DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN
DR. ILLÉS ZOLTÁN vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! (Zaj. - Az elnök csenget.) Kedves Képviselő Úr! Azok az interpellációk, amelyek során néma csend és feszült figyelem övezi az interpellálót, mutatják, hogy igazából mekkora súlya és jelentősége van az interpellációnak. Figyeltem közben, és azt kell mondanom, hogy az ön frakciója és más társai feszülten figyelték az ön előadását, ugyanakkor a Ház egészében enyhe zsongás uralkodott el. Ebből valaki arra következtethetne, hogy másokat nem érdekel ez a téma, és nincs meg a felelősségérzetük a képviselőtársaknak? Egyáltalán nem. Inkább pont az ellenkezője: azt mutatja, hogy miközben ez nem kisebbíti az ön interpellációjának a lényegét és erejét, azt kell mondanom, hogy nem valós kérdésekről és nem valós veszélyről beszél itt a Ház előtt.
Akkor nézzük az elejétől! Bóvlipolitika - mondja interpellációjának címe. A bóvli köztudottan azt jelenti, hogy valami ócska, elhasznált, nincs értéke. Abból, hogy mi másfajta közpolitikát akarunk a vízügyek területén csinálni, miért következik az egyenesen, hogy ez bóvli lenne?
A következő azt mondja: szakmai és finanszírozási csőd a vízügyi rendszerben. Ez egy állásfoglalás, de mivel tudja ezt alátámasztani, hiszen nem hangzott el egyetlen érv sem, csak egy kijelentés, hogy szakmai és finanszírozási csőd. A finanszírozási azt jelenti, hogy nincs rá pénz. Köztudott, hogy az ország gazdasági helyzete nem rózsás. Ennek ellenére az elmúlt évben is mindent megtettünk annak érdekében, hogy az árvízi megelőzésre fektessük a hangsúlyt, és 7,6 milliárd forintért például Felsőzsolcán, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiépítettük azokat a védműveket a legnagyobb finanszírozási nehézségek ellenére. 4,6 milliárd forint állt rendelkezésére a vízügyi társulásoknak annak érdekében, hogy el tudják végezni a belvíz esetén a szivattyúállomások üzemeltetését. Tehát az összes gazdasági, pénzügyi nehézség ellenére a kormány mindent elkövetett és az ország egésze is annak érdekében, hogy a vízügy ütőképessége megmaradjon.
Akkor nézzük a szakmai csődöt! Attól, hogy két különböző minisztériumnál vannak a feladatok és azok ellátása, miért jelentene ez szakmai csődöt? Mondok önnek egy párhuzamot, kedves képviselő úr. Ott van az erdészet ügye, ahol a Fellegi-féle minisztériumhoz, a Fejlesztési Minisztérium alá tartozó vagyonkezelőhöz tartoznak az erdészetek, amikor tulajdonról, irányításról van szó. De akkor, amikor ugyanezen erdészetek szakmai koordinálása, jogalkotása, ellenőrzése, hatósági feladatok a Vidékfejlesztési Minisztériumnál találhatók jelen pillanatban is. Ez így volt az előző időszakban. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy bevett gyakorlat van egy-egy szakmai területen ilyen jellegű feladatmegosztás tekintetében.
Nos, ez történne a vízügy tekintetében is. Ekkor jön az a kérdés, hogy miért is van ez a változás. Pontosan azért, mert a Start-program tekintetében teljesen indokolt és jogos a Belügyminisztérium azon igénye, hogy minden közmunkával kapcsolatos feladat hozzá tartozzon. Tehát a vízügyek területén a megosztás az, hogy a területi vízügyi szerveknél dolgozók, akik a fizikai munkát végzik, azok kerüljenek a Belügyminisztériumhoz, és idetegyék még mellé a Start-programból a közmunkásokat. Persze önnek igaza van abban a tekintetben, hogy ezt lehetne úgy is csinálni, hogy nálunk van minden feladat, de ha a közmunkára a kormány külön hangsúlyt fektet, akkor indokolt, hogy a közmunka kapcsán minden olyan intézmény, struktúra is nála legyen, amelynek révén meg tudja valósítani a közmunkát. Tehát ez két különböző koncepció.
A kérdéseire a válasz: hova tűnt a vízgazdálkodási társulatok pénze? Sehova. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) A BM költségvetésében benne van a 200 milliárd forintban, ami a közmunkaprogramra szolgál.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
