DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA
DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alaptörvény húsvéti elfogadását követően, a nemzeti együttműködés programjában foglalt céloknak megfelelően ebben az ülésszakban a kormány a sarkalatos és Magyarország jövőjét más szempontok alapján új alapokra helyező, kiemelkedő jelentőségű törvényeket terjesztett az Országgyűlés elé. Ezek közé a törvények közé illeszkedik a Ket.-módosításról szóló jelen törvényjavaslat is, amely a közigazgatás régóta húzódó átalakítását kívánja megvalósítani. Köszönöm ezért a törvényjavaslat általános vitája során a felszólalásokban elhangzott, többségében elismerő és együttműködést jelző, szakmaiságot kifejező felszólalásokat, továbbá a képviselő hölgyek és urak által benyújtott módosító javaslatokat, amelyek szintén segítő szándékkal kívántak hozzájárulni a törvényjavaslatunk sikeréhez.
Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az általános vita lezárásáig összesen 43 módosító javaslat érkezett, ebből kettőt a KDNP, 34-et az MSZP, hármat az LMP, hármat a Jobbik képviselői, egyet pedig független képviselő adott be. Köszönjük a módosító javaslatokat.
Külön köszönet illeti ezenkívül az alkotmányügyi bizottságot azon módosító javaslatáért, amely alapján a jövőben a Ket. is a kormányablak megjelölést alkalmazza az integrált ügyfélszolgálati helyszín vagy iroda elnevezés helyett. Ez azért fontos, mert az expozéban elhangzottaknak megfelelően a közigazgatási eljárások átalakításának egyik legfontosabb próbaköve a kormányablakok keretében végzett ügyintézés. A kormányablakok működése tulajdonképpen azt fogja jelezni számunkra, hogy éppen hol tart a közigazgatás fejlődése; állandó támpontot fog szolgáltatni arra vonatkozóan, hogy mely területen és mit lehet még jobbá tenni. Ezzel kapcsolatban örömmel jelenthetem be, hogy éppen a múlt héten köszönthettem a kormányablakok kétszázezredik ügyfelét Kecskeméten. Ez az ügyintézési és ügyfélszolgálati helyszín tehát nagy népszerűségnek örvend már most is az állampolgárok körében.
Tisztelt Országgyűlés! Az előbbi példán túl sajnos a módosító javaslatok túlnyomó többségénél viszont azt tapasztaltuk, hogy a jó szándék mögött tartalmi félreértés húzódik. A versenytörvény módosítása kapcsán például valójában a Ket.-tel történő összehangolás történik meg. Az ügyfelek jogai éppen hogy kiszélesednek, egyértelművé válnak, ellentétben az erre vonatkozó módosító indítványok feltételezésével. Két módosító javaslat is érkezett erre vonatkozóan, így itt is megragadom az alkalmat, hogy elmondjam: szó sincs arról, hogy a bíróságok mulasztása miatt meg lehetne hosszabbítani a Versenyhivatal eljárásaiban az ügyintézési határidőt, ez nyilvánvalóan ellentétes lenne a javaslatunk összes többi elemével is.
A törvényjavaslat adott pontja valójában a hatályos szabályozást fogalmazza, szerkeszti újra a Ket.-tel való harmonizáció érdekében, ez az előírás pedig szükséges, mivel ha egy jogkérdés bírósági felülvizsgálat alatt áll, a hatóság nem hozhat döntést. Félreértés történt az atomenergiáról szóló törvényt érintő felszólalások, módosító indítványok esetében is.
Egyrészt tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy ismételten ellenőriztük, és megfelelő a módosításban foglalt hivatkozás, másrészt hadd köszönjem meg a lehetőséget, hogy ismét méltathatom a Ket.-módosítás új, VI/A. fejezetét, amely mérlegelési szempontokat ad mind a bírság kiszabására, mind annak mértékére vonatkozóan. Vagyis a Ket. mostantól horizontálisan nem teszi lehetővé a kizárólagosan a hatóságok mérlegelésén alapuló döntéshozatalt, amelytől a képviselő hölgyek és urak tartottak. Az új Ket.-nek köszönhetően tehát nincs szükség túlburjánzó ágazati szabályozásra, és a jogállami garanciák is kellően biztosítottak.
Megítélésem szerint a civil szervezetek ügyféli jogállását érintő módosítási javaslatunkat sem a céljának és tartalmának megfelelően értékelte az ellenzék, szó sincs az érdek-képviseleti jogokat érintő visszalépésről. A Ket. eddig csak azt tette lehetővé, hogy számukra külön törvény ügyféli jogállást biztosítson. Ehhez képest a módosításnak köszönhetően e szervezetek akkor is felruházhatók egyes jogokkal, például kérelmezési vagy jogorvoslati joggal, ha a teljes ügyféli jogállás szükségtelen, aránytalan, vagy az eljárás elhúzódásával szembeni tisztességes eljárás követelményével lenne ellentétes. A civil szervezeteket, illetve az általuk megjelenített közérdeket, annak érvényesítését szolgálja az is, hogy mostantól a Ket. maga is biztosít egy jogot, lehetőséget arra, hogy ha ügyféli jogot nem is nyernek, de nyilatkozatot tegyenek az eljárás során a hatóság eljárásának jogszerű befolyásolására. Remélem, hogy ennek alapján önök is egyetértenek a módosítás előremutató jellegével, kérem ezért ebben a további támogatásukat.
