RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ
RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt időszakban nagyon sokat beszéltek az integrációról, ugyanakkor, ha megnézzük azokat az adatokat, amelyeket a magyar oktatás most, 2010-11 környékén fel tud mutatni, akkor egészen drámai a helyzet. Nemzetközi összehasonlításban kiugróan nagyok Magyarországon a gyerekek közötti eltérések, gyakorlatilag a gyerekek életesélye ma Magyarországon akkor eldől, amikor az édesanyja kézen fogja, és beíratja őt az első osztályba, és ezen mindenképpen változtatni kell, és a törvény egyébként, ha alaposan elolvassák, ezt a célt ki is tűzte maga elé.
Mert mi is történt az MSZP-SZDSZ kormányzása idején? Azt mondták, hogy az állami normatíva aránya csökkenjen, a helyben maradó adóbevételek növekedjenek. Ez egyenesen elvezetett oda, hogy azokon a településeken, amelyekről éppen Gúr Nándor képviselőtársam beszélt, egészen tragikus helyzetbe kerültek az oktatási intézmények, hiszen épp a legszegényebb településeken lévő önkormányzatoknak nem volt pénzük az oktatási intézményekre.
Úgyhogy amikor önök felállnak, és az esélyegyenlőség zászlaját lobogtatják itt a parlamentben, akkor el kellene gondolkodni, hogy hogyan jutott ez az ország ide. Hogyan jutott oda, hogy a PISA-felmérés szerint egyébként az OECD-országok közül itt, Magyarországon van a legnagyobb különbség az oktatási rendszeren belül? És pontosan, hogyha ez nem így történt volna, akkor valószínűleg Magyarországon nem vetődött volna fel az a gondolat, hogy az önkormányzatoktól az államnak át kell vennie az iskolákat. Ezt azért kell megtenni, hogy ezek az esélykülönbségek eltűnjenek vagy legalábbis lényegesen összehúzódjanak.
Sok mindent lehet mondani erre az oktatási törvényre, de egyébként azt, hogy nem az esélyegyenlőtlenségek jelentős csökkentése érdekében fogalmazott meg a minisztérium számos elképzelést, ezt az egyet egyébként csak az meri állítani, aki nem olvasta el figyelmesen a törvényt. (Novák Előd: Úgy bizony!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Meg kell nézni, hogy milyen állapot van Magyarországon, és hiába hivatkoztak önök integrációra (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.), teljesen egyértelmű, hogy így tovább ez nem mehet, ha esélyt akarunk adni a következő generációknak, akkor változtatni kell. (Babák Mihály: Úgy van! - Mágori Józsefné: Éljen! - Taps a kormánypártok soraiban.)
