DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat címe szerint a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásáról szól, azonban lényegesen többről van szó, mint egy nyilvántartást megreformáló törvényjavaslatról. A cégnek nem minősülő szervezetek ugyanis döntő többségükben nem mások, mint civil szervezetek, azok a szervezetek, amelyek a civil szférát alkotják, biztosítva az állampolgárok szervezett jelenlétét az élet valamennyi területén. A civil szervezetek nem kevesebbek, mint a társadalom alapvető egységei, amelyek közös értékeink mindennapi megvalósulásához járulnak hozzá.
A kormány elkötelezett ezért olyan jogszabályok kidolgozása iránt, amelyek elősegítik, támogatják a civil önszerveződést. Ezen elkötelezettség motiválta az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényjavaslat, valamint a most tárgyalt törvényjavaslat előkészítését is.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat nem kevesebbet tesz, mint hogy megreformálja a civil szervezetek nyilvántartását és a nyilvántartás vezetésével összefüggő eljárásokat. E szabályok jelenleg elszórtan találhatók más anyagi jogi tárgyú törvényekben, valamint az ezek végrehajtására kiadott rendeletekben. Az új szabályozás azonban nemcsak felváltja a korábbi, főként rendeleti szintű szabályozást, hanem azokat több esetben kiegészíti, pontosítja. Törvényi rangra emeli azokat az eljárási szabályokat is, amelyeket a bíróságok munkáltak ki a töredezett szabályozás okozta hiányosságok kezelésére.
A törvényjavaslat eljárást megújító szabályainak 2012. január 1-jei hatálybalépését fogja követni 2012. június 30-án azon rendelkezések hatálybalépése, amelyek az eljárás elektronikus útra terelését, az új, interneten elérhető közhiteles országos névjegyzék létrehozását biztosítják. E szabályok fogják a valóban gyökeres változást eredményezni számos új szolgáltatás megteremtésével. E körből, kérem, engedjék meg, hogy a már említett közhiteles, országos névjegyzéket emeljem ki. A névjegyzék a bírósági nyilvántartások interneten való elérhetőségét fogja biztosítani, és közhitelessége lehetővé teszi, hogy minden civil szervezettel kapcsolatba kerülő állampolgár, intézmény gyorsan, egyszerűen az interneten keresztül meggyőződhessen arról, hogy milyen szervezettel került kapcsolatba.
Legalább ilyen fontos az is, hogy 2012 nyarától lehetőség lesz az alapítványok, egyesületek egyszerűsített eljárásban történő bejegyzésére. Ebben az esetben az alapítók részére mintaokirat fog rendelkezésre állni, és a kérelemhez csatolandó formalizálható okiratok elkészítésére szintén mintát fogunk rendszeresíteni.
Ugyancsak az informatika nyújtotta lehetőségeket kihasználva a szervezetek alapítását megkönnyítendő, az informatikai rendszer kiépítését követően a bíróság feladata lesz az adószám és a statisztikai számjel beszerzése a civil szervezetek számára.
A szervezetek alapítását fogja segíteni az is, hogy a kérelmeket a jövőben nem kizárólag a hagyományos postai úton lehet majd megküldeni, hanem lehetőség lesz az elektronikus úton való eljárásra is. Ez reményeink szerint biztosítani fogja az egyszerűbb ügyintézést és az eljárások gyorsabb lefolytatását. Az eljárási határidők számítása szempontjából lényeges szabály az, hogy az informatikai rendszer működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről az informatikai rendszer a bíróságot elektronikus levélben, az üzemzavar idején a szolgáltatást igénybe venni kívánó kérelmezőket pedig a szolgáltatás igénybevételének megkísérlésekor elektronikus üzenetben értesíti. Az üzemzavarról, valamint annak megszűnéséről az internetes felületen is tájékoztatást kell adni.
Eljárási garanciaként rögzítjük a törvényjavaslatban, hogy a törvény által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló üzemzavar akadályozta az informatikai rendszer működését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a törvényjavaslat nem kizárólag az állampolgárok, a civil szervezetek számára fog kedvező változást hozni, hanem a bíróságok számára is. 2012 júniusától ugyanis a bíróságok a nyilvántartás vezetésével összefüggő nem peres eljárásokat elektronikus úton fogják intézni, azaz mind az iratkezelés, mind az ügyintézés elektronikusan fog zajlani.
A papír alapon megküldött beadványokat is elektronizálni fogja a bíróság, és ezt követően az ügyeket az elektronizált iratok alapján fogja intézni. A kérelmezőkkel való kommunikáció formáját az fogja meghatározni, hogy a kérelmező milyen módon fordul a bírósághoz, azaz a papír alapon eljáró kérelmező részére az eljárás során hozott végzések postai úton kerülnek majd kézbesítésre, míg az elektronikus úton eljárók számára elektronikus út igénybevételével.
