DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! “Hiszen én mindent elhagyok, / Dalt, életet és dicsőséget. / De az igaz: az én vagyok, / De a magyar: az én vagyok.” “Pompás magyarok, templomból jövet / Mentek át a Kalota folyón / S a hidat fényben majdnem fölemelte / Az ölelő júniusi Nap.” A 134 évvel ezelőtt született Ady Endrét idéztem, akit Szerb Antal így jellemzett: “Olyan volt Ady, mint a kő Jókai regényében, mely belehull az olvadt kristály tavába, és egyszerre bazaltoszlopok sorakoznak égfelé.”
A Királyhágót átlépett Kós Károly Kalotaszegének határán húzódik a Sebes-Körös csodálatosan szép völgyében a már szinte teljesen elrománosodott Csucsa - ma hét magyar lélek él ott mindössze -,s ahol e Ház országgyűlési képviselője, Boncza Miklós Alpár Ignáccal felépíttette a gyönyörű romantikus stílusú kastélyát. Ebben a kis csucsai községben ismerkedett meg Ady Csinszkával, majd a házasságkötés után kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen 1917 novemberéig lakott itt. Még a halála előtti utolsó nyarat is itt töltötte. Kevesen tudják, hogy Ady a csucsai református egyházközség presbitere volt, és apósa halála után jelentős összeget adományozott az egyháznak. Ady imádta a gyönyörű tájat, gyakran fürdött a Sebes-Körösben, innen járta be Kalotaszeget, majd egész Erdélyt.
Amikor 1916-ban a románok betörtek Erdélybe, a Boncza-vár teraszáról és ablakából, ha lepillantott, a futó Erdélyt kellett néznie. “Én láttam a futó Erdélyt / Majdnem ájultan s tehetetlen, / Éreztem már a Rém sok iszonyát, / De sohase keservesebben: / Mintha fajtám fölött / Húzták volna a halálharangot / S mintha én is a bűnösök / Millióihoz tartoztam volna.” Isten kegyelme megkímélte, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltása után oly forrón szeretett Erdélye de facto, de jure elvesztését is megérje. Az egy bundáért Octavian Gogának eladott kastélyt Goga neobizánci stílusban átépítette, s ma egyetlen tábla sem emlékeztet arra, hogy ez volt a Boncza-kastély, és itt élt a XX. század legnagyobb magyar költője, a Partium szülötte, akit Zilah nevelt, és Nagyvárad tett híressé.
(14.30)
Ismét Adyt idézem: “Erdély adta nekünk a Napkirályt. (…) Neki volt Fráter Györgye, ki tudta, hogyan kell a törökkel bánni s távol tartani tarkónktól a simogató német kezet. És Erdély látott elsőnek mélyen be Európába. Jött a nagy égszakadás, jött a protestantizmus, és Erdély érezte legjobban, hogy ez lesz az ötödik, a hatodik vagy nem is tudom hányadik honfoglalás, de az lesz. S odakapcsolta magát Európához, lelkébe engedett mindent, ami jött (…), s szinte Ázsia szélén egy kis ország akadt, mely ki merte mondani, hogy az embereknek hite pedig az ő maguk dolguk.”
Kérdezem államtitkár urat: mikor állítunk végre Adynak méltó emléket Csucsán?
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)
