NYAKÓ ISTVÁN
NYAKÓ ISTVÁN
NYAKÓ ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most akkor egy kicsit más felütésben a ’89 előtti időszakról, azzal együtt, hogy úgy látszik, hogy ha egy szabadságharc, legalábbis az önöké ilyen szempontból megbukik, akkor jön a kommunistázás. Ehhez gratulálok.
“Álmodj hintát, homokozót...” Én Charlie-tól ismerem a dalt, ami szerintem egy apa elalvó kisgyermekének szóló féltő altató.
(8.10)
Amikor én a ’70-80-as években gyerek voltam, államtitkár úr, jó volt gyermeknek lenni. Félreértés ne essék, nem voltunk gazdagok, nem voltunk kiválasztottak, de akkor senki nem volt gazdag, legalábbis a mai értelemben nem. A szüleinknek viszont volt munkahelye, ingyenes volt a bölcsőde, az óvoda, az iskola és a középiskola. A születési hely, esélyegyenlőség szempontjából nem volt akkora távolság például Felcsút vagy az V. kerület között, mint ma, és ugyanazt az ellátást, szolgáltatást kapta az emberfia független attól, hogy ki az apja, ki az anyja. Szüleink becsületben felneveltek minket akkor is, és ezért köszönet a mai 60-as korosztályoknak. Igaz, banán karácsonykor jutott csak, és tudom, nem voltunk szabadok, egypártrendszer volt, szovjet megszállás alatt állt az ország. Az oroszok 21 éve elmentek, 6 szabad választáson van túl Magyarország.
A témánál maradva viszont van egy súlyos probléma: ma már nem olyan jó gyermeknek lenni, sőt, ma több mint 2 millió gyerek él Magyarországon, és közülük minden harmadik gyerek szegény családban nő fel; 35-40 ezer gyermeknek hétvégén nem jut meleg étel, azaz, amikor nincs óvoda, iskola, nincs meleg ennivaló, képviselőtársaim. Emlékszem, régen az afrikai éhező gyerekeknek gyűjtöttünk, ma már nem kell ilyen messzire menni, elég, ha a Parlamenthez képest néhány kerülettel, egy-két megyével nézünk távolabbra. Lázár János úr, a Fidesz frakcióvezetője persze mondhatja, hogy akinek nincs semmije, az annyit is ér, és ezek szerint annyit ér a gyermeke is.
A világ leggyalázatosabb hazugsága, ha valaki azt állítja, hogy amelyik család szegény, ott lusta, felelőtlen szülők vannak; már csak azért is, tisztelt képviselőtársaim, mert ezzel azt állítanánk, hogy a kommunizmusban csak dolgos, szorgalmas szocialista embertípusok éltek, most az új világban viszont nem, ez a világ már tele van lustákkal. Ezt a saját korosztályom nevében visszautasítom, nem vagyunk rosszabbak, igaz, nem vagyunk jobbak se, a helyzet változott. Úgy változott, hogy például Abaújban, de gondolom, az ország más szegleteiben is családok télen egy szobába költöznek, mert már csak ennyit tudnak kifűteni.
Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentéséből kiderül, amit néhány sajtócikkből már tudunk: ma már iskolák maradnak fűtés nélkül, nevelőszülők nem jutnak pénzükhöz, gyermekintézményekben akadozik az étkeztetés, és van, ahol a vezetők csak kenyeret és parizert adhatnak a gyerekeknek, drágább - drágább, szóval más - élelmiszert nem, hiszen nem futja. Jelentésének további része rögzíti: a gyermeknormatíva nem éri el a minimális összeget, a gyermekvédelemnél befagyasztották - és ez sajnos jó szó, befagyasztották - a ruházat kiegészítésére fordítható összeget. Szabó Máté országgyűlési biztos úr megállapítása szerint a gyermekvédelmi szakellátó rendszer anyagi okokra visszavezethetően nem tud eleget tenni hazánk nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek.
Tisztelt Ház! A gyermekek jogairól szóló egyezményt 1989. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése, azóta ezt a napot, november 20-át a gyermeki jogok világnapjaként tartja számon a világ. Ez a nap most vasárnapra esett, közel 40 ezer gyermek Magyarországon ezen a napon nem evett meleg ételt, és olyanok is voltak, akik semmit. Amíg ezek az állapotok tömegesen fordulhatnak elő az országban, sokan bizony nosztalgiával fordulnak a Kádár-rendszer felé, és ez túl a gyermeki nyomor feletti döbbeneten és gyalázaton, szégyen az egész politikai osztályra nézve. Tegyünk ellene azért, hogy a hinta, a homokozó, a szép gyermekkor ne csak álom legyen!
Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az LMP padsoraiból.)
