SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER
SZILÁGYI PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő törvényjavaslat egy pozitív irányba mutató törvényjavaslat, és az LMP, amennyiben a módosító indítványai megfontolásra, illetve elfogadásra kerülnek, minden kétséget kizáróan támogatni tudja ezt a javaslatot. Azonban nekem is osztanom kell az ellenzéki képviselőtársaim által már elhangzott észrevételeket, kritikákat a tekintetben, hogy a civil szervezetekhez való kormánypárti hozzáállás némileg ambivalensnek tűnik.
Az elmúlt időszakban számos civil szervezettel találkoztunk, amelyek a civiltörvény várható kimenetelére tekintettel eléggé nagy félelemben vannak, nem tudják, hogy mire számítsanak, nem tudják, hogy milyen jövő vár rájuk. Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy számos egyéb területen is meg kell erősíteni a civil társadalmat és a civil szervezeteket. Ahogy azt már jeleztük az önkormányzati törvény vitája során is, szeretném megerősíteni a civil szervezeteket a tekintetben, hogy a sokszor nagyon szakmai és nagyon előremutató javaslataik érdemi megfontolásra kerüljenek az önkormányzatok tekintetében is.
Most szeretnék rátérni a konkrét törvényjavaslatra. Amint már említettem, alapvetően támogatjuk, néhány észrevétellel azonban mindenképpen szeretnék élni.
A törvényjavaslat a bíróság nyilvántartásba vételi gyakorlatának számos problémás kérdését rendezi. A nyilvántartásba vételi gyakorlat egységesítése a jogalkotó régi adóssága. A civil, nonprofit szervezetek bírósági nyilvántartásba vételének hazai gyakorlatáról elmondható, hogy sajnálatos módon az egyesüléshez való jog érvényesülésének egyik akadályát jelenti. Az egyesülési szabadság elvének, az elv gyakorlati megvalósulásának mindenképpen eleme kell hogy legyen egy olyan bírósági szemlélet, amely szerint amit nem tilt jogszabály, azt a nyilvántartásba vevő bíróságoknak és a társadalmi szervezeteket ellenőrző hatóságoknak nem szabad megtiltani. Az önkormányzatiság, az egyesületi autonómia elve az egyesülési szabadságból eredeztethető alapelv. Ennek világos megfogalmazására és következetes érvényesítésére nagy szüksége van a hazai joggyakorlatnak. Elsősorban az egyesületeket szinte gúzsba kötő részletes, terjedelmes követelményekre gondolunk, amelyeket a bejegyző bíróságok az alapszabályok tartalmával szemben fogalmaztak meg. Nagyon helyesen mutat rá a Legfelsőbb Bíróság Közigazgatási Kollégiumának 2004-ben megfogalmazott véleménye, ami azt mondja, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat a nyilvántartásba vétel kapcsán már előre megpróbálja a társadalmi szervezetek későbbi törvényes működését is minden lehetséges eszközzel bebiztosítani, egyúttal figyelmen kívül hagyja azt, hogy a törvényes működés ellenőrzésének és kikényszerítésének is megvannak a maguk eljárási garanciái. A Legfelsőbb Bíróság ezzel rámutat arra a nagyon lényeges szemléleti kérdésre, hogy a bejegyzés idején nem szabad eleve feltételezni, hogy a megalakult társadalmi szervezetek nem teszik meg majd az összes szükséges intézkedést avégett, hogy a működésük a jogszabályi feltételeknek megfeleljen.
A társadalmi szervezeteknek maguknak is meg kell felelniük egy bizonyos demokratikus követelményrendszernek, csakhogy ez a követelményrendszer alapelvek mentén érvényesül, nem azonos a jelenlegi szabályozás és a joggyakorlat aprólékos, mindenre kiterjedő reguláival. Az alapítók akaratának érvényesülése gyakran csorbát szenved a nyilvántartásba vételi eljárás során. Sajnos, nem mondható, hogy a bíróságok mindent megtesznek, hogy az alapítók a lehető legmegfelelőbb formában és a lehető legkisebb külső kényszernek alávetve mihamarabb elkezdhessék a működésüket a köz érdekében. Teljesen életszerűtlen és irracionális például az a gyakorlat, hogy a bíróság által hiánypótló végzésben összehívni rendelt újabb közgyűlésnek ugyanolyannak kell lenni létszámát és összetételét illetően, mint az alakuló közgyűlés volt. Lényegesnek tartjuk a bírósági gyakorlat megváltoztatását, mert az újonnan alakuló egyesületek előtt álló egyik legfőbb probléma az, hogy kétszer pontosan annyi és pontosan ugyanolyan résztvevőkkel szervezni a közgyűlést szinte teljesen lehetetlen feladat. Sokszor ezért pótlólagos megoldásokra, utólagos aláírásokra kényszerülnek a szervezetek annak érdekében, hogy formálisan is eleget tegyenek a bírósági végzésben foglaltaknak.
(9.50)
A bejegyző bíróságoknak nem volna szabad formális követelmények sokaságát támasztaniuk a társadalmi szervezetek alapítóival szemben. Üdvözöljük azt a jogalkotói szándékot, amelynek célja a civil és egyéb szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásrend modernizálása.
A törvény 2012. június 30-ától biztosítja az elektronikus úton való eljárás lehetőségét a szervezetek számára. Az elektronikus ügyintézés a törvényjavaslat további lényeges, előremutató eleme. Az egyesülési jogát gyakorló polgár informatikai önrendelkezési jogának széles körű érvényesülését, a polgárokat és a nonprofit szervezeteket megillető garanciákat rögzítő törvényjavaslat célkitűzéseivel egyetértünk.
A törvényjavaslat számos helyes lépést tesz az eljárások gyorsítása irányában. Üdvözöljük azt, hogy az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás lehetőségének megteremtésével hiánytalan kérelem benyújtása esetében az elektronikus úton eljáró kérelmezőknek mindössze legfeljebb 15 napot kell várniuk a szervezet bejegyzésére. Üdvözöljük továbbá azt a civil szervezetek számára kedvező, adminisztratív terheiket csökkentő új szabályt, hogy az informatikai kapcsolat kiépítése után a bíróság intézi az adószám és a statisztikai számjel beszerzését a hatóságoktól.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem értünk egyet a törvényjavaslat köztestületekre vonatkozó új szabályozásával. Elhibázottnak tartjuk, hogy a törvényjavaslat a köztestületet szabályozó törvényre bízza annak eldöntését, hogy szükséges-e a köztestület nyilvántartásba vétele, ezért e rendelkezés módosítására fogunk javaslatot tenni.
Az általunk alapvetően jónak ítélt törvényjavaslathoz kapcsolódóan fontosnak tartjuk néhány további módosítás elfogadását is. A határidők tekintetében indokoltnak tartjuk a nyilvántartásba vételi határidőt 30 napra csökkenteni. Ez különösen azért indokolt, mert a cégekkel szemben egy civil szervezet a működését csak a bejegyzést követően kezdheti meg, így a hosszabb határidő indokolatlan tétlenségre kényszerítené a szervezet alapítóit.
A névszavatosság elvének bevezetését a cégnek nem minősülő szervezetek bírósági nyilvántartásba vételi eljárásában szintén problematikusnak tartjuk. Valószínűleg több, jelenleg már létező szervezet nem tudna eleget tenni ennek a kritériumnak. Ugyanakkor a bírói mérlegelésnek és az értelmezési szabadságnak vélhetően indokolatlanul nagy teret nyit. Véleményünk szerint a sokkal szabadabb cégeljárásban hatályos szabályokat lehetne adaptálni, így javasoljuk a két bekezdés elhagyását.
Véleményünk szerint hiányos a 20. § (1) bekezdése, a kérelem tartalma ugyanis nem terjed ki a szervezet formájának - alapítvány, egyesület, szakszervezet, párt és a többi - megjelölésére, ezért javasolt a jelenlegi 20. § (1) bekezdés c) pontját “a szervezet formáját” szókapcsolattal bővíteni.
Reméljük, hogy a tisztelt kormánytöbbség és a beterjesztők támogatni fogják az LMP által benyújtott módosító javaslatokat. Ebben az esetben az LMP is meg fogja szavazni ezt a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
