SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR
SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ígérem, hogy a mai vitában utoljára fogok hozzászólni, de egy ajánláshoz, a 41-eshez szeretnék még megjegyzést tenni.
Az előbb Z. Kárpát Dániel képviselőtársam is említette, hogy az előterjesztés megértéséhez különböző elemeket kell látnunk: hogy kik kerülnek bele, hogy mi a kritériuma a programban való részvételi lehetőségnek, hogy a későbbiek során van-e kimeneteli lehetőség ebből a helyzetből az ingatlan visszavásárlása során, vagy nézzük meg azt a helyzetet, amikor az adós visszabérli az ingatlant.
Ahogy ez szóba került már, és ezt a vitákban többször elmondtuk, elegánsan az előterjesztés azt mondja, hogy majd később a kormány egy rendeletben fogja szabályozni ennek az albérleti díjnak az összegét. Ezzel kapcsolatban mi aggályokat fogalmaztunk meg akkor is és most is, sőt, módosító javaslatokat is tettünk arra, hogy legalább az derüljön ki, hogy a kormányzati szándék ezen a téren milyen irányba mutat.
Mi azt javasoltuk, hogy figyelembe véve az igénybe vevő szociális helyzetét, rögzítsük azt, hogy ennek az albérleti díjnak a megközelítése - és oszlassunk el minden kételyt - nem piaci orientációjú lesz. Ma ezen az úton kétfelé lehet elindulni: egyrészt piaci orientációval a bérleti díjak bevezetésével - ha normál állapotban nézem, ez azt jelenti, hogy akár 100 ezer forint nagyságrendű visszabérleti díjat is kell fizetni, hiszen piac közeli állapotban egy 40-50 négyzetméteres lakás vagy kicsit nagyobb ennyit jelent -,s vagy szociális alapú ennek a bérleti díjnak az orientációja. Mi az utóbbit javasoltuk.
A módosító javaslatban azt mondtuk, hogy az előző hathavi hiteltörlesztés átlagának az 50 százalékáig terjedhessen ennek az összege, de elfogadunk vagy elfogadtunk más olyan javaslatot is, ami egyébként e környékén lévő összegnagyságban, de más megközelítésben tette meg.
A másik dolog, amit szeretnék szóba hozni, még mindig annak a kérdésnek a felvetése, hogy biztosan átgondolta-e az előterjesztő azt, hogy ennek az előterjesztésnek a nyomán hogy alakul ki az az ingatlan-portfólió és milyen ingatlanokat fog tartalmazni, ami az eszközkezelőhöz fog kerülni. A bizottsági ülésen is egy szakértő elmondta az ezzel kapcsolatos szakmai észrevételeit. A jegyzőkönyv számára magam is szeretnék két megjegyzést tenni.
Ez az a tipikus helyzet, amikor a bankok kezdeményezésére, a pénzintézetek kezdeményezésére fognak a programba bekerülő ingatlanok megjelenni. Ha megnézzük őszintén, akkor általában ezek olyan ingatlanok lesznek, amelyeknek az árverésre való bocsátása sikertelen volt, akár egyszer, kétszer, háromszor vagy több alkalommal is. Nyilvánvaló, ezek lesznek a forgalomképtelen ingatlanok. Gondoljanak csak bele, az előterjesztésnek ez a része nem más, és talán az előterjesztő szándéka nem is ez volt, de hát most már az isten tudja, hogy ez alakult ilyenné, hogy a bankok portfóliótisztítását segítjük ezzel elő. A forgalomképtelen, piacképtelen ingatlanokat kiszórhatják, és az eszközkezelő tulajdonába fog bekerülni. Nem vagyok benne biztos, hogy az eredeti szándék is ez lett volna.
Sokkal jobb lett volna, hogyha egy olyan irányba indul el az eszközkezelő, amit mi is javasoltunk, ahol többfajta együttműködés révén egy nagyobb szerepvállalással nem csak a forgalomképtelen ingatlanok kerülnek bele ebbe a sorba.
Úgyhogy, tisztelt előterjesztő, szeretném javasolni, hogy akár egy későbbi alkalommal, ahogy ezt Zsigó Róbert képviselőtársunk elmondta, bízva abban, hogy az első gyakorlati tapasztalatok után lesz ahhoz erő és energia, hogy a módosítás megtörténjen, akárhogy is dönt a kormánypárti többség ebben a kérdéskörben, ezeket a szakmai észrevételeket legyenek szívesek figyelembe venni, és akár egy későbbi alkalommal ennek az előterjesztésnek a módosítását ilyen módon kezdeményezni. Biztos, hogy partnerek leszünk benne.
Ugyanazt tudom mondani, amit az általános vita elején is mondtam, és ez az előterjesztéshez, és ehhez az ajánlási ponthoz is igaz, mert szellemiségét tekintve ideillik, hogy mi a szándékkal, a céllal egyetértünk. Szakmailag szerintünk ennek egy jobb megoldási csomagja is lett volna, de nyilvánvalóan önök tudják, hogy ezt a döntést miért így, miért ebben a formában hozták. Mi csak azt tudjuk mondani, hogy minden devizahiteles család megmentésén fáradozni kell, és láthatólag a devizahitelesek ügyében a Nemzeti Eszközkezelő nem lett az a program, ami egy és oszthatatlan eszközként a devizahitelesek problémáját megoldja, hanem csak egy szelete lett ennek a megoldásnak. Ez rosszabb, mint amire mi gondoltunk.
Köszönöm szépen.
