SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN
SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Több ponthoz is hozzá kívánok szólni. Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy a Jobbik-frakció részéről, ha jól számolom, 54-55 módosító javaslatot nyújtottunk be a jelen törvénytervezethez.
Nagyon örülök, hogy ebből többet is támogatott az előterjesztő, illetve többet is támogattak a bizottságok. De akkor hozzá kell tennem, hogy a támogatott javaslataink döntő része nem érdemi jellegű változtatásokat tartalmaz sok esetben. Sok esetben stiláris hibákat küszöböl ki, de van benne egy-kettő olyan, amely tényleg érdemben módosítja a törvényt. Ugyanakkor a legfontosabbak, illetve az általunk legfontosabbnak ítélt javaslatok nem kaptak önöktől támogatást. Engedjék meg, hogy akkor ezek közül egyre-kettőre kitérjek.
(13.10)
Ezt nem nagyon értem, ezért inkább csak kérdezem az államtitkár úrtól, mert ez nem világos számomra, a 18. ponthoz kívánok hozzászólni, ahol van egy ilyen érdekes megfogalmazás a közvetlen politikai tevékenység meghatározásánál, hogy: “a párt” érdekében végzett politikai tevékenység, ezt mi javasoltuk “valamely párt”-ra javítani, ezt önök nem fogadták el. Csupán kíváncsiságból szeretném megkérdezni, hogy miért jobb “a párt”-ról beszélni, és nem akarok belemenni abba a vitába, amit, azt hiszem, Bárándy képviselő úr folytatott még önökkel annak idején egy másik javaslat kapcsán.
Amit mindenképpen elfogadhatatlannak tartunk továbbra is, és ezt kiemeltem az általános vitában, az a 20. pontban szerepel, a pályázati felhívás. Abban igaza volt az államtitkár úrnak az általános vita során is, hogy több alkalommal már majdhogynem a részletes vitába csúsztunk át, illetve boncolgattunk képviselőtársammal különböző problémákat, amelyek nagy részére az államtitkár egyébként akkor választ is adott - erre például nem. Továbbra is rendkívül aggályosnak érezzük ezt a pontot. Itt a pályázati felhívásnak a meghatározásáról van szó, és ez önökre is borzasztó rossz fényt fog vetni, államtitkár úr és tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, akik így fogják majd elfogadni ezt a javaslatot, hogy a pályázati felhívás, a civil szervezetek támogatására kiírt pályázati felhívások, amelyekkel kapcsolatban egyébként önök számos más esethez hasonlóan az átláthatóságot is hangsúlyozzák, többek között felhozva ezt a nemzeti civil alapprogram működési kritikájaként is. Nos, a pályázati felhívást önök nyilvánosan vagy előre meghatározott körben kívánják megtenni.
Az általános vitában arra nem kaptam az államtitkár úrtól választ, ugyan mi indokolja azt, hogy civil szervezetek számára szánt támogatásokat előre meghatározott körben hirdessenek meg, egyáltalán mit jelent az, hogy előre meghatározott kör, milyen kör számára, miért szükséges előre meghatározni azt, hogy kik részesülhetnek. Illetve az előre meghatározottság ebből a szempontból elfogadható lenne, de ugyanakkor itt az szerepel, hogy “nyilvánosan vagy előre meghatározott körben”, azaz az előre meghatározottság itt nem egyfajta pályázati feltételt jelent e szerint a szöveg szerint, hanem a nyilvánosságnak a kizárását - gondolom, máshogy nem nagyon lehet értelmezni ezt a pontot. Úgyhogy szeretnék azért erre választ kapni, és ennek a megfontolását kérni önöktől. Én úgy gondolom, hogy ez rendkívül rossz fényt és a gyanú árnyékát vethetné az egész rendszerre, a pályázatoknak az elbírálására, hogy kit milyen szempontok szerint, egyáltalán miért szükséges az, hogy bármiben is előre meghatározott körökről beszéljünk?
Aztán a következő a 99. pont. Itt inkább megint csak információt kérnék, államtitkár úr. A 99. pontban azt javasoltuk, hogy az 53. § (2) bekezdése, amely úgy szól, hogy “központi költségvetési forrás terhére törvény eltérő rendelkezése hiányában civil szervezetek működési támogatása csak akkor nyújtható, ha…”, s a többi. Az értelmező rendelkezések az elején külön meghatározzák a civil szervezetnek a fogalmát - nagyon jól teszik -, külön meghatározzák, illetve szerepel itt a határon túli civil szervezetnek a fogalma, ezt mi üdvözöljük egyébként, és nagyon örülünk, hogy ezek a nemzetpolitikai szempontok ebben a törvénytervezetben is megjelennek, ugyanakkor itt szükségesnek éreztük a civil szervezetek mellett nyilván a határon túli civil szervezetek működési támogatását is felsorolni. A kérdés az, hogy önök kívánnak-e működési célú támogatást nyújtani a határon túli magyar civil szervezeteknek, mégpedig azért is kérdezem mindezt, mert a Bethlen Gábor Alap legjobb tudomásom szerint működési célú támogatást határon túli civil szervezetek számára nem biztosít. Itt van egy probléma, amire azért szeretném önöket emlékeztetni. Amikor Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr még miniszterjelöltként a külügyi és határon túli magyarok bizottsága előtt volt, ahol egyébként a Jobbik egyedüli miniszterjelöltként Semjén Zsoltot támogatta, akkor tettem neki egy felvetést - ez a Jobbik programjában szerepelt, egyébként mi belevettük, hogy fontosnak tartjuk, hogy a határon túli magyar civil szervezetek működési célú támogatásban is részesüljenek, ne csak programfinanszírozásban -, akkor a miniszterelnök-helyettes úr úgy válaszolt, hogy ő ezt egy jó javaslatnak tartja, és megfontolandónak látja. Hogyha a Bethlen Gábor Alap nem biztosít működési támogatást, nem biztosít működési célú támogatást a határon túli civil szervezetek számára, akkor értelemszerű lenne, hogy ezt tegye meg helyette ez a nemzeti együttműködési alap.
Köszönöm szépen, és majd egy újabb felszólalásban szeretném még folytatni. (Taps a Jobbik soraiban.)
