DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN
DR. SZILI KATALIN (független): Elnök Úr! Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Remélem, képviselőtársaim feltételezik rólam, hogy felszólalásom azért születik, hogy én magam hozzájáruljak ahhoz a közös tudáshoz, amiből reményeim szerint előreléphetünk, és valóban azokat a hajtásokat nyesegetjük, amelyek életképtelenek, és azokat a hajtásokat megtartjuk, amelyek életképesek. Hiszen ha az elmúlt 21 esztendőre, azt hiszem, akik valamennyien itt ülünk különböző pozíciókban, visszatekintünk, akkor tudjuk azt, hogy az önkormányzati rendszer számtalanszor az asztalunkra került, számtalan kritikát, óhajt megfogalmaztunk, volt, amikor ehhez volt kétharmados támogatás, volt, amikor nem volt.
Képviselőtársaim! Akkor, amikor ezt a törvényt először láttam és belekezdtem az olvasásába, azt kell hogy mondjam, a preambulum és az alapvetések voltak azok, amelyek kiindulópontot adtak, amely úgy szól, hogy az Országgyűlés elismeri és védi a helyi választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát, az önkormányzati jogok kiteljesítését, feltételek megteremtését tekinti feladatának, a helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének a joga. Ebből két szót emelnék ki: a közösséget és egyáltalán az önkormányzást, tehát az önkormányzáshoz való jogot.
Nyilvánvaló, hogy a törvény többi rendelkezését is ezen a fókuszon keresztül tekintettem, ugyanakkor bennem volt némi hiányérzet; egyrészről azért, mert ha a járásokra vonatkozó törvényben - amelyről már tudjuk azt, hogy szeretné a kormányzat, ha a parlament elfogadását követően 2013. január 1-jén hatályba is lépne, ezt ugye nem látjuk - összeszámoljuk, 31 helyen van arra hivatkozás, hogy majdan egy későbbi törvény fog rendelkezni azokról a kérdésekről.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a kiindulópont számomra az volt, hogy rossz-e ez az önkormányzati rendszer. Hol kell ehhez az önkormányzati rendszerhez hozzányúlni? Vagy pedig azzal van-e problémánk, ami a finanszírozás kérdéseit jelenti, hiszen minden alkalommal ez a kiinduló- és a záró pontunk is, hiszen azt azért mindannyian tudjuk, hogy az önkormányzati eladósodás 95 százalékát száz település adja. Számomra az is egy hiányérzet, hogy önmagában sem ez a törvény, sem a mostani szabályozások erre a finanszírozásra nem adnak eligazítást.
(19.50)
Képviselőtársaim, ez akkor lesz működőképes… - és higgyék el nekem, én magam segíteni szeretnék önöknek is ahhoz, hogy az, amit a preambulumban megfogalmaztak, az valóban a többi rendelkezésében is ugyanazt tükrözze vissza, megfeleljen az önök által elfogadott és megfogalmazott alaptörvénynek. Tehát a kérdés az, hogy ez működőképes lesz-e.
Itt néhány olyan kérdésre hadd utaljak, ami a számomra rendelkezésre álló időbe egyáltalán belefér, és az én módosító indítványaim is ezekre fókuszálnak. Ahogy említettem, a járásokra vonatkozóan nem ad igazán eligazítást, ugyanakkor kicsit olyan az érzésem, hogy a városkörnyéki konstrukcióval kicsit a tanácsrendszert idézi vissza. Képviselőtársaim, ezt akarjuk?
Ugyanakkor néhány helyütt megszűnik a helyi ügyintézés a 2 ezer fő alatti településeknél. Nézzünk körbe Magyarország kistelepülésein! Baranyában, azt hiszem, a baranyai képviselőtársaim is megerősítenek, amikor féltjük egyik oldalon a templomot és az iskolát, ugyanakkor a legmagasabb és a legnagyobb foglalkoztatót, az önkormányzatot is megszüntetjük, mi történik ezeken a kistelepüléseken? Hogyan fognak például ügyeket intézni ott, ahol a legnehezebb a megélhetés, ahol még a minimálbér sem biztosított mindenki számára? Csak visszautalnék arra, amit a költségvetés kapcsán elmondtam, 300 ezer olyan ember él ma Magyarországon, képviselőtársaim, akik már semmilyen regisztrációban nem szerepelnek.
Nem utal arra a törvény, s kérdezem: önök azt szeretnék, hogy ne legyenek kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok? Hiányérzetem van a hulladékgazdálkodás, gyermekétkeztetés, távfűtés, vízellátás, szennyvízcsatornázás területén, sorolhatnám tovább. Föltehetjük továbbra azt a kérdést is, hogy a körjegyzőség, ami eddig működött, mennyiben lesz különböző, és mennyiben különbözik attól, amit egyébként a közös hivatalok jelentenek, szükséges-e ebbe most ennyi pénzt belefeccölni. Egy olyan rendszert alakítunk ki, ami egyébként gyakorlatilag az önkéntesség alapján már működött.
Egy kérdést engedjenek meg a megyével kapcsolatban is. A törvény jól láttatja, hogy a megyének egy feladatot jelölnek meg, ez a területfejlesztés, területrendezés. Képviselőtársaim, hol van annak a szabályozása, ami a szervezeti struktúrát is ehhez igazítja? És utalhatnék arra is, hogy a legkisebb településeket egyáltalán ez az egész törvény hogy érinti, milyen hatásai lesznek. Arra is utalnék, ami a törvényességi felügyeletet jelenti, hiszen néhány esetben például a bírósági kontroll elmarad.
Azt gondolom, hogy egy általunk is óhajtott demokráciában, önök részéről senkiben nem kételkedem, hogy valóban egy demokráciát kíván építeni és egy demokráciát kíván a továbbiakban kiszélesíteni, így hát nyilvánvaló a kérdés, hogy megfelel-e ennek az igénynek ez a törvény, ami számunkra azt jelenti, hogy valóban az önkormányzatiság - ahogy éppen önök a preambulumban megfogalmazták - teljesedjen ki, ugyanakkor a feltételek megteremtése meglegyen, és a választópolgárok közösségének önkormányzáshoz való jogát kívánják ezzel kiszélesíteni. Úgy hiszem, hogy ebben a tekintetben szükséges még ezt a törvényt felülvizsgálat és vizsgálat tárgyává tenni.
Ezért higgyék el, képviselőtársaim, az aggódás és pontosan annak az igénynek történő megfelelés, hogy 21 év után, mivel nagyon sokszor felvetődött az önkormányzati rendszer átalakításának a kérdése, akkor tényleg most már egy olyan rendszert alakítsunk ki, ami távlatosan és nem ciklikusan ad választ a kérdéseinkre, hanem távlatosan is biztosítja Magyarország valamennyi polgárának az önkormányzatisághoz való jogot.
Köszönöm a figyelmüket.