A bírósági eljárások további gyorsítása érdekében, valamint arra figyelemmel, hogy a nem peres eljárás egyes lépései, mozzanatai automatizálhatók, a törvényjavaslat lehetőséget ad arra, hogy a kifejezetten emberi közreműködést nem igénylő, e törvény szerinti eljárási cselekmények automatizáltan is végezhetők legyenek. E cselekmények a kérelmezők szempontjából értelemszerűen a bíróság cselekményeinek minősülnek, így azokat az eljáró bíróság nevében kell elvégezni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A bíróság által nyilvántartott szervezetek sokszínűségére tekintettel a törvényjavaslat nem csupán a civil szféra szervezeteivel foglalkozik, hanem más szervezetekkel is. Ennek részeként új szabályozást dolgoztunk ki a köztestületek vonatkozásában is. A köztestület sajátos szervezet abból a szempontból, hogy a polgári törvénykönyv szerint a köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, amelynek létrehozását törvény rendeli el, és a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el.
(9.00)
Tekintettel arra, hogy alapítása nem az alapítók elhatározásán, hanem törvényi rendelkezésen alapul, és ugyancsak törvény rögzíti a köztestület működésének szabályait, az általuk ellátandó, illetve ellátható feladatok körét, e szervezetek nyilvántartásba vétele nem feltétlenül szükséges. Tekintettel arra, hogy minden köztestület sajátos abból a szempontból, hogy milyen feladat ellátására jön létre, a törvény továbbra is fő szabálynak tekinti a nyilvántartásba vételt, azonban a köztestületet szabályozó törvényre bízza annak eldöntését, hogy szükséges-e a köztestület nyilvántartásba vétele. Ezzel párhuzamosan a törvényjavaslat módosítaná a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, az Igazságügyi Szakértői Kamaráról és az ügyvédekről szóló törvényt is, így az e törvényekben szabályozott szakmai kamarákat a bíróság a jövőben nem fogja nyilvántartani, azok ugyanis teljeskörűen szabályozottak az említett törvényekben, ennek folytán szükségtelen ezen kamarák bírósági nyilvántartásban való szerepeltetése.
Az eljárás elektronikus útra terelésének egyik fontos eleme az is, hogy a bíróság az ügyészséggel ugyancsak elektronikus úton fog kommunikálni. Ez azért lényeges, mert az ügyészség a törvényjavaslatban szabályozott nem peres eljárásokban kiemelt szereppel bír, hiszen fellebbezési jog illeti meg az eljárásokban hozott döntésekkel szemben, amennyiben a szervezettel szemben törvényességi ellenőrzési joga van. A két szervezet közötti informatikai kapcsolat kialakítása az iratmozgások lényeges leegyszerűsítését fogja biztosítani, továbbá hozzájárul az eljárások mielőbbi lezárásához.
Végezetül kérem, engedjék meg, hogy néhány szóban bemutassam azt az informatikai rendszert, amely az alapját képezi a tárgyalt törvényjavaslatnak. A rendszer biztonságos működtetését, átlátható működtetését szolgálja a törvényjavaslat azon rendelkezése, amelynek értelmében az informatikai rendszerhez kizárólag azonosítást követően lehet hozzáférni. A biztonságos működtetést szolgálja emellett a törvényjavaslat azon rendelkezése is, amely szerint a bírósági folyamatok és a rendszerhez való hozzáférés ellenőrizhetősége érdekében naplót kell készíteni a legfontosabb eseményekről, így például a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről, az adatbevitel, az adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével. A törvényjavaslat előírja azt is, hogy a napló adatait meg kell őrizni, és biztosítani kell, hogy azok folyamatosan hozzáférhetőek és olvashatóak legyenek. Az eljárásban keletkezett iratokat az informatikai rendszerben történő tárolás mellett el kell menteni, annak érdekében, hogy biztosított legyen ezen iratok hosszú távú, biztonságos őrzése. A rendszerben tárolt adatok fontosságára tekintettel a törvényjavaslat informatikai biztonsági követelmények teljesítését írja elő, fontos elvárás ugyanis a rendszerrel szemben, hogy biztosított legyen az adatok védelme a jogosulatlan hozzáféréstől, módosítástól, törléstől vagy megsemmisüléstől.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány egy igen összetett anyagot helyezett az Országgyűlés asztalára, amely meggyőződésem szerint hatékonyan fogja szolgálni a civil szféra érdekeit, és amely alkalmas arra, hogy a törvényjavaslatban szabályozott polgári nem peres eljárásokat a bíróság időszerűen, a kérelmezők által elvárt ügyfélbarát módon és ügyintézési alternatívákat felkínálva folytathassa le.
Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat a törvényjavaslat támogatására és megszavazására. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
