DR. STEINER PÁL
DR. STEINER PÁL
DR. STEINER PÁL (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A szocialista frakció a vezérszónoki szakaszban nem tudott részt venni a vitában egyéb okok miatt, ezért az ülés hatékonysága miatt és az időtartamát is rövidítve, a rendes hozzászólásban mondanám el a szocialista frakció álláspontját.
Tisztelt Országgyűlés! Vida professzor úr annak idején az ELTE-n, aki a hazai végrehajtási jog egyik megalkotója volt, és talán legnagyobb alakja, rengeteg jogásznemzedék tanult az ő tankönyveiből - nekem módom volt még az ő előadását hallgatni -, mondta el nagyon sokszor, hogy a végrehajtás a jogbiztonság legfontosabb oszlopa.
Az ügyvédi gyakorlat során divatos az a mondás, hogy az ügynek akkor van vége, amikor a jogerős ítéleten megszárad a tinta. Az állampolgárok ezzel szemben azt érzékelik, nagyon helyesen, hogy ha a jogi igények érvényesítése iránt bírósághoz fordulnak, a bíróság az ítéletében rendelkezik, és az nem végrehajtható, akkor az ő szemükben a jogszolgáltatás fabatkát sem ér. Ebből következően igaz Vida professzor úr tanítása, hogy a polgárok akkor érzik a jogbiztonságot a magukénak, akkor tekintik a jogbiztonságot elfogadhatónak, ha az ítéletek érdemben, valóságosan és az ítélettel megegyezően végrehajthatók. Igaz ez minden eljárásra. Nyilvánvalóan nagyobb társadalmi figyelmet kapnak a büntetőeljárásban hozott ítéletek, de azt gondolom, hogy társadalmi sokaságot érintően a polgári ítéletek végrehajtása lényegesen szélesebb körű társadalmi csoportot érint, mint a büntetőjogi ítéleteké, ezért a polgárjogi ítéletek és ennek valamennyi ágának végrehajtása kitüntetett társadalmi érdek.
Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a végrehajtás egy bonyolult nemperes eljárás, amelynek során mindazok a szereplők, alanyok, akár a végrehajtást kérő, akár a végrehajtást elszenvedő oldalon, akik ebben részt vesznek, sokszor megfelelő jogi segítség nélkül nem is tudják, hogy mi történik körülöttük. Ez azért nagyon érdekes és nagyon fontos kérdés, és azért kitüntetett társadalmi érdek, hogy a polgárok tudatában legyenek a számukra rendelkezésre álló eszközök felhasználhatóságának, mert az ítéletek végrehajthatósága mögött az állami kényszer áll, az az állami kényszer, amelynek a megtestesítője a Magyar Országgyűlés. Ezért rendkívül fontos, hogy a Magyar Országgyűlés milyen módon, milyen szakmaisággal, milyen konzultáció után, milyen ügyszeretettel fogadja el ezeket a jogszabályokat.
Meg kell mondani, hogy erről a jogszabályról az ellenzéki pozícióból is csak dicsérően lehet szólni. Ez valószínűleg nemcsak az előkészítő gondosságának tudható be, hanem annak is, hogy talán a kormány és a kormánypártok belátják azt, hogy szakítani kell a rapid, heveny, egyéni képviselői indítványba álcázott különböző törvényjavaslatok benyújtásával, és nagyon helyesen itt egyeztettek; egyeztettek a Bankszövetség képviselőivel, egyeztettek a végrehajtói kamarákkal. Jól látszik, hogy a szakmai egyeztetés széles körű véleményalkotása megjelent a jogszabály alkotásában, mert valóban érdemi kérdésekre érdemi választ ad.
Mindazok a céljai a törvénynek, akár a határidők lerövidítése, akár az eljárás elektronizálása, a kapcsolattartás-bővítés, az elektronikus kézbesítési rendszer új modelljének és új módjának kialakítása, a végrehajtási értékesítés átláthatóságának és gyorsításának javítása helyes törvényalkotói cél. Éppen ezért a szocialista frakció támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot, és elfogadásra ajánlja az Országgyűlésnek.
Ugyanakkor azt is meg kell említeni, ami egyre több előterjesztett jogszabálytervezet során megállapítható, hogy a jogalkotónak felelőssége van a jogalkalmazást illetően is. Egyre nehezebbé teszi még a szakemberek számára is a jelenlegi jogalkotási gyakorlat jogalkalmazási lehetőségeit az, hogy szinte minden jogszabály széleskörűen érint más jogszabályokat is, emiatt áttekinthetetlen lesz, nehezen interpolálható, nehezen alkalmazható, és végső soron rengeteg szakmai hibára ad lehetőséget, amely jogbizonytalanságot eredményezhet.
Ez a törvényjavaslat is érinti a végrehajtást, az igazságügyi szakértői tevékenységet, a polgári perrendtartást, a fizetési meghagyásról szóló törvényt, és más törvényeket is kisebb módosításokban. S talán az ügyvéd kollégáim tudják, hogy a polgári perrendtartás az egyik legnehezebben tanulható egyetemi tantárgy, mint ahogy az Alkotmánybíróság volt elnöke számos vizsga során kiokított erre bennünket. Éppen ezért célszerű lenne egy olyan jogalkotási rend bevezetése, amely átláthatóbbá és alkalmazhatóvá teszi a jogszabályokat. Ez a jelenlegi salátatörvényszerű előterjesztés nem segíti elő a jogalkalmazást.
E problémák ellenére támogatjuk ezt a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
