BALÁZS JÓZSEF
BALÁZS JÓZSEF
BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Többször elhangzott itt már a ma este folyamán, hogy 21 éves az önkormányzati törvény. Én azok közé tartozom, aki ezt a 21 évet önkormányzatoknál töltöttem le polgármesterként, képviselőként, megyei közgyűlési képviselőként. Ha szabad így fogalmaznom, az önkormányzatok problémáit alapvetően testközelből tudtam megismerni.
Talán aki 1990 óta benne van ebben az önkormányzati világban, az jól tudja, hogy azok a problémák, amelyekről most beszélünk, a települések problémáiról, azok már szinte a törvény elfogadását követően a kilencvenes évek közepén, 2000 körül mindig időről időre szakmai viták, politikai viták középpontjába kerültek. Csak egyet hadd emeljek ki: valamikor 2002-2003 körül az úgynevezett IDEA-tanulmányok, amelyeket még valamikor a Közigazgatás-tudományi Intézet készített, amely komoly viták kereszttüzében volt.
Egy világos tulajdonképpen, hogy akármikor, akármilyen időben, akár a kilencvenes évek közepén, akár a 2000-es évek elején, akár most, időről időre mindig ugyanazokkal a problémákkal találkoztunk szembe.
(20.00)
Az új önkormányzati törvény ezekre a húsz év alatt felhalmozódott és meglevő problémákra keresi a választ, keresi a jogi szabályozást. Gondoljunk csak bele abba, hogy egy-egy település, egy-egy önkormányzat mennyi állami feladatot lát el - rengeteg államigazgatási feladatot. Sok polgármester-kollégám van itt, akik jól tudják, hogy a fogadóóráikon a településen élő emberek sokszor nem is helyi ügyekben, hanem az államigazgatási ügyekben keresnek meg bennünket. Azt hiszem, hogy ezzel a törvénnyel a helyükre kerülnek az államigazgatási ügyek, amiket majd az állam fog ellátni.
Időről időre felmerül a polgármester, testület és jegyző viszonya, hogy ki kinek a munkáltatója, kinek nevezi ki, ki dönt, a bizottságok. Azt gondolom, hogy helyes és jó úton indult el a törvényi szabályozás, hiszen egy erősebb polgármesteri pozíciót céloz meg, és világossá teszi az elmúlt években sokszor ütközőpontokba került polgármester-testület-jegyző viszonyt.
Szerintem fontos kérdés az is, hogy egy-egy önkormányzatnak meddig mehet el a pénzügyi szabadsága. Gondoljunk csak bele abba, hogy a magyar települések egyharmada évek óta önhikis. A másik oldalról az önhikiben egyrészt van alulfinanszírozottság, másrészt meg a települések gazdálkodásában nagyon sokszor megjelent a túlzott feladatvállalás. Világos és helyes az a célkitűzés, hogy a települések hitelfelvétele a működési hiteleken, az éven belüli hiteleken és európai uniós csatlakozási források meghitelezésén túl egy bizonyos szint fölött kormányzati engedélyhez legyen kötve.
Egyik ellenzéki képviselőtársam elmondta, hogy erőteljesebbé válik a megyei közigazgatási hivataloknak a településeket ellenőrző szerepe. Úgy fogalmazott, hogy rövid póráz. Nos, az elmúlt évek gyakorlata azt mutatja, hogy az önkormányzatok szabadságfoka a törvényesség határáig terjedhet. Én nagyon sok olyan példával találkoztam az elmúlt években, hogy egy-egy település a közigazgatási hivatal különböző észrevételeit semmibe vette, és ennek semmiféle szankcionálási lehetősége nem volt. Egy levelező tanfolyam alakult ki a közigazgatási hivatal és az érintett városi önkormányzat között. Szerintem ez sem megoldás, pedig az adott településen egy fontos közügy volt, amit az adott település helytelenül oldott meg. Fontos, hogy ez a szabályozás meglegyen.
A törvény az elmúlt 20-21 év alatt felmerült problémákra helyes és jó válaszokat próbál adni. Azt is tudjuk, hogy a törvény előkészítése során az önkormányzati államtitkárság rengeteg mindenkivel egyeztetett, rendkívül széles körű egyeztetés előzte meg, amely még most is zajlik. Gyakorló polgármesterként, önkormányzati világból érkezett emberként úgy gondolom, hogy a törvény világos és egyértelmű válaszokat ad az elmúlt 21 év problémáira, és egy megújult, működőképes önkormányzati rendszer alapjait teremti meg.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)