A kormány álláspontja és az anyag alapos áttanulmányozása alapján hasonlóképpen megállapítható a törvényjavaslat egyes elemeit összefogó, egységes gondolati szál, amely alapján téves a törvényjavaslatot salátának titulálni. Ez az egységes gondolati szál az adminisztratív terhek csökkentése és a hatósági eljárások átalakítása, a Ket.-módosítás tavasszal közzétett koncepciójában foglalt konkrétabb célok megvalósítása. Bármely elem javasolt elhagyása éppen ezt az egységet törné meg. Különösen indokolt az egyenlő bánásmódról szóló törvénynek a javaslatban foglaltak szerinti módosítása; ennek hiányában csak félmegoldás születhetett volna azzal, hogy az eljárási szabályokat egyébként az ellenzék több tagja által is támogatott módon a Ket.-be helyeztük át.
Tisztelt Országgyűlés! Nap mint nap tapasztaljuk, hogy az ország egyre rosszabb külső körülmények között kell hogy boldoguljon, ezért nem kell külön hangsúlyozni annak kiemelt fontosságát, hogy a közigazgatás a működésében érdemi, minőségi, hatékony javulást érjen el. A közigazgatásban ennek egyik meghatározó eleme az újszerű megoldások alkalmazása, az informatikai lehetőségek jobb kihasználása.
Az expozéban elhangzottaknak megfelelően a törvényjavaslat új alapokra helyezi az informatika közigazgatási felhasználására vonatkozó szabályozást. Valós tartalommal tölti meg az elektronikus közigazgatás fogalmát, az ügyfeleknek és a hatóságoknak lehetővé teszi az egyszerű, olcsó, hatékony megoldások alkalmazását. Az általános vitában sem az informatika kiemelt fontossága, sem a szabályozás továbbfejlesztésének szükségessége nem kérdőjeleződött meg. A technikai jellegű pontosításokon túl, amelyek elsősorban a törvény érthetőségének javítását, esetleges félreérthetőség kiküszöbölését szolgálták, elsősorban a szélesebb hatókör fenntartására, illetve az elektronikus út kötelező alkalmazására vonatkozó igények fogalmazódtak meg. A célokkal, az elektronikus út minél szélesebb körű alkalmazásával egyetértünk.
Az új szabályozás lehetővé teszi, hogy mindazon területen lehetőség legyen az elektronikus út alkalmazására, ahol az alkalmazás feltételei biztosíthatóak, ne tegyük viszont kötelezővé a hatóságoknak, ügyfeleknek ott, ahol józan ésszel belátható, hogy az elektronikus kapcsolattartás csak papíron képzelhető el. Az új szabályozás teret ad a lehetőségek kihasználásának, a tényleges igényekhez igazodó megoldásoknak. Az elektronikus megoldások önkéntes használatának tehát - a társadalom más területén megfigyelhető folyamatokhoz hasonlóan - egyre nagyobb lesz a jelentősége.
A törvényjavaslat által bevezetett új megoldások érdemben lehetővé teszik az önrendelkezési jog valós gyakorlását az ügyfelek számára.
(12.50)
Leomlanak olyan tabuk, amelyek eddig akadályozták a szükséges információcserét, az eljárások gyors és hatékony lefolytatását. A javaslat alapján végre a hatóságok belső működésében is teret hódíthat a korszerűbb, elektronikus forma.
Mindeközben a javaslat, az esélyegyenlőség garantálására is tekintettel, nem korlátozza az ügyfél jogát a hagyományos, papír alapú csatornákon történő ügyintézésben. Az elektronikus ügyintézés új modellje tehát életet lehel a közigazgatási megújulás folyamatába, példát mutat arra, hogy a régi dogmákon túl lehet és kell lépni ahhoz, hogy a közigazgatás megfeleljen a társadalom valós igényeinek.
Tisztelt Országgyűlés! Végül arra a területre kívánok rátérni, amelyet az általános és most a részletes vita során is talán a legtöbb felszólalás érintett, ez pedig a vízügyi igazgatással kapcsolatos kérdések köre. Elsőként hadd erősítsem meg a korábbi vitában elhangzottakat: a vízügyi szervezet szétforgácsolásáról nincs szó. (Gőgös Zoltán folyamatos közbeszólásai.) A környezetügyi intézetben foglalkoztatott szakemberek továbbra is beosztásban maradnak, és részt vesznek az ár- és belvíz elleni védekezésben. A vízügyi szervezetben az elmúlt évtizedek során felhalmozódott szakértelem és tapasztalat változatlanul megmarad, a védekezés irányításában nem lesz változás.
(A jegyzői székben Nyakó Istvánt Szilágyi Péter váltja fel.)
A lényeg azonban, hogy a védelmi létesítményeink, a gátak és az árvízvédelmi töltések fenntartottságában, jó állapotba helyezésében a Start-munkaprogramnak köszönhetően pozitív változás várható, mivel a kormány a vízügyi ágazatban a közfoglalkoztatottak széles körét kívánja alkalmazni. Ezzel a megelőző tevékenységgel csökkenthetők a védekezési készültség és az esetleges veszélyhelyzet idején felmerülő költségvetési kiadások, javulhat az állam, az önkormányzatok és a vízi társulatok közötti együttműködés, és természetesen csökkenthető a munkanélküliség.
Tájékoztatom emellett a tisztelt Országgyűlést, hogy a vízügyi igazgatási szervek irányításának átalakításakor a fő szempont az volt, hogy a szakmai, jogalkotási feladatok mellett a vízügyi diplomáciai feladatokat is a vidékfejlesztési miniszter lássa el.
Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásomat köszönetnyilvánítással kezdtem, de az lesz az igazi köszönet, hogyha majd az ügyfelek köszönik meg a kormány programjában foglalt célkitűzéseknek megfelelő egyszerűbb, gyorsabb, hatékonyabb közigazgatási rendszert. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
