DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Némi szaladással kellett ideérnem, mert nekem most elvileg a devizaeladósodást vizsgáló albizottság ülésén kéne lennem, ahol alelnök vagyok, mert véletlenül erre az időpontra lett kitűzve, amit nem értek. Ezúton is kérem Papcsák képviselőtársamat, így távolról, a jövőben ne tegyen ilyet, hogy ilyen fontos törvényjavaslatok vitájának idejére tűzi ki ezt a szintén nagyon fontos bizottsági ülést, ahol a Bankszövetség vezetőit kellene meghallgatnunk. Miután gyorsan elmondom a beszédemet, át fogok szaladni, és hátha még lesz időm. (Babák Mihály: Már most is mehetsz!) Menjek is el esetleg? Fideszes képviselőtársaim azt javasolják, hogy menjek át. De inkább gyorsan elmondom, hogy a jogtörténet számára mégiscsak maradjon valami nyoma ennek a mai jelenlétnek.
(9.30)
Tehát a T/4916. javaslatról van szó, ennek már a címe azért elgondolkodtató egy kicsikét, és majd a tartalmi és érdemi kritikát is részletesebben kifejtem.
Előzetesen azért annyit kell mondjak - és itt ugye, az elhangzott utolsó mondatokhoz kapcsolódva annyit mondanék -, hogy a civil szektor tulajdonképpen a legfontosabb Magyarországon, tehát itt minden más csak tulajdonképpen egy ilyen, hogy mondjam, másodlagos zóna. Az elsődleges zóna a civilek zónája, akik működtetik ezt az országot, fizetik az adót, létrehoznak - sokszor tényleg erőt, energiát nem kímélve - olyan civil szervezeteket, amelyek valamilyen közjóért tevékenykedő, közhasznú tevékenységet mívelnek. Ha nem lennének ezek a civilek, ez a civil szektor, akkor tulajdonképpen tényleg egy rendkívül arctalan, rendkívül sovány, rendkívül gyenge ország lennénk.
Tegyük hozzá, hogy Hankiss Elemér elemzései nagyon szépen rámutattak a ’80-as évek közepén, hogy ezt a civil társadalmat milyen módon verte szét a kommunista diktatúra. (Babák Mihály felé:) Így van, ahogy ott mutatja a kedves képviselőtársam, tehát egyszerűen lefejezték, kinyírták, ugye, Lendvai Ildikóék szellemi elődjei a civil szektort; elődei, illetve nem kis részben azért azt hiszem, a megtévedés időszakában ugye Lendvai Ildikó még maga is azért valamilyen módon közvetve-közvetlenül bizony részt vett abban, hogy a civil szektor ne tudjon kibontakozni; nemhiába, hogy 1989 óta lett új egyesülési törvény. Voltak korábban egyesületek, voltak ilyen - ahogy a Szabad Európában hallottam -, a párt lenini hajtószíjára felfűzött tömegszervezetek, tehát ez volt a civil szféra; bélyeggyűjtés lehetett, mit tudom én, történelemről elmélkedni már nem nagyon lehetett egy egyesületben, mert abból baj lett.
A lényeg az, hogy most egy olyan eljárási szabálycsomagot vizsgálunk, amely arra a szóra hallgat, hogy “cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról”. A címet már, azt kell mondanom, kritikával kell illessem, de ne ijedjen meg, államtitkár úr, alapvetően a csomagot mi támogatjuk, tehát támogatjuk ezt a javaslatot, mert azért jó, helyes felismerésen alapul. Helyes az a felismerés, hogy jelenleg a civil szektor szervezeteire vonatkozó eljárási szabályok és annak a joggyakorlata gyakorlatilag katasztrofális. Ugye, erre a civiltörvénynél már elmondtam, hogy lényegében szobajog uralja az egyesületek világát, ahol gyakorlatilag nemcsak hogy bíróságonként eltérő a gyakorlat, hanem tényleg bírói szobánként is eltérő, mondjuk, egy 40 oldalas alapszabály az egyik helyen átmegy, a másik helyen meg kapok rá egy 30 oldalas hiánypótlást; ez abszolút napi gyakorlat, most történt ilyen pár héttel ezelőtt, tehát semmi gond ezzel nincs.
