KŐVÁRI JÁNOS

Teljes szövegű keresés

KŐVÁRI JÁNOS
KŐVÁRI JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A vita vége felé engedjenek meg nekem egy nagyon rövid gondolatmenetet, annál is inkább, mert több módosító indítványt is benyújtottam a törvényjavaslathoz, annak ellenére, hogy elég sokat dolgoztunk azon, hogy ez a törvény valóban rendezze a civil szféra lehetőségeit, helyzetét, viszonyát az államhoz és részvételét a társadalmi közfeladatokban.
Valamennyi javaslat, amit benyújtottam korábban vagy most a módosító indítványok között, azt a célt szolgálta, hogy a civil szervezetek jól megkülönböztethetők legyenek más nonprofit szervezetektől. Az egyesülési jogról szóló törvény kiterjeszti ugyan a szervezetek hatályát más típusú szervezetekre is, amelyek hasonlóan egyesüléssel jönnek létre, de más feladatuk van a társadalomban, mint a civil szervezeteknek; nonprofit gazdasági társaságok, pártok és így tovább.
Nagyon fontos, hogy ez a törvény végre próbálja rendezni azokat a sorokat, hogy melyik típusú szervezet hogyan tud forrásokhoz jutni ahhoz a fontos tevékenységhez, amit el kell végeznie. A közhasznúsági fokozat minősítési rendszere és az ehhez benyújtott módosító indítványok azt a célt szolgálják, hogy ugyanakkor jól megkülönböztethetők legyenek a nonprofit gazdasági társaságok például a civil szervezetektől, hiszen nem ugyanolyan támogatási rendszerre van szükségük. Alapvetően gazdasági tevékenységet folytatnak, szemben a civil szervezetekkel, amelyek meg alapvetően közcélokat nonprofit módon próbálnak megvalósítani.
Volt egy terminológiai vita sokszor visszatérően a bizottságban is és itt a parlamentben is arról, hogy mi van azokkal a szervezetekkel, amelyek most majd nem lesznek közhasznúak, mert a minősítési rendszernek nem tudnak megfelelni. Le kell szögezni, hogy azok a szervezetek is közcélú tevékenységet végeznek, hiszen erre jönnek létre. Ezek a szervezetek is forrásokhoz fognak jutni, hiszen akár az adókedvezmények, illeték- és vámmentesség és egyéb lehetőségek külső források bevonását teszik lehetővé számukra, vagy költségmegtakarítást tesznek lehetővé, és az államtól is várhatnak segítségre, alapvetően állami forrásra, elsősorban önkormányzati, állami feladatok ellátásában. A nem közhasznúnak minősített szervezetek pedig a nemzeti együttműködési alaphoz pályázhatnak, és áttekinthető módon juthatnak forrásokhoz, amit reményeink szerint hatékonyan is fognak felhasználni.
(13.40)
Ezt azért szerettem volna a vita végén még egyszer elmondani, lehet, hogy elhangzott már többször, mert van, aki ezt nem értette meg, van, aki pedig kifejezetten sulykolja azt, minthogyha a most majd közhasznú minősítést szerezni nem tudó szervezetek ne lennének közhasznúak, ne lennének fontosak a társadalom számára, és ne lenne közösségi célú a működésük. Nem így van. De fontos megkülönböztetni azokat a szervezeteket, amelyek képesek állami-önkormányzati feladatot ellátni, átvállalni, szerződést kötni ezekkel a szereplőkkel. Ezeknek a szervezeteknek teljesíteniük kell egyfajta pénzügyi és társadalmi elvárásrendszert, hiszen csak akkor képesek ezeket a feladatokat ellátni, de - még egyszer mondom - azok a szervezetek is rendkívül fontosak, és állami támogatásra is méltóak lehetnek, csak más módon, amelyek nem nyerik el a közhasznú minősítést.
A közhasznú minősítésnél még egy dolgot szeretnék, legalábbis megindokolni azt a módosító indítványt, amit magam benyújtottam; nem tudom, hogy majd elfogadásra kerül-e vagy sem. Az eredeti, benyújtott törvényjavaslatban a közhasznúsági feltételek a társadalmi támogatottság és a pénzügyi erőforrások mentén három feltétel mellett szerezhetők meg. Én magam azt javasoltam, hogy a háromból mind a két esetben két-két feltételt kelljen teljesíteni, ne csak egyet. Ezt a javaslatot pontosan azért tettem, mert ezek a feltételek alapvetően a civil szervezetek irányába mozdítanák el a közhasznú minősítést, akár a nonprofit társaságokkal szemben, hogyha azok ezeknek nem tudnak megfelelni. Ezt azért tartom nagyon fontosnak, mert fontos, hogy az állami forrásokból elsősorban azok a szervezetek kaphassanak támogatást, amelyek nem gazdasági tevékenységet végeznek, hanem közösségi célú tevékenységet. Ehhez kérném majd lehetőség szerint az önök támogatását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem