DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN
DR. VARGA ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha lakonikus rövidséggel kellene jellemeznem a T/4918. számú törvényjavaslatot, amely a bírósági végrehajtással kapcsolatos, illetve egyéb igazságügyi tárgyú törvény módosítására vonatkozik, akkor azt tudnám mondani önöknek, hogy ez egy jó törvény. Azért jó törvény, mert az igazságszolgáltatási reform egyik alappillére a végrehajtás, illetve a végrehajtási eljárással kapcsolatos gyorsítás.
Az államtitkár úr emelkedett és magas szintű felszólalását megpróbálom egy picit egyszerűbben és a gyakorló ember és a gyakorló jogász számára lefordítva röviden jellemezni. Mindannyian, akik az igazságszolgáltatásban dolgozunk, mindegy, hogy melyik oldalon, de mondjuk én, aki gyakorló ügyvéd vagyok, azt tudom önöknek mondani, hogy nem elég megvárni, mondjuk, Budapesten, hogy hét vagy nyolc év múlva egy közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó per befejezésre kerüljön, urambocsá! esetlegesen ezt a pert megnyerjük, és a megváltási ár már lassan a zsebben van, hanem az a legfontosabb az ügyfél és mindannyiunk számára, hogy végre tudjuk-e hajtani a Magyar Köztársaság vagy Magyarország nevében meghozott jogerős ítéletet.
(10.10)
Ezzel kapcsolatban hatalmas problémák és gondok vannak, nemcsak most, hanem az elmúlt években, évtizedekben is. Ahogy mi szoktuk mondani gyakorló ügyvédként: megnyertük a pert, benn van a fiókban az ítélet, de halvány esélyünk sincs arra, hogy végrehajtsuk, az ügyfelet és az állampolgárt pedig nyilvánvalóan semmi más nem érdekli - a jogkövető állampolgárokra gondolok, mert a törvényeket jogkövető állampolgároknak hozzák, és ebben az országban a jogkövető állampolgárokért kell az igazságszolgáltatásban közreműködnünk -, mint hogy megkapja a neki jogosan járó összeget. Ezért üdvözlöm azt, hogy a végrehajtási eljárással kapcsolatos anomáliák után végre egy olyan, a végrehajtási eljárás minden szegmensére kiterjedő, nem azt mondom, hogy tökéletes, de egy jó jogszabály született, ahogy Kádár elvtárs mondotta volt annak idején, tehát egy jó jogszabály született, amely az első szakasztól kezdve a végéig megpróbál a XXI. század eszköztárának megfelelően az elektronikus ügyintézéssel, mindenféle anomáliát kiiktatva egy hatékony ítélet-végrehajtásra vonatkozó szabályozást meghozni.
Nyilvánvaló, hogy nagyon nehéz a végrehajtási eljárással kapcsolatos kodifikációnak a megalkotása, és ne haragudjanak, megint hadd mondjak egy gyakorlati példát! Erkölcsi talaját vesztett társadalmunkban, különösen az elmúlt 8 éves szocialista garázdálkodást követően jogkövető magatartást az állampolgárok részéről alig-alig tudunk felfedezni. Engedjenek meg egy gyakorlati példát! Ha 20 évvel ezelőtt írtam egy felszólítást az adósnak, és azt mondtam, hogy legyen kedves, fizesse ki az X. Y.-nak járó 38 622 forintot, mert ezzel tartozik, akkor, emlékszem, két nap múlva feltépte az irodám ajtaját az adós, bejött, és megkérdezte, hogy, ügyvéd úr, hova helyezzem letétbe azt a pénzt. A mai, mostani világban a gyakorlati példa pedig a következőképpen szokott történni - ne haragudjanak már, hogy ennyire vulgáris leszek! -: megírom a felszólító levelet, persze ma már cizelláltabban, mert cizelláltan kell az Európai Uniónak megfelelően megírni a felszólító levelet, hogy miért tartozik, hogy tartozik, milyen jogcímen tartozik, meghatalmazás, pecsét s a többi, s a többi, kis bélyegző, nagy bélyegző, majd utána felhív az adós telefonon, és a következőt szokta mondani: maga írta ezt a levelet? És akkor mondom, hogy igen, bátorkodom, én írtam ezt a levelet. És akkor elkezd hivatkozni az Európai Unióra, az ENSZ chartájára, a személyiségi jogokra, az ombudsmanra, az ügyvédi kamarára (Gulyás Dénes: Strasbourgra!), Strasbourgra, hogy fel fog jelenteni - ez általában meg is történik -, és akkor én annyit szoktam neki mondani, hogy: kedves uram, ne haragudjon, bocsásson meg, hogy ilyen tónusú levelet írtam, de nem fordítva tetszik ülni a lovon? Nem ön tartozik? Én tartozom, de akkor is vegye tudomásul!