Mindenképpen nagyon fontos, ha már így az egyesületekre vonatkozó szabályozást újraalkotjuk, bízunk be, hogy a számos benyújtott módosító javaslatunk közül azért nem egy meghallgatásra talál, és sikerül azt a fajta központosító, azt a fajta, civil szektort erős kontroll alá helyező szándékot visszaszorítani, és akkor már tényleg nyugodt szívvel beszélhetünk erről a javaslatról.
Tehát a címmel problémánk van. Szakértő munkatársam olyan módosító javaslatot javasol, amelynek a lényege az, hogy ne legyünk már ennyire lekezelők a civil szektorral, tehát ne nevezzük cégnek nem minősülőnek. Ez olyan, mint egy világnézeti kérdés, hogy vannak a cégek, az a jó, és vannak a cégnek nem minősülők, az a többi, tehát ez abszolút téves; egyes civil szervezetek, nevezzük így. Erre irányuló módosító javaslatot fogok előterjeszteni: egyes civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról. Nevezzük már ennek, becsüljük már meg a civileket ennyire!
Tehát gyakorlatilag egyébként a 171. § (2) bekezdésében maga az egyesülési jogról szóló törvény, tehát a T/4866. javaslat magát is civiltörvénynek nevezi, tehát igenis nyugodtan lehet civiltörvény-javaslatnak nevezni az anyagi jogi szabályokat, itt pedig az eljárási szabályokat vizsgáljuk, ott lezárult az általános vita, a módosítók tárgyalása a bizottságokra vár, itt viszont tehát nekünk a civil eljárási törvényről kell beszélnünk.
Nevezzük ennek, ne bántsuk meg a civileket, akik számára tulajdonképpen az eljárással szemben milyen követelmény fogalmazódik meg? Az a követelmény, hogy ha lehetséges, a jó ötletük, amit ők kitalálnak… - legyen az egy önsegélyezés, legyen az, mondjuk, egy helyi kultúregyesület működtetése, legyen az egy elszakított terület, mondjuk, Székelyföld népszerűsítésére irányuló Székelyföldért Társaság. Ugye, nemrég indult egy nagyon szimpatikus civil kezdeményezés, amely a székely önrendelkezés ügyét népszerűsíti. Most voltam a hétvégén a Székely Nemzeti Tanács ülésén Kalmár Ferenc képviselőtársammal és Szávay István képviselőtársammal, és nagyon felemelő volt szembesülni azzal, hogy milyen erős és kőkemény az akarat a székely testvéreinkben arra, hogy kivívják az önrendelkezést; ebben segítjük őket, és ilyen civil szervezet is van, amely ezt Magyarországon népszerűsíti.
Tehát a probléma ugye az, hogy az anyagi és eljárásjogi szabályok nem egy csomagban kerülnek megtárgyalásra, ezt nem tartjuk helyesnek. Az igazságügyi törvénycsomagnál azért egy szimpatikus elem, hogy ott egy csomagban történik a tárgyalás, bár sok nem szimpatikus eleme van, de ettől függetlenül maga az eljárási rend nem rossz. Tehát a civilek elvárása az, hogy a jó ötletük minél hamarabb, minél zökkenőmentesebben, minél kevesebb adminisztrációval megvalósulhasson, az állam a lehető legminimálisabb mértékben szóljon bele mind anyagi jogi, mind eljárásjogi szempontból abba, hogy milyen szervezetet hoznak létre, hogyan működtetik ezt a szervezetet; ez nyilván kiterjed az ügyészségi felügyelet korlátaira, de ez már anyagi jogi szabály.
Na most, ugye, a kormány a civiltörvény-javaslat november 5-ei benyújtása kapcsán elmulasztotta jelezni, hogy pár nap múlva érkezik az ezzel összefüggő eljárási javaslat, és ezért fordulhatott elő, hogy a kormánypárti képviselők november 7-én - a kormány hallgatása folytán félrevezetett módon - megszavazták a sürgős tárgyalásba vételt. A házbizottság javaslatára az Országgyűlés rohammunkában a következő hét keddjén be is fejezte a civiltörvény-javaslat általános vitáját, tehát furcsa helyzet áll elő azzal, hogy az anyagi és eljárásjogi törvény tárgyalását nem együtt végezzük.
Két témát emelek ki ebben a körben: az egyik a közhasznúsággal, a másik az alapítványok típusba sorolásával függ össze, megpróbálom összefoglalni. Az előttünk fekvő eljárási törvényjavaslat 8. § (3) bekezdésében azt olvashatjuk, hogy közhasznú szervezet bírósági beadványait kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. Nyomozni kezdünk ugye, hogy vajon mit ért ezen eljárási törvény közhasznú szervezet kitétel alatt. Rögzítsük le, hogy az eljárási törvény nyilván nem definiálja a közhasznú szervezet definíciót, átirányítja ugye, a kereső embert a civiltörvény anyagi szabályaihoz.
