DR. RÉPÁSSY RÓBERT

Teljes szövegű keresés

DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összetett célok elérése érdekében került benyújtásra. Ezek közül kiemelkedik és a többit körülöleli, rendszerbe foglalja a bírósági végrehajtási eljárás jobbá tételének szándéka. A javaslat kiemelt jelentőségét az adja, hogy a bírósági végrehajtás a jog állami kikényszerítését jelenti, amellyel az állam a jogviták, vitás helyzetek egy jelentős szegmensében biztosítja a konfliktusok végleges lezárását, nem mellesleg pedig a jogi és állami aktusok tiszteletét, tekintélyét.
Magyarország alaptörvényének nemzeti hitvallása szerint: a polgárnak és az államnak közös célja a biztonság, a rend és az igazság kiteljesítése. Ennek fényében nem túlzás azt állítani, hogy a bírósági határozatok végrehajtása a jogrendszerünk egyik alappillére.
A végrehajtási törvény módosítását megkerülhetetlenné tette az, hogy az elmúlt években a gazdasági-pénzügyi válság, valamint a lakosság és a vállalkozói szféra hatalmas adósságállománya okán jelentősen megnőtt a bírósági végrehajtási ügyek száma. A 2008-as bázishoz képest például több mint 30 százalékos ügyérkezés-növekedés tapasztalható. Ezzel párhuzamosan azonban a behajtási hatékonysággal és az állami kényszerintézkedésekkel szembeni közbizalom csökkent. Különösen problémás terület az ingatlanok árverezése, hiszen az csak a végrehajtási kényszer végső eszköze lehet. Ha viszont sor kerül rá, jogos elvárás, hogy minél sikeresebb legyen.
Ez utóbbi cél megvalósulását számos tényező akadályozza. És ha nem is szüntetheti meg a törvényjavaslat varázsütésre az általános ingatlanpiaci válság okozta nehézségeket, sok-sok ponton avatkozhat be a jogalkotó annak érdekében, hogy az árverések átláthatóbbak, a visszaélések megelőzhetőek legyenek. Jól szemlélteti a beavatkozás szükségességét az, hogy miközben folyamatosan növekedés tapasztalható az érkezett végrehajtási ügyek tekintetében, addig az eredményes ingatlanárverések abszolút számát tekintve évek óta nincs lényeges változás.
A törvényjavaslat legfontosabb elemei a következők. Szigorítjuk az eljárási határidőket, mind a végrehajtás elrendelése, mind a végrehajtás foganatosítása esetében. Az eljárási folyamatot, a jogorvoslati rendszert számos ponton ésszerűsítjük. A végrehajtási értékesítések hatékonyabbá tételét szolgáló rendelkezéseket iktatunk a szabályozásba. Az elektronikus ügyintézés fejlesztésében teszünk előre komoly lépést. Ésszerűsítjük a végrehajtási költségeket.
(10.00)
A törvényjavaslattal egyértelműen jelezni kívánjuk, hogy a kormány nem kívánja ölbe tett kézzel nézni az adósok vagyontárgyainak árverezése során azokat az árverezői összejátszásokat, amelyek az eladásra kerülő vagyonok leértékelődését és elkótyavetyélését eredményezik, vagy éppen más licitálók távol tartására irányulnak.
Ezzel szemben a kormány továbbra is számít a tisztességes vevőkre. Nem kívánunk álszentnek mutatkozni, hiszen tudjuk, az árverezők befizetéseiből lehet kifizetni az adósságokat, az árverezőkön múlik az, hogy az adósok egy komoly adósságcsapdából kikerülhessenek és új életet kezdhessenek.
A törvényjavaslatnak az árverések fejlesztése érdekében kidolgozott elemeit példálózó jelleggel ismertetem önökkel, tekintettel arra, hogy a nagyszámú módosítás teljes körű ismertetése meghaladná az expozé kereteit. Szélesebb körben tennénk kötelezővé az ingóságok elektronikus árverését, ingatlanok esetében pedig kizárólagosan elektronikusan árverésre kerülne lehetőség. A vevők szélesebb körű tájékoztatása érdekében jelentősen bővíteni kívánjuk az értékesítendő vagyontárgyakról a hirdetményekben, valamint a világhálón közzéteendő adatok körét. Fellépünk az árverésekkel, ingatlanátvételekkel kapcsolatos visszaélésszerű magatartásokkal szemben. Lerövidítjük az eljárások végleges lezárását késleltető jogorvoslati eljárásokat. Két sikertelen árverést követően gyakorlatilag egy automatikus értékesítési felületté tesszük az elektronikus árverési rendszert. Ez azt jelenti, hogy az úgynevezett folyamatos árverezéssel nem lesz szükség formális árveréskitűzésekre, hanem a licitálók egy gombnyomással bármikor beindíthatják az értékesítési eljárást.
A törvényjavaslat rendelkezései közül kiemelendők azok, amelyek a gyermekek mindenek felett álló védelmét az európai uniós tendenciákkal egyező irányban erősítik. Bár örömmel jelenthetem, hogy gyermekek átadására irányuló végrehajtási eljárások nem indulnak nagy számban, szomorú azonban, hogy foganatosításuk rendkívüli társadalmi, emberi és jogi nehézségekkel jár. A gyakorlat egyértelműen azt bizonyítja, hogy szinte kivétel nélkül a gyermekek sérülésével jár az eljárások elhúzódása, a hatóságok előli hosszú időre történő elrejtőzés, a szülők közötti ellentétek elmélyülése, az ilyen körülmények között lezajló rendőrségi átadás okozta sokk. A végrehajtás azonban már nem a gyermekért való küzdelem terepe kell hogy legyen, ennélfogva két választ ad a törvényjavaslat az ilyen típusú helyzetekre. Egyrészt felgyorsítja a gyermekek átadására irányuló eljárásokat, az önkéntes átadás elmaradása esetére a rendőrség közreműködésével történő átadást rendeli el, egyben a közreműködő rendőrségnek érdemi intézkedési jogot ad arra az esetre, amennyiben a gyermeket az ország bármely részén megtalálják. Másrészt a hatóságok közötti együttműködés biztosítása érdekében előírja a törvényjavaslat a végrehajtást foganatosító végrehajtó haladéktalan értesítését és a gyermek megfelelő körülmények között történő elhelyezését az átadásig.
