BOLDOG ISTVÁN
BOLDOG ISTVÁN
BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az úgynevezett rendszerváltás legfontosabb és talán legnagyobb értéket képviselő törvénye a helyi önkormányzatokról szóló törvény volt. Az első önkormányzati választások után óriási fejlődés indult el a vidéki településeken, különösen azokon a kistelepüléseken, ahol a tanácsrendszerben inkább visszafejlődés, elsorvadás volt tapasztalható.
(21.00)
A szabadság érzése hatalmas energiákat mozgatott meg nemcsak az új vezetőkben, hanem a települések lakosaiban is. Mindenki úgy érezte, végre fejlődésnek indulhat az ő települése is, újraindították a rég bezárt iskolákat, óvodákat. Fejlesztési terveket készítettek, és új fejlődési pályára állították a településeket.
Az elmúlt húsz évben olyan változások mentek végbe a beruházásoknak és a lakosok hozzáadott erejének köszönhetően, különösen a kistelepüléseken, aminek eredményeképp szinte nem lehet ráismerni a húsz évvel ezelőtti állapotokra: járdák, utak, játszóterek, településközpontok, műemlékek, óvodák, iskolák, közösségi terek, egy élhető és éltető, szellemiekben és lelkiekben gazdag közösség alakult ki. Vitathatatlan ugyanakkor, hogy az első szabad választások óta eltelt időszakban az önkormányzati rendszer finanszírozása és feladatai úgy alakultak át, hogy a települések egyre nagyobb számban adósodtak el. Az első években a forráshiányukat még az önhikikeretből a kormányok által pótolták és nem szorultak rá hitelekre.
2002 után a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok megszorításainak köszönhetően tömegével óvodákat, iskolákat zártak be és egyre kevesebb forrás jutott fejlesztésre, egyre több település volt kénytelen először csak folyószámlahitelt, majd működési, fejlesztési hiteleket felvenni. Minél kisebb volt egy település, az előző kormány intézkedései annál súlyosabban érintették. Ez a nyolc év volt az, amit nyugodtan nevezhetünk pénzügyi szabályozás által elkövetett falurombolásnak. A kistelepülések nagy része mindent elkövetett intézményei, óvoda, iskola, művelődési ház végsőkig való megtartására, hiszen jól tudják, ha az óvoda és az iskola alsó tagozata sem működik már a településen, akkor a település szép lassan kihal.
Ma elmondhatjuk, országunk lakosságának nagy része él vidéken, vidéki kistelepüléseken. A kétezer fő alatti településeken majdnem egy budapestnyien, 1 529 933 fő. A kis önkormányzatok adósságállománya nem éri el az önkormányzati adósságállomány 4 százalékát. 21 évvel az első szabad önkormányzati választás után minden önkormányzati vezető érzi, hogy az akkori szabályozást meg kell változtatni, mert nincs már több lehetőség új források bevonására és további állami feladatok átvállalására. Az új önkormányzati törvénytervezet egy fontos lépés azon az úton, hogy az önkormányzatiság megmaradjon, az önkormányzatok finanszírozása feladataikkal arányosan forráshiánymentesen kerüljön megállapításra. A törvény megalkotásakor ugyanakkor fontos szempontnak kell lennie, hogy egyetlen magyarországi településen se érezzék a lakosok másodrendű állampolgárnak magukat, és az önkormányzatok ne csak intézmények működésével, működtetésével és kötelező feladatok ellátásával tudjanak foglalkozni, hanem a lakosok közösségének összefogásával továbbfejlesszék, szépítsék lakókörnyezetüket. Úgy kell megalkotnunk a törvényt, hogy a közigazgatásnak és a közszolgáltatásnak azt a magas és minden feladatra kiterjedő színvonalát, amit ma a kistelepülések nagy részén kialakítottak, ne romboljuk szét, sőt, segítsük abban, hogy ez még lakosközpontúbb, még magasabb színvonalú legyen.
