HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ
HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előbb Földi László képviselőtársunk szólt hozzá, aki azóta sajnos kiment, pedig neki szerettem volna elsőként válaszolni, de azért megpróbálom így, a távollétében is összefoglalni a mondanivalómat. Azt említette, hogy milyen ütemben csökkent az okmányiroda támogatottsága, illetve az okmányiroda működéséhez adott állami támogatás az elmúlt években, és hogy ezt ők mennyivel kellett hogy kiegészítsék. Ez valóban így is van, sajnálatos módon évről évre durván csökkentek ezek a központi normatívák, tudjuk, a Bajnai-kormány volt az egyik legrosszabb ilyen szempontból, utána jött az Orbán-kormánynak az idei éve, az meg még rosszabb volt, és a jelenleg előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslat meg még annál is rosszabb.
A problémám nekem az, hogy mitől lesz több pénz a rendszerben akkor, hogyha mondjuk, Cegléd városától elvonjuk a lehetőséget, hogy az okmányirodáját fenntartsa. Tételezzük fel, hogy továbbra is ugyanannyi támogatást tud beletenni a magyar állam, de azt a másik felét, amit eddig Cegléd város önkormányzata tette hozzá, vajon miből fogja kipótolni az állam akkor, amikor a Széll Kálmán-tervben rögzíti, hogy ezentúl nemhogy több pénzt, hanem kevesebb pénzt lehet az önkormányzati alrendszerre, egyáltalában a közigazgatásra szánni. Akkor honnan lesz több pénz? Én ezt a matematikát nem értem, nagyon szépen kérem, hogy segítsenek nekem. Ez az egyik, amit el szerettem volna mondani.
A másik az, hogy röviden szeretnék visszatérni a köznevelési törvény vitájára, mert én vallom, hogy a köznevelési törvény meg az önkormányzati törvény igenis nagyon szorosan összefügg. Feltettem egy kérdést az államtitkár asszonynak, aki azóta már sajnos elment, de választ nem kaptam rá, nevezetesen arra a kérdésemre nem kaptam választ, hogy mi lesz az oktatási intézmények sorsa, mi lesz a tulajdonjog sorsa. Még egyszer felteszem tehát a kérdést, hátha most Tállai államtitkár úrtól kapok választ (Derültség a kormánypártok soraiban.), noha már próbáltam ezt egy bizottsági ülésen is feltenni meg más egyéb kereteken belül is, amikor egyeztetésen voltunk, és nem kaptam rá választ - hátha most!
Tehát: Ezentúl nem lesz kötelező feladata a közoktatás az önkormányzatoknak, a pedagógusbéreket az állam mindenképpen állja - ezek a tételmondatok. Akkor, hogyha az állam tartja fenn az iskolát, akkor a béreken felül az összes rezsiköltséget is az állam fizeti. Akkor azonban, hogyha egy nagyobbacska önkormányzatról beszélünk, és ezt az oktatási intézményt az önkormányzat úgymond visszabérli, akkor már ezt a rezsiköltséget az önkormányzatnak kell állnia, tehát valójában igenis meg fogja érni az államnak, hogy visszabéreltesse az önkormányzatokkal a saját iskoláikat. Akkor meg minek ez a hercehurca, minek ez a duplacsavar, hogy először elvesszük tőlük a feladatot, majd utána visszakapják? Hát, megmondom, hogy miért. Az én értelmezésem szerint a tulajdonjog itt a probléma. Ugyanúgy, mint mondjuk, a tűzoltóságok esetében, ugyanúgy, mint a megyei vagyonelkobzás esetében, az fog történni, hogy a tulajdonjog is egy az egyben átszáll a magyar államra, és tulajdonjog nélkül kaphatják majd vissza a saját maguk által felépített vagy felújított - s a többi, s a többi - iskolákat az önkormányzatok, valószínűleg úgy, mint a tűzoltóságok esetében, hogy azért a hitelt, amit mondjuk, esetleg a felújítás vagy a felépítés kapcsán felvettek, a biztonság kedvéért természetesen és nyilvánvalóan továbbra is az önkormányzatok fogják fizetni. Énnekem nagyon - hogy mondjam? - sötét és borongós meglátásom van ebben a kérdésben. Nagyon kérem az államtitkár urat, hogy segítsen ki, hátha nem ez a helyzet. Tudniillik akárhányszor feltettük ezt a kérdést, akárhányszor, mindig kitérő választ kaptunk.