Na most, ebben a kényszerhelyzetben tehát meg kell nézni, hogy a civiltörvénynek ezen rendelkezése mit tartalmaz. Közhasznú szervezetek jogállásáról is szól a civiltörvény, és hatályon kívül helyezi majd a hatálybalépésével a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi törvényt, amely még a szocialista kormány időszaka alatt született, és amely azért nekem nagyon nem szimpatikus módon - itt hozzáteszem - nagyon mélyen belenyúlt a civil szervezetek életébe, ama bizonyos teljes körű átláthatóság, teljes körű nyilvánosság megteremtésével. Tulajdonképpen - picit durva lesz a szó, azt hiszem, de mégiscsak elmondom - egyfajta anyagi szempontok miatti önfeladásra, némiképpen úgymond prostituálódásra kényszerítette az egyesületeket, mert azt mondta ez a közhasznú törvény, hogy ha szeretnél közhasznú lenni, és szeretnél ebből fakadóan adókedvezményt adni a neked pénzügyi támogatást adó civileknek, embereknek, akkor közhasznúvá kell hogy válj, de akkor viszont teljes körű nyilvánosságot kell engedjél a szervezeted működésére. Sokat bajlódtunk, harcoltunk a bíróságokkal ennek az értelmezése körében.
A hatályon kívül helyezésre kerülő törvény szerint az a közhasznú szervezet, amely az ott taxatíve felsorolt 24 közhasznú tevékenység valamelyikét végzi; az eljárási törvényben írt fogalom magyarázatát tehát próbáljuk fellelni a civiltörvényben. A civiltörvény 2. § 18. és 19. pontja növeli a homályt, nyoma sincs bennük az eddigi 24 konkrét tevékenységnek, ezzel szemben egy olyan homályos definíciót lehet összerakni e két pontból, amely szerint csak a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat ellátását szolgáló tevékenység minősülhet közhasznú tevékenységnek. Érdekes módon a közhasznú jogállás megszerzésére irányuló kérelemre vonatkozó eljárásjogi szabályok egy részét nem az eljárási törvényben leljük meg, hanem a civiltörvényben. A civiltörvény 32. § (5) és (6) bekezdése kifejezetten eljárási törvénybe tartozó rendelkezéseket tartalmaz, kimondja ugyanis, hogy a közhasznúként nyilvántartott szervezet beszámolói alapján a bíróságnak évente felül kell vizsgálnia, hogy a szervezetek besorolása indokolt-e vagy sem.
Tehát megállapítható, hogy egyes eljárási szabályokat mindkét törvény tartalmaz, a civiltörvény, tehát az anyagi jogi jogszabályokat tartalmazó és az eljárási törvény is.
(9.40)
Mindezek a hibák teljes mértékben kijavíthatók lettek volna, ha egy menetben tárgyalhatta volna a Ház.
Nézzük az alapítványok típusba sorolásának problémáit! Jelenleg az alapítványok típusait egy IM-rendelet, mégpedig 1990-es IM-rendelet szabályozza, tehát teljesen egyetértek a javaslat előterjesztőivel abban, hogy ez egy tarthatatlan helyzet volt, hogy egy 21 éves IM-rendelet - amit persze módosítgattak időközben - szabályozza. Azt mondja, hogy hatályos jogunkban két alapítványtípus van: alapítvány és közalapítvány. Az eljárási törvény a javaslat 4. § f) pontja szerint az alapítványnak szintén két típusát különbözteti meg: alapítványt és közalapítványt - igaz, nem nevezi típusnak. Az eljárási törvény 48. § (2) bekezdés b) pontja egy igen zavaros megfogalmazást ad az alapítványtípusokról, ugyanis azt mondja, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelemben nyilatkozni kell a következőkről: az alapítvány típusáról - zárójelben: alapítvány, a pártok működését segítő, tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítvány.