Tudomásul kell venni, hogy a községekben működő polgármesteri hivatalok dolgozói ma nemcsak a munkakörükben leírt közigazgatási feladataikat látják el, hanem ennél sokkal többet. Nagyon sok településen ők az utolsó emberek, akikhez a lakosok segítséggel tudnak fordulni kisebb és nagyobb ügyeikkel, legyen az egy rendkívüli nyugdíjkérelem megírása vagy bármi más probléma. Meg kell értsék azok is, akik nem dolgoztak vagy nem ismerik a falusi polgármesteri hivatalok működését, hogy nem hasonlítható össze egy nagyvárosi hivatallal. Egy 3 fős polgármesteri hivatalban a dolgozóknak minden szakterülethez érteni kell, már csak a helyettesítés miatt is, és mindent el kell kövessenek, hogy a lakosoknak a lehető leggyorsabban segítsenek a problémáik megoldásában. Természetesen tudom, hogy tudnánk negatív példákat mondani, de azt gondolom, azért, mert előfordult egy-egy rossz vagy rosszabbul működő polgármesteri hivatal, attól még nem ítélhetjük meg ezekből azt a 98 százalékot is, ahol egyébként kiválóan dolgoznak.
Minden önkormányzatnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy ha a saját erejéből képes, akkor a lakosságszámától függetlenül fenntarthasson önálló önkormányzati hivatalt. Fontos hangsúlyozni, hogy a törvénytervezetben említett közös önkormányzati hivatalok gondolata jó, hiszen a ma is működő körjegyzőségek hasonlóan működnek, ugyanakkor a tervezet tartalmaz olyan szakaszokat, amelyek a kistelepülések számára nem elfogadhatóak, illetve a ma jól működő körjegyzőségeket, közös önkormányzati hivatalokat szétbontja például a járási határok miatt.
Számunkra, falvakban élők számára nem megoldás a tervezet azon pontja, amely szerint ha egy kétezer fő alatti település városhoz csatlakozik, a város képviselő-testülete dönti el, hogy a kistelepülésen milyen hivatali létszám, milyen hivatali ügyfélfogadás lesz. A hivatalok működésének kialakítása csak partneri alapon képzelhető el a feladatokkal arányosan úgy, hogy a mai magas színvonalú közigazgatás és lakossági ügyintézés ne csorbuljon. Ez gyakorlatilag megegyezik a mai körjegyzőség kialakításával és annak működésével. Azt gondolom, hogy az elmúlt húsz évben ez a rendszer jól működött, egyre több település vett benne részt. Az új önkormányzati törvény több ponton is átvesz jól működő részeket a régiből. Azt gondolom, így kell tenni a körjegyzőségekkel is. Bízom benne, hogy az Országgyűlésben ülő képviselőtársaim bölcsességének köszönhetően olyan módosítások kerülnek elfogadásra, aminek eredményeképpen egyetlen magyar állampolgárnak sem csorbulnak a jogai, és a mai jól működő abszolút lakosbarát rendszer az új önkormányzati törvény életbe lépése után is működhet. A magyarországi települések nagyobbik feléről, 2330 településről és az ott élők életéről úgy kell döntsünk, hogy érezzék, a nemzeti összefogás kormánya az ő sorsuk jobbra fordulásáért is mindent elkövet.
Mi, akik falvakban élünk, azt várjuk a kormánytól, hogy nyolc év faluromboló szocialista-liberális kormányzása után az építkezés, a közösségépítés időszaka következik be. Mi, községben élők a magunk részéről mindent elkövetünk, hogy segítsük a kormány ez irányú munkáját, és Magyarország felemelkedéséhez hozzájáruljunk. Kérem a tisztelt képviselőtársakat, hogy indítványaikkal és javaslataikkal segítsék, támogassák a magyar vidéken, különösen a kistelepülésen élőket. Vukics Ferenctől idéznék: “Magyar emberek, ne felejtsétek, valamikor itt előttünk magyar emberek éltek. Értünk éltek, cselekedtek és munkálkodtak. Vérüket, könnyüket és verejtéküket hullajtották azért, hogy nékünk otthonunk, hazánk, családunk, jövőnk, lelkünk legyen. Magyar emberek, ne felejtsétek a régvolt magyar embereket!”
Tisztelt Képviselőtársaim! Nekünk, 1 529 933-unknak, falvakban vannak az otthonaink, és Magyarország a hazánk. Kérem önöket, hogy az idézet szellemében döntsünk önkormányzataink és falvaink jövőjéről.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokból. - Taps a Jobbik soraiban.)