A következő, hogy egyszerűen kimaradt a törvényből a vagyongazdálkodás mint olyan, csak egy nagyon rövid passzus szól erről a problémakörről - mondjuk így -, ahhoz képest, hogy a jelenleg hatályos Ötv. ezt azért eléggé részletesen taglalja, most erről már gyakorlatilag nincs is szó, sőt csak a záró rendelkezések között találunk utalást arra, hogy ez majd egyszer egy kormányrendeletben lesz pontosabban szabályozva. Így például kimaradt az egész törvényből a törzsvagyon fogalma. Én nagyon sajnálom, hogy ezt ilyen szűkkeblűen intézte el a törvény benyújtója, megmondom, hogy miért: mert ez az önkormányzati működésnek az egyik alapvető kérdése, a vagyongazdálkodás; egyrészt az, hogy egyáltalában tisztában legyenek az önkormányzatok azzal, hogy milyen vagyontárgyaik vannak, illetve hogy milyen vagyoni értékű jogaik vannak, mert sajnálatos módon azt kell hogy mondjam, hogy legtöbbször még ez sem tisztázott, úgy érzem, különösen a vagyoni értékű jogokkal nincsenek sokszor tisztában. A másik pedig az, hogy milyen értékek kötődnek ezekhez a bizonyos vagyontárgyakhoz, illetve vagyoni értékű jogokhoz, ez a másik hatalmas probléma - és az értéket nem az ár szempontjából mondom, hanem úgy mondom, hogy a fenntarthatóság és az önrendelkezés, az önfenntartás megvalósítása érdekében mit jelent egy adott vagyontárgy.
Így például - mondok egy konkrét példát - Budapest környékén, Vác közelében egy kisfalu, ahol a 2/A főútvonal elmegy, amiből, tudjuk, reményeink szerint nemsokára kétszer kétsávos autópálya is lehet, amellett, attól nem messze, kvázi a nyomvonalára esik egy nagyon jó minőségű, kiemelten jó aranykorona-értékű földterülete az önkormányzatnak. Sajnálatos módon ez a kis önkormányzat abban látja a kibontakozást, hogy ezt a területet az állam az autópálya-építkezés miatt esetleg majd bekebelezi, vagy esetleg, mondjuk, az autópálya-csomópont kialakítása miatt oda ne adj’ Úristen egy Tesco fog telepedni, noha az a humuszréteg, ami jelenleg rajta van, valószínűsíthetően tíz éven belül többet fog érni, mint most az arabok összes olaja, mert tudjuk, hogy sajnálatos módon ebbe az irányba megy a világ fejlődése vagy visszafejlődése - nem is tudom, hogy hogyan mondjam -, de tény, hogy ezek olyan valódi kincsek, amelyekre sokkal jobban kellene vigyázni, és sajnálatos módon ez a vagyongazdálkodásunkban ilyen módon nem jelenik meg.
Nem jelenik meg az sem például, hogy a helyi építési szabályzatban biztosított vagy beleépített építési jogosultságokat hogyan ellentételezteti egy önkormányzat, és ez bizony nagyon komoly visszaélésekre ad okot. Ezzel szemben, tehát hogy ez nem jelenik meg a törvényben semmilyen módon, önök a tízezer fő feletti településeken a helyi építési szabályzat jóváhagyását a polgármesterek kezébe teszik. Hogyan gondolják önök megvalósítani, mondják már el nekem, az átlátható és korrupciómentes közéletet? Ez nem a megalapozása minden korrupciónak, hogy milliárdos vagyoni értékű jogokról egy személyben lehet majd dönteni?
(19.20)
A továbbiakban a feladatfinanszírozásról szeretnék még egy-két mondatot mondani.
Nem értjük, hogy egyrészt ez mit jelent. Ami benne van a törvényben, az vajmi kevés. Ezzel kapcsolatban is n+1 kérdést feltettünk az államtitkár úrnak, nemcsak én egyébként, hanem szakmai konferenciákon számtalan polgármester, és annyi volt rá a válasz, hogy majd meglátjuk, a következő évben majd kialakul. Amit erről egyébként lehet tudni, az az, hogy valóban a kádári rendszerben volt ilyen feladatfinanszírozás, ami azt jelentette, hogy egyenként kellett elmenni a pártbizottságra kuncsorogni bizonyos összegekért. Tehát finoman szólva nem a képviseleti demokrácia nagyobb dicsőségére került be értelmezésünk szerint a feladatfinanszírozás a törvényjavaslatba.
A másik pedig a törvényességi felügyeleti jogintézménynek a finoman szólva való túlterjeszkedése. Ez nem törvényességi felügyelet, kérem tisztelettel, hanem rövid póráz. Ezt így hívják: rövid póráz. Miért? Azért, mert ezentúl a kormányhivatal bizony-bizony… nagyon sajnálom, Tállai András államtitkár úr, hogy ezt ön olyan nevetségesnek találja, én azt gondolom, hogy az önkormányzatok, amelyek ezt a rendszert majd január 1-jétől el kell hogy szenvedjék, nem fogják annyira nevetségesnek találni, mint ahogy azt ön gondolja!
Kormányhivatal hívhat össze képviselő-testületi ülést, rendeletet alkothat. Milyen rendeletet? Mondjuk, adórendeletet? Nem tetszettek elég magasra felemelni a helyi adókat? Na, majd a kormányhivatal pótolja ezt a rendeletet?
És támogatást is megvonhat rövidebb-hosszabb időre, vagy visszatarthat. Ezért mondjuk azt, hogy zárójelbe tehetjük, hogy ha ez a törvény megszületik, az önkormányzati önrendelkezést és képviseleti demokráciát.
Javasoljuk, tisztelt államtitkár úr, hogy azért, hogy egy kicsit jobban kifejezze a benyújtott törvényjavaslat a valódi tartalmát, változtassuk meg a címét, és hívjuk ezentúl úgy, hogy az alkormányzatok megalakításáról és a kistelepülések felszámolásáról szóló törvényjavaslat.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)
