletet kivívó elvszerűséggel követi. Ehhez természetesen erőforrásokra is szükség van, és belátjuk, ezen a téren az ország nem áll rendkívül fényesen. A magyar diplomácia rendelkezésére álló anyagi eszközök 2012-ben sem lesznek valami bőségesek. Igaz ugyan, hogy a XVIII. fejezet teljes előirányzata a tavalyihoz képest nagyjából akkora összeggel csökken csak, amennyit tavaly az EU-elnökséggel kapcsolatos minisztériumi feladatokra szánt a kormány, a Külügyminisztériumból mégis a legkülönbözőbb osztályokról érkeznek létszámcsökkentési hírek. Az a gyanúnk, hogy a minisztérium - nem meglepő módon - az EU-elnökség finanszírozásának egy részét folyó költségeire fordította.
Javasoljuk, hogy ha a jövőben előállna hasonló rendkívüli feladat, akkor időben tisztázzák saját minisztériumaikban a rendkívüli költségvetési támogatás felhasználásának módját. Itt csak egy mondat erejéig térnék ki az elég kínos biztonsági tanácsi tagságra: jó lenne látni azt is, hogy az erre költött összegek hol, melyik fejezetben találhatók, mert ezt igazán nem nevezhetnénk egy diplomáciai bravúrnak.
Az idei költségvetés nagyjából 6 milliárd forinttal kevesebbet szán a külképviseletek működtetésére, mint tavaly. Ez önmagában nem feltétlenül baj, de egyelőre nem látunk semmiféle ésszerű kiadáscsökkentési tervet a minisztérium részéről, sőt, még csak pletykák, hírek sem érkeztek valami hasonlóról. Kizárólag fűnyíróval pedig a saját kertünknek sem célszerű nekiesni, nemhogy a magyar diplomáciai képviseleti intézményeknek.
Tisztelt Ház! Ezen a területen mi nagyjából két lehetőséget látunk a megtakarításra, de mindkettő alapos és szakszerű tervezést, előkészítést igényel. Nincs kétségünk afelől, hogy a Külügyminisztériumban a kellő szakszerűség, a szükséges alaposság is megvan az ilyen feladatokhoz. Fenntartásaink inkább a kormányzati akarattal, annak precizitásával kapcsolatban vannak. Az Európai Külügyi Szolgálat felállásával párhuzamosan egyenként lehetne azonosítani azokat a külképviseleti célországokat, ahol a magyar képviselet intézménye nagyobb kockázat nélkül felszámolható lenne. Természetesen ez a szokásosnál szorosabb együttműködést igényelne az Európai Külügyi Szolgálat és a magyar diplomácia között. Mivel úgy tudjuk, a jelenlegi magyar kormánypártok maguknak tulajdonítják az arányos területi elv megjelenését az Európai Külügyi Szolgálat szervezésében, legalább a gyakorlatban is érvényesülhetne a magyar érdekek képviselete az EU intézményein keresztül, az arányosítás deklarált indoka ugyanis ez volt. Más fogadó országok esetében meg lehetne fontolni azt is, hogy a magyar diplomácia a visegrádi országokkal közösen tartson fenn külképviseletet. Ehhez nyilván részletes megelőző tárgyalásokra lenne szükség. El kellene fogadni közös külügyi protokollt, össze kellene hangolni a képviseletek biztonsági rendszerét, eljárási szabályait. Ez azonban a Lehet Más a Politika szerint nemhogy kárára válna Magyarországnak, de erősítené diplomáciai jelenlétét, növelné nemzetközi mozgásterét. Megítélésünk szerint elég sok ilyen lehetőség nyílna ahhoz, hogy ne jelentsen feltétlenül állandó vitaforrást a képviselet vezetőjének nemzeti hovatartozása.
Tisztelt Képviselőtársaim! A megváltozott nemzetközi környezetben lehetőség nyílik arra, hogy újragondoljuk a magyar diplomácia intézményi rendszerét. Szeretnénk, ha a szokásoktól eltérően ez a lehető legésszerűbben történne. Általában is azt látnánk a legüdvösebbnek, ha a sajátos magyar gondolkodásmód kormányzati meghatározásában kiemelt elemmé válna az ésszerűség. Higgyék el, ez még nem ártott senkinek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az LMP soraiban.)