Ez, ennek a kérdésnek a megoldása nem az igazságügyi tárcára tartozik, nem az államtitkárra tartozik, erről beszéltem, hogy erkölcsi talaját vesztett társadalmunkban teljesen fordítva képzelik el a jogalkotást, és teljesen fordítva képzelik el a jogkövető magatartást. Néha én is úgy érzem, hogy lehet, hogy fordítva ülök a lovon, lehet, hogy én tartozom valakinek. És nagyon helyesen utalt az államtitkár úr a Széll Kálmán-tervre meg a legfontosabb célkitűzésekre. Mi a célja a nemzeti együttműködés kormányának? Az, hogy az államadósság csökkenjen, és az, hogy mindenki jogkövető magatartást kövessen, hogy ne 1 millió ember fizessen adót, hanem mindenki fizessen adót, akinek kell adót fizetnie, és ne röhögjenek rajtunk azok, akik nem fizetnek adót, hanem segélyből és mutyiból élnek. Ennek a megváltoztatása nem ennek a törvénynek a feladata.
Engedjék meg, hogy most már - nem elrugaszkodva - néhány fontos tételt emeljek ki a törvényjavaslatból! Az államtitkár úr utalt már arra, hogy a Széll Kálmán-akciótervnek az egyik kiemelt prioritása az államadósság csökkentése. Az óriási kinnlévőségek, a behajthatatlan és végrehajthatatlan ítéletek kivitelezése, illetve az adósok pénzének behajtása lesz a legfontosabb és legkiemeltebb célja. A törvényjavaslatban jelentősen szigorodnak, képviselőtársaim, az eljárási határidők, gyorsító rendelkezések kerültek be a törvénybe. Az eljárási folyamat ésszerűsödik és átláthatóbbá válik, így például az adósságkutatás már történhet minden más cselekmény előtt is, és olyan neuralgikus pontokat kezel a törvény, amelyeket korábban nem, nevezetesen, csak példaszerűen: ellenszegülés esetén a rendőri közreműködés szabályozásának a pontosítása, a gyermekátadási eljárások felgyorsítása. Ezzel kapcsolatosan megint engedjenek meg egy lírai kitérőt! Ugyan valóban - ahogy az államtitkár úr mondta - nem kis számban fordulnak elő azok a gyermekelhelyezési és gyermekelhelyezés-megváltoztatási perek, amelyek során végrehajtást kell igénybe venni, de mindannyian tudjuk, hogy ezek a végrehajtások nem vezettek eredményre, illetve a rendőri kényszerintézkedéssel, illetve a körözéssel kapcsolatos anomáliáknak a szabályozatlansága miatt helyenként egyszerűen gyakorlatilag kivihetetlen volt a gyermek elhelyezésével kapcsolatos jogerős ítéletnek érvényt szerezni, nevezetesen, hogy a gyermek oda kerüljön, ahova a bíróság elhelyezte: vagy a felpereshez, vagy az alpereshez. Ez a mostani gyorsítás, illetve a rendőri intézkedés pontos szabályozása erre igenis lehetőséget nyújt és lehetőséget ad.
És akkor, kedves képviselőtársaim, arról sem szabad elfeledkezni, hogy a végrehajtási költségek lassan az egekbe szöknek, és azt is tudja és ismeri mindenki, hogy a végrehajtó akkor kezdi el a munkáját, hogyha a végrehajtási költségeket vagy végrehajtási átalányt valaki letétbe helyezi. És akkor itt ugye felvetődik az a kérdés, hogy mit tanácsoljunk az ügyfélnek, letegye-e ezt a pénzt, amely háromszor több az ügyvédi munkadíjnál, ugye, képviselőtársam, a végrehajtási költség, vagy ne. Ezzel kapcsolatosan a szabályozás nem biztos, hogy tökéletes, és ebben is kellene valamit tenni, de igaza van a törvényalkotónak akkor, amikor a végrehajtási munka számonkérését illetően fellép a hanyag, késedelmes eljárásokkal szemben.
