HERMAN ISTVÁN ERVIN
HERMAN ISTVÁN ERVIN
HERMAN ISTVÁN ERVIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jövő gazdaságát meghatározó nagy horderejű, T/4919. szám alatt nyilvántartott szakképzésről szóló törvény megtárgyalását kezdi el ma a tisztelt Ház. E törvény megvitatása kapcsán jusson eszünkbe gróf Széchenyi István, a reformkori Magyarország kiválóságának azon gondolata, miszerint erős gazdaságot csak kiművelt emberfők sokaságával lehet megteremteni. Ez a gondolat jó Ariadné-fonalként szolgál számunkra az előterjesztett szakképzési törvény megvitatásához. A bölcsek mondják: a múlt gyökereiből táplálkozik a jövő, vegyük hát górcső alá a múltunkat, hogy jól tudjunk tájékozódni a jelenben.
Az 1867-es kiegyezést követően Magyarországon soha nem látott gazdasági fejlődés indult el. Ennek a növekvő gazdaságnak egyre több szakemberre volt szüksége. Erre az időre tehetőek az első szakoktatási intézmények kialakulásai, ekkor születtek meg az ipartörvények, az első tantervek. A korszerű technika és elméleti felkészültség társadalmi és gazdasági igénnyé vált ebben az időben. A szakmát tanuló ifjúság száma a XIX. század végén 10 ezer főre tehető, Trefort miniszterelnökségének utolsó évében már elérte a 40 ezret. A szakképzés a XX. században vált tömeges méretűvé.
Tisztelt Ház! Most, a XXI. század hajnalán, amikor a digitális technológia robbanásszerűen fejleszti, megújítja és új, korszerű iparágakat hoz létre, egyben szüntet is meg, még inkább igaz és felértékelődik az imént említett Széchenyi-gondolat.
Tisztelt Ház! Tegyük hát fel magunknak a jogos kérdést: a további helyes vita mederben tartása végett mi a szakképzés? Megítélésem szerint a szakképzés olyan elméleti és gyakorlati oktatás, amely meghatározott szakmára, foglalkoztatásra, vagyis életpályára készíti fel elsősorban a felnövekvő nemzedéket, és teszi azt képessé hasznos tevékenységre. Mi a célja? A társadalmi, gazdasági hasznossága a szakképzésnek összefüggésben van a mindenkori gazdasági helyzettel. A gazdaság érdeke a megfelelő képzettségű és mennyiségű szakember folyamatos utánpótlása és alkalmazása.
(9.10)
Tisztelt Ház! Ez az a pont, amikor kritikusan rá kell világítani, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett változások ellenére iskolarendszerünk kibocsátása szerkezetében és mennyiségében is egyre távolabbra kerül a munkaerőpiac valós igényeitől.
A kétkezi munka leértékelődött, egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést, vagy szakmai végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert. Az iskolarendszerű szakképzésben elkerülhetetlenné vált emiatt az átfogó, a szakképzés minden elemére kiterjedő változtatás, amelyet egy koherens, átfogó és új szakképzési törvény megalkotását követően lehet megvalósítani.
A szabályozási munka figyelemmel volt a párhuzamosan készülő új köznevelésről szóló törvényre és az új felsőoktatásról szóló törvényre is. Mindhárom ágazati szabály a Széll Kálmán-terv kereteiben valósult meg, illetőleg megalkotásra így került.
A törvényjavaslatnak melyek a főbb üzenetei? A törvénytervezet erősíti a duális rendszeren, az iskola és a vállalkozások közötti feladatvállaláson alapuló gyakorlati képzést, és általánossá teszi a 3 éves szakiskolai szakképzést, a gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását, továbbá a komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert.
A törvénytervezet tartalmazza a térségi integrált szakképző központok, tiszkek rendszerének átalakítására vonatkozó kereteket, amelyeknek lényege, hogy hosszú távon az úgynevezett holland típusú tagintézményes, nagy szakképző iskolák jöjjenek létre. Megteremti a törvénytervezet a szakképzés tartalmi szabályzását jelentő dokumentumok továbbfejlesztését, a tanulószerződés rendszerét pedig továbbfejleszti, és egyben kiterjeszti eddig tanulószerződéssel nem oktatható szakmákra is. Erősödik a szakmai vizsgáztatás rendszerében az állam szerepvállalása.