Látható, hogy a megfogalmazásban a két definíció keveredik. Az egyiknél a típus kifejezés magát a szervezeti formát jelenti, hiszen ahogy a szöveg írja, az alapítvány típusa alapítvány, tehát egyszerűbben fogalmazva: az alapítvány egy alapítvány típusú alapítvány. Reméljük, hogy legalább az előterjesztő érti ezt a tautológiát, mert mi nem. Tehát egyszerűen elképesztőnek tartjuk ezt. A másik alapítványtípus viszont következetlen, mert távolról sem a szervezet formájára, hanem annak tevékenységére utal, például a pártok működését segítő alapítvány. Tehát úgy látszik, valamilyen pártelkötelezett ember írhatta ezt a törvényjavaslatot, mert nem tudom, miért az ugrik be egy civil szervezetről vagy alapítványról, hogy pártokat segítő alapítvány, szerintem ez kellene hogy legyen az utolsóelőtti vagy az utolsó, és nem azok a fontos alapítványok, amelyek mondjuk, a súlyos rákbeteg gyermekeket segítik, vagy pedig olyan alapítványok, amelyek tényleg… Egyszerűen nem is értem ezt az egész pártalapítvány-rendszert úgy, ahogy van, mert a pártok kapnak költségvetési támogatást, akkor miért kapnak a pártalapítványok is támogatást, tehát ez egy duplikáció, nem jó dolog ez szerintem, mondom ezt civilként - remélem, hogy nem váltok ki ezzel nagy ellenérzést a pártok részéről.
Mit jelent ezek után az alapítvány típusának fogalma? Alapítványt, közalapítványt, pártok működését segítő alapítványt, vagy csak egyszerűen alapítvány típusú alapítványt? Egyet tudunk csak biztosan: hiába lehet egy alapítvány is közhasznú, a civiltörvényben a közhasznú szervezetek kapcsán használt “típus” kifejezés mást jelent, mint az eljárási törvényben olvasható “típus” kifejezés. Lehet, hogy majd ezt kell mondanunk, hogy közhasznú típusú és egyben alapítvány típusú alapítvány. Természetesen nem akarom kellemetlen helyzetbe hozni az államtitkár urat, úgyhogy ezt a felszólalásszöveget én majd át is adom neki, mert szerintem ez így nem volt követhető (Nevet. - Derültség a Fidesz soraiban.), tehát aki ezt követni szerette volna, az próbálja meg majd ezt a felszólalásszöveget tanulmányozni.
Zárásul annyit lehet mondani, hogy az anyagi jogszabályokat tartalmazó civiltörvény vitáját az Országgyűlés lezárta. Ebben a szerencsétlen helyzetben azt kezdeményezzük, hogy a káoszt előidéző kormány legalább azt indítványozza a házbizottságnál, hogy e két, egymással szorosan összefüggő javaslatnak legalább a részletes vitája együttesen kerüljön lefolytatásra, és akkor elkerülhetünk kellemetlen koherenciahelyzeteket, ami senkinek nem érdeke. Remélem, hogy egyetértésre tudunk találni a másik oldalon.
A törvényjavaslat egyéb részeivel kapcsolatban röviden: nem kifogásoljuk azt a jogtechnikai megoldást, hogy külön törvény szabályozza az érintett civil szervezetek jogállását és külön törvény a bírósági eljárás kérdéseit. A javaslat bevezetni kívánja az elektronikus eljárás szabályait. A XXI. század elején ez egy logikus elvárás természetesen, de fel kell hívni a figyelmet arra, hogy tízezernél több azon alapítvány, amely szülők 1 százalékára számítva jött létre, és ez ritkán haladja meg a százezer forintot, ami óriási segítséget jelent a számukra. Ezek a kisalapítványok nem fantomalapítványok, azonban a szerepük fontos, viszont belátható időn belül nyilvánvalóan nincs lehetőségük arra, hogy megteremtsék az elektronikus eljáráshoz szükséges technikai, személyi feltételeket. Mindezért indokolt lenne egy olyan rendelkezés megfogalmazása, amely az elektronikus eljárás bevezetése ellenére garantálja, hogy huzamosabb időn át fennmarad számukra a technikai feltételek megteremtését nem igénylő, papír alapú ügyintézés lehetősége.
Tehát összességében a problémák kis részére utalhattam, a képviselői futásposta szerint a mai ülésnap végéig beadható módosító javaslatainkkal igyekszünk tovább javítani a javaslatok szövegén, ennek szellemében kérem az államtitkár úr nyitottságát ebben a kérdésben, és ennek fényében fogunk majd dönteni arról, hogy tudjuk-e az egész civil anyagi jogi és civil eljárási törvényt támogatni.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)