Az árverések reformjával kapcsolatosan az államtitkár úr már kifejtette az álláspontját. Nem is szeretnék én a részletekbe belemenni, megint egy gyakorlati példát hadd mondjak! Nem nagyon szoktunk árverésen részt venni, én egy-két árverésen vettem részt, és az utóbbi időben megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy vannak, akik ebből busásan megélnek - nem tudom, hogy Budapesten ez hogy történik, én egy vidéki kisvárosban dolgozom. Amikor bementem a végrehajtóhoz, akkor nagy számban jelentek meg ott különböző népcsoporthoz tartozó - ezt jól mondtam, igen, különböző népcsoporthoz tartozó - emberek, ők vettek részt ebben az árveréses játékban, és két perc alatt rájöttem arra, hogy fantasztikus lehetőségek vannak a visszaélések során az ingatlanárverésekben. Ezt meg fogja akadályozni ez a törvény, hisz az lehetetlen, hogy ebből nyerészkedjenek emberek. Meg az is lehetetlen, mert én meg azt tapasztaltam, hogy vannak emberek, akik azzal foglalkoznak, hogy meghiúsítsák az árverést, tehát hogy ne legyen eredményes az árverés. Erre is választ ad a jogszabály, erre is választ ad a törvényalkotó, és most már igenis lehetőség lesz arra, hogy eredményes legyen az árverés, annak a megismétlésével kapcsolatos részletes szabályokat az államtitkár úr ismertette. Mindannyiunk előtt ismeretes az, hogy a mi kormányunk hozta meg az árveréssel kapcsolatos moratóriumot, de az lehetetlen, hogy az árverési moratórium mögé bújva gyakorlatilag ingatlanárveréseket soha az életben ne lehessen végrehajtani - erre is válaszol most ez a törvényjavaslat.
Az államtitkár úr beszélt arról is, hogy bővül az elektronikus ügyintézés köre, arról is szólt, hogy a végrehajtási költségeket ésszerűsítjük. Tehát azokra a technikai jellegű problémákra, amelyek az elmúlt években, évtizedekben itt felszaporodtak, azokra szerintem minden tekintetben válaszol a törvényjavaslat.
Azt gondolom, képviselőtársaim, hogy mindegy, hogy a patkó melyik oldalán ülünk, minden politikai erőnek elementáris érdeke az, hogy a végrehajtások eredményesek legyenek, mindannyiunknak az az érdeke, hogy az ezzel kapcsolatos, benyújtott törvényjavaslatot még tökéletesebbé tegyük, ezért én is azt kérem, hogy a módosító indítványokkal próbáljuk a kiskapukat bezárni, próbáljuk tökéletesíteni ezt a jogszabályt, és akkor abban az esetben, hogyha a végrehajtási eljárások felgyorsításra kerülnek, illetve az anomáliákat, amelyeket teljes egészében nem tudunk becsukni, de megpróbáljuk becsukni, akkor az állampolgárok nemcsak gyors, most már az új igazságszolgáltatási reform keretében egy viszonylag ésszerű határidőben befejeződő eljárás során nagyon jó szakmai színvonalú ítéletet fognak kapni, hanem ezeket az ítéleteket valamilyen szinten végre is tudjuk hajtani, hisz az ítélet végrehajtása nélkül nincsen értelme az igazságszolgáltatásnak.
Hadd mondjam el, államtitkár úr, azt az eretnek gondolatomat, amit szakmai körben már többször elmondtam, és most is szeretném hangsúlyozni, hogy a végrehajtási eljárás fontossága, ugyanúgy, mint az ingatlan-nyilvántartás fontossága majd a jövőben, amikor egy picit nyugodtabb korszakba kerülünk, ha Magyarországon valóban egy építkező és egy lázas forradalmi lendület után egy konszolidációs időszak bekövetkezik, egy bethleni konszolidáció, nem bethleni, de valamelyik nagy… - szóval, ha egy konszolidációs időszak be fog következni, akkor és csakis akkor álláspontom szerint sor kerülhetne végre arra, hogy az igazságszolgáltatás minden szereplője, illetve minden magyar állampolgár jogkövető magatartást tanúsítson, és ezek a törvények csak kisegítőként szerepeljenek majd egy-egy ítélet végrehajtásánál, mert az a konszolidációs időszaknak a legfontosabb eleme, hogy mindenki jogkövető magatartást tanúsítson, mindegy, hogy a patkó melyik oldalán ül, mindegy, hogy ki melyik népcsoporthoz tartozik.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(10.20)