A kérdéskörrel összefüggésben megjegyzést érdemel, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága már több államot is elmarasztalt a gyermek visszaadása iránti eljárás elhúzódása és ezzel kapcsolatban a külföldön élő kérelmezők családi élethez való jogának megsértése miatt. A bíróság ezen ügyekben megállapította a jogsértést amiatt is, hogy a gyermek visszavitelét elrendelő jogerős, végrehajtható ítélet meghozatala és a rendőrség közreműködésével folytatott első végrehajtási cselekmény között indokolatlanul hosszú idő telt el. A törvényjavaslat rendelkezései tehát nemzetközi szinten is érzékelt problémákat orvosolnak, és értelemszerűen a magyarországi jogosultak is akkor várhatnak más államoktól hatékony segítséget, ha a hazai hatóságok is ennek szellemében járnak el.
E helyütt kell megemlítenem a törvényjavaslat azon hiánypótló rendelkezéseit is, amelyek a társadalmi terhek méltányosabb viseléséhez járulnak hozzá. E rendelkezések alapján a végrehajtó eljárása során tanúsított ellenszegülés miatt szükségessé vált rendőri közreműködés költségét a továbbiakban nem a társadalom egésze fogja megfinanszírozni az adóbevételekből, hanem az a folyamatban lévő végrehajtási eljárásban behajthatóvá válik. A bírósági végrehajtó feladata a végrehajtási cselekmények elvégzése, amely nemcsak írásbeli intézkedést jelent, hanem helyszíni eljárást, annak során fizikai ráhatást is jelentő cselekményeket, ingatlan felnyitását, ingatlanba belépést, az adós vagyontárgyainak és iratainak megvizsgálását. Az eljárások során a végrehajtók nemcsak a hatósági munkát tiszteletben tartó, hanem gyakran annak ellenszegülő, végrehajtói intézkedést ellehetetlenítő magatartással is szembesülnek. Ilyen esetben az eljárásban részt vevő vagy a jelen lévő összes személy biztonságának garantálására a rendőrség közreműködése elengedhetetlen. Ez azonban amellett, hogy elhúzza a végrehajtásokat, jelentős többletköltséget is okoz.
A fejlett államokhoz való felzárkózás, illetve az információs társadalom vívmányainak minél szélesebb körű felhasználása érdekében a törvényjavaslat megteremti az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét. Ezzel a törvényalkotó az igazságszolgáltatás, a közszolgáltatások egy újabb fontos szegmensét kívánja modernizálni. A végrehajtási iratok kézbesítésének hatalmas járulékos költsége és adminisztratív terhe megtakaríthatóvá válhat, amely - mint minden költségcsökkentő tényező - az eljárás összes résztvevője számára előnyt jelent.
A törvényjavaslat fő szabály szerint a kézbesítési rendszerhez történő önkéntes csatlakozást teszi lehetővé. Ennek elősegítése érdekében pedig kimondja, hogy a kézbesítés költségeit a rendszert üzemeltető végrehajtói szervezet viseli, így az a végrehajtási költségek körében nem kerül felszámításra. Az elektronikus irattovábbítás technikai hátterének megteremtése ugyanakkor jóval túlmutat a kézbesítés modernizálásán. Egészen új lehetőségek nyílnak meg ezáltal a jövőbeni fejlesztésekhez, az ügyintézés hatósági és ügyféloldali gyorsításához. Gondolok itt arra, hogy a rendszer részévé tehetők vagy ahhoz illeszthetők például tipizálható beadványok vagy végrehajtói iratok készítésére, sőt, intézkedések teljesítésére szolgáló automatizmusok. Másrészt iratbetekintési jogukat akkor is gyakorolhatják, az ügyintézést akkor is nyomon követhetik számítógépük előtt ülve a végrehajtást kérők, ha közben a végrehajtónak helyszínen kell eljárnia. Erre az ügyfelek részéről nagy az igény. A jogalkotónak van tehát feladata nemcsak ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával, hanem a végrehajtási ügyvitel alacsonyabb szintű előírásainak folyamatos jövőbeli továbbfejlesztésével is.
Összegzésül ismételten szeretném hangsúlyozni, hogy a bírósági végrehajtást gyorsító, hatékonyabbá, méltányosabbá tevő és a jogbiztonságot növelő módosítások abból a megfontolásból születtek, hogy az eljárásokban az érintett összes fél, a közreműködő hatóságok és szervezetek közös érdeke a kiszámíthatóbb eljárás, valamint a szabályok megsértése, illetve a késedelmes ügyintézés elleni fellépés. Számos rendelkezés mögött állnak ezért jogalkalmazók részéről érkezett javaslatok, jelzések. Sajnálatos módon problémás és megoldásra váró helyzeteket ugyanis az élet ezen a területen is produkál. Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására és megszavazására.
Köszönöm a kijelölt országgyűlési bizottság, az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság tagjainak az általános vita előkészítésében való közreműködését, a támogató bizottsági szavazatokat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem