DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban nagyon fontos kérdéseket hozott ide, a Ház elé, amelyek a nemzeti vidékstratégiának is alapkérdései. Vegyük sorba azokat a kérdéseket, amelyeket felvetett.
A földtörvény ügye: egy földkódex készül. De egyébiránt hadd emlékeztessem képviselő urat arra, hogy az egyik első intézkedésünk az volt, hogy módosítottuk a földtörvényt az elmúlt év nyarán, és elővásárlási jogot biztosítottunk az államnak, pontosan azzal a szándékkal, hogy a spekuláns felvásárlásokat megelőzzük. Az állam - élve az elővásárlási jogával - elvásárolja olyan esetben a földeket, amikor ennek a gyanúja felmerül, és ahogy képviselő úr is mondta, és ami a birtokpolitikai irányelvekben szerepel, a helyben lakó gazdálkodó családokhoz juttassa. Egyébként ez a földalapnak is az alapkövetelménye.
Az, hogy eddig nagymértékben nem tudott élni a földalap ezzel a lehetőséggel, az azzal függ össze, hogy egyszerűen nem szedték be azokat a bérleti díjakat az előző kormányok, amelyeket be kellett volna szedjenek. Elképesztő földbérleti szerződéseket találunk, 0 forintos bérleti díjakkal, 10 forintos 99 éves szerződésekkel. Valóban döbbenetes, ami itt a nemzeti vagyonnal történt, és egy év kellett ahhoz, hogy rendet teremtsünk.
Kérdezte képviselő úr, hogy a Nemzeti Földalap környékén mi történik. Az információs rendszert rendbe kellett tenni, egyáltalán nem tudta azt az állam, hogy hol vannak a földjei, bármilyen döbbenetes. Dobozokban voltak a földnyilvántartási adatok, anélkül, hogy ezeket feldolgozták volna.
A 2014-ig szóló földvásárlási moratóriumot, amit egyébként, azt hiszem, hogy agrárdiplomáciai sikerként is megélhetünk, hiszen kaptunk három év haladékot, hogy ezeket az elképesztő viszonyokat rendezzük, épp arra akarjuk felhasználni, hogy rendezzük a földviszonyokat. Készül egy földkódex, ami két vagy három törvényből fog állni, hamarosan idehozzuk a Ház elé, de addig is ez a fajta elővásárlási jog, amivel élni fog a Nemzeti Földalap, azt hiszem, lehetőséget teremt a spekuláció egy részének kiszűrésére.
A kérdései többsége a földalap működésére és a földpályáztatásra vonatkozott, de még előtte hadd mondjam egy mondatban legalább: a nemzeti vidékstratégiának talán azért tartott tovább a vitája, mert egy nyitott kormányzásról van szó, és a nemzeti együttműködést komolyan véve, valóban egy nagyon komoly társadalmi vitára bocsátottuk ezt az anyagot. Áprilisban került nyilvánosságra, és az országot végigjárva, nagy fórumokon, különböző körökben, a legkülönbözőbb tanácsok előtt és máshol megvitattuk ezt az anyagot. Most zajlik ezeknek a tapasztalatainak a feldolgozása, és valóban egy stratégiává alakítása annak a konzultációs anyagnak, amit egyébként vitára bocsátottunk.
Azt remélem, hogy év végére a tárca a belső egyeztetéseket is lefolytatja, beépítjük azokat a véleményeket, amelyeket kaptunk, és amelyek erősítik ezt a stratégiát. Úgy ítéljük meg, hogy a társadalmi vita során a társadalom túlnyomó többsége megerősítette azt az irányt, amit ebben az anyagban megfogalmaztunk, és valóban a jövő év elején a kormány elé, majd pedig a tavaszi parlamenti időszak kezdetekor a parlament elé hozhatjuk a vidékstratégiát, és egy további széles körű politikai vitát folytathatunk itt, a törvényhozás házában is.
(8.30)
Ami a pályáztatást illeti - és valóban ez az egyik neuralgikus kérdés manapság, és a legnagyobb izgalmat ez okozza -, hadd mondjak néhány olyan garanciális elemet, amely a pályáztatás során biztosítani hivatott, hogy valóban a helyben lakó gazdálkodó családok jussanak földhöz. Nem lesz versenyszempont, hogy ki mennyit ajánl a földért. Tehát nem a tőkeerő fogja eldönteni, hogy ki viszi el és bérli az állami földeket, hanem az egyéb, a birtokpolitikai irányelvekben meghatározott szempontok. 1250 forint lesz egységesen az aranykorona értéke, és e fölé és ez alá sem lehet ajánlani, tehát ez nem versenyszempont. 20 kilométeres körzeten belülről lehet pályázni, és hozzáteszem, hogy a cég székhelyének vagy a pályázó állandó lakhelyének már június elseje előtt ott kellett lennie 20 kilométeren belül, tehát nem lehet újonnan cégeket alapítani azért, hogy ilyen módon szerezzék meg az állami földbérleteket. 1200 hektár az a felső plafon, ami fölött az egész család - az egyenes ági rokonok együtt - az összes érdekeltségű bérelt és tulajdonolt földdel rendelkezhet; ha efölötti földterülete van, nem pályázhat. Tehát ezek a cégek, amelyekről a képviselő úr beszélt, nem pályázhatnak.
Az állattartás valóban egy fontos kritérium, de épp most született egy komoly döntés (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), a Fejlesztési Bankkal tárgyalásokat kezdünk, hosszú távú hitelprogrammal segítjük azokat, akiknek nincs ehhez forrásuk, illetve az önkormányzati rendeletek módosítását fogjuk kezdeményezni (Az elnök ismét csenget.) azokon a településeken, ahol már nem engedik meg az állattartást. Azt reméljük, hogy ez valóban egyértelműen a helyben lakó gazdálkodó családokhoz fogja irányítani azt a 65-70 ezer hektár területet, ami most rendelkezésre áll, és folytatjuk ezt a földbérleti rendszer pályáztatását.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