Az első, államilag elismert szakképesítés megszerzése az iskolarendszerű szakképzésben továbbra is ingyenes, ugyanakkor a szakmaszerkezeti döntést - fenntartókra lebontva - a kormány határozza meg a jövőben. Megteremtődik a hatékony pályaorientáció és pályakövetési rendszer.
A törvény tervezetének legfontosabb elemei: általánossá teszi a 3 éves szakiskolai szakképzést, valamint rögzíti a szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint érettségivel együtt munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok. Rögzíti a felzárkóztatást szolgáló képzési módokat, elsősorban a szakmunkástanulóhoz és a munkába álláshoz szükséges alapkompetenciák fejlesztésére koncentrálva a tanulási utak sokféleségét, átjárhatóságának biztosítását, újraszabályozza a felnőttkori visszakapcsolódás formáit. Megteremti az Országos Képzési Jegyzék, az OKJ, a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit, a korszerűbb tartalmi képzés érdekében egységes kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a szakiskolák és képző iskolák szakmai képzési szakaszaira, valamint a gyakorlati képzés egységes megvalósítására.
A tanulószerződés keretében folyó gyakorlati képzés is az egységes és kötelező szakképzési kerettantervek szerint zajlik. A tanulószerződés rendszerét továbbfejleszti, az új szabályzásban a tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára történő felkészítés gyakorlati részének felelőse deklaráltan a gazdálkodó, nem pedig az iskola. Hatósági nyilvántartás előírásával átláthatóbbá teszi a rendszert, ebben fontos szerep jut a gazdasági kamaráknak. A tanulószerződést kiterjeszti azon szakmákra is, amelyeknek a gyakorlati képzését jellemzően a szakképzési hozzájárulásra nem kötelezett munkáltatóknál lehet megszervezni.
A szakiskolában a második szakképzési évfolyamtól, azaz a 10. évfolyamtól köthető tanulószerződés azzal, hogy a 9. évfolyamon jelentős korlátozások mellett. A szakközépiskolában a 9., 12. évfolyamokon tanulószerződés nem köthető, csak érettségit követő szakképző évfolyamokon. Erősíti a tervezet a duális rendszert, az iskola és a vállalkozások közös feladatvállaláson alapuló gyakorlati képzését, a gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását. Komplett szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert rögzít a tervezet a szakképzés egészére.
A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás. Egységes vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzékből jelöli ki valamennyi szakképesítés tekintetében a vizsgáztatókat az állami szakképzési és a felnőttképzési szerv, illetve a gazdasági kamara, így a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató intézménytől.
Az iskolarendszerű szakképzés megszervezése kötelező állami feladat, az első, államilag elismert szakképesítés megszerzése az iskolarendszerű szakképzésben ingyenes. A finanszírozott évfolyamok számára vonatkozóan azonban ésszerűen korlátozásokat tartalmaz a törvénytervezet. Jelentősen kiterjeszti a gazdasági kamara szakmai és hatósági feladatait a szakképzésben az előterjesztett törvénytervezet. A szakképzésről szóló törvénybe kerültek azok a szabályok, amelyek a pályakövetési feladatokat határozzák meg. A szabályozás lehetővé teszi, hogy egy olyan visszajelző információs rendszer alakuljon ki, amely a szakmák hasznosulására és a szakmai bizonyítvány megszerzését követő elhelyezkedésre vonatkozó adatok alapján kellő segítséget nyújt a szakmaszerkezetet alkotó döntéshozóknak.
Tisztelt Ház! Ezen intézkedésektől elvárható, hogy a drága közpénzekből bizonyos esetekben nem a jövő munkanélküli rétegét, hanem a gazdaságot kiszolgáló felkészült, jó szakembereket képezzünk. Mindannyian felelősséggel tartozunk a jövő gazdaságáért, a jövő nemzedékéért, és ne feledjük, hogy minden nemzet annyit ér, amilyen ifjúságot nevel.
Tisztelt Ház! Mindezen rendező elvek mentén megvalósuló szakképzési törvény teremti meg azt a tripartit egységet, amelynek hatására egyén, iskola, gazdaság között mindenki elvárásának megfelelően egészséges egyensúly alakul ki. Bízom abban, hogy e változások hatására soha nem látott fejlődésnek lehetünk majdan tanúi úgy a gazdaságban, mint a szakképzésben, és ekkor idézhetjük majd föl Kölcsey szavait a Huszt című verséből: “Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem önöket, hogy építő gondolataikkal egészítsék ki ezt a törvénytervezetet, és szavazataikkal támogassák az elfogadását.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(9.20)
