DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió nemzeti parlamentjeinek néppárti és kereszténydemokrata frakcióvezetői, illetőleg a frakcióvezetők által megbízott parlamenti képviselők találkoztak véleménycserére 2011. november 17-én és 18-án Berlinben a “Club 27” keretében.
A fentiek alapján 19 európai uniós országból összesen 22 néppárti és kereszténydemokrata delegáció érkezett, ebbe már az EU-tagként megelőlegezett horvátországi delegáció is benne értetik. A “Club 27” 2007. évi alapítása óta ebben a formában ez már az ötödik találkozó volt, amelynek levezetője Volker Kauder úr, a CDU/CSU frakcióvezetője volt. A gyűlés napirendje alapvetően két téma köré összpontosult. Az egyik: Európa jövője és szerepe a válság alatt és után; a másik: az illegális migráció európai kérdése és az arra adandó európai válaszok az arab tavasz okán.
Az EU-krízis tekintetében a kiutat a 27-ek klubja akként fogalmazta meg, hogy a polgárosodás erősítésével és a nagy európai problémák, illetve az azokra vonatkozó megoldások összehangolt európai kezelésével több Európa kell, az európai néppárti és kereszténydemokrata családok minden tagjának szoros együttműködésével. A nemzeti parlamenteknek és azok frakcióinak nemcsak a 2009-es lisszaboni szerződés szintjén, hanem annál mélyebben kell együttműködniük az európai nyitottság kiszélesítése érdekében.
Az adósságválság az EU 17 tagú euróövezetének a magvát is sújtja, vagyis ezen ügyben sem lehetnek illúzióink. Dinamikus és növekvő gazdaság híján Európa azt kockáztatja, hogy jelentéktelenné válik globális szinten. Ezért Európának olyan gazdasági növekedésösztönző intézkedéseket kell hoznia, amelyek már rövid távon éreztetik bizalomnövelő hatásukat. A befektetői bizalom hiánya és az adósságválság már az egész euróövezetet átható, rendszerszintű problémává súlyosbodott.
2011. november közepére Spanyolország és Olaszország hitelfinanszírozási költségei fenntarthatatlan magasságokba emelkedtek, ami kiváltotta az Európai Központi Bank beavatkozását. Ezzel egy időben emelkedett a francia, sőt, az eddig teljesen megbízhatónak tekintett német, osztrák, holland és finn kötvények hozama is.
Nem lehet növekedési stratégiát építeni arra, hogy egyre több adósságot halmozunk fel, amikor a piacok a jelenlegi adósságszint kezelését is megkérdőjelezik. Hitelfelvételen kívül növekedésösztönző forrás lehetne az EU belső piacának tökéletesítése, vagyis a munkaerő, a javak, a szolgáltatások eddiginél is akadálytalanabb áramlása Európán belül, tekintet nélkül országhatárokra.
Az országhatárok teljes megszűnésével szemben hat azonban az arab tavasz okán kialakult illegális migráció. Az Észak-Afrikán végigsöprő arab tavasz nyomán ugyanis gyakorlatilag kétszeresére emelkedett az EU-ba érkező illegális bevándorlók száma a 2011. év első 9 hónapjában.
A Frontex, az európai határőrizeti ügynökség által közzétett adatok szerint 2011. január-szeptember között 112 844 illegális bevándorlót regisztráltak. A Földközi-tenger térségében az időjárási viszonyok a múlt hónapra jelentősen rosszabbra fordultak, továbbá az EU déltengeri határőrizeti ellenőrzése is szigorúbbá vált, ezért 2011 szeptemberéhez képest 2011 októberére 97 százalékkal visszaszorult a tengeri úton érkező illegális migránsok száma.
A vízi útvonal ellehetetlenülése okán viszont egyre több illegális bevándorló jön Európába a hagyományos útvonalon, a török-görög határon át. A fentiek okán kemény bírálat érte Görögországot, amiért továbbra sem őrzik kellő hatékonysággal az EU külső határait, ezzel a magatartással teret engedve az Unióba igyekvő illegális bevándorlóknak.
Mivel a migráció az Unión belül a nyugati és északi országokba irányul, ezért azok jelentős része fontolgatja a határőrizet újraállítását a schengeni határokon belül. Ez pedig éppen az EU belső piacának tökéletesítését akadályozná, mert a személyek és a munkaerő Unión belüli szabad áramlása helyett újra határokat állítana fel, így lezárva az általam már felhívott lehetőséget a válságból való kilábalásra.
Ezért az illegális migráció szempontjából most az egyik legjelentősebb kérdés az, hogy a döntéshozók rábólintanak-e majd az európai tanácsi határozatra, vagyis Románia és Bulgária schengeni csatlakozására. A másik pedig az, hogy kialakításra kerül-e az úgynevezett mobilitási partnerség az EU schengeni határaival (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) közvetlenül szomszédos térségek országaival.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
