PÁL BÉLA
PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hol van itt a baj? - fejezte be dr. Kupcsok Lajos képviselőtársunk a hozzászólását. S valóban, hol van itt a baj? Azt gondolom, ott van a baj, hogy kormánypárti képviselőtársaim gyakran azt hallják, amit hallani akarnak és nem azt, amit mondunk. Hadd támasszam alá ezt néhány mondattal!
Egyetlenegy szocialista, LMP-s és jobbikos képviselőtársam sem mondta azt, hogy a jelenlegi rendszer kiváló, és ezt így kell megtartani. Mindenki arról beszélt, hogy szükség van a szakképzés átalakítására, hogy rossz a korábbi rendszer, és azt a véleményét fogalmazta meg ki-ki vérmérséklete szerint, hogy milyen irányokban szeretné javítani a törvénytervezetet, és erre szeretném felhívni a figyelmet. Mert ha van egy kiindulópont, hogy mindannyian egyetértünk abban, hogy erre szükség van, és át kell alakítani, akkor méltatlannak tartom, hogy olyan jelzőket repítgetünk a tisztelt Házban, mint liberális szakképzés, konzervatív szakképzés, a szocialista még nem jött elő, de most mondom, szocialista szakképzés, mégpedig azért, mert ilyen nincs, kedves képviselőtársaim. Szakképzés van, szakképzési rendszer van, amely vagy megfelel a munkaerőpiac igényeinek, vagy nem, vagy teljesíti azt a célt, hogy jobb legyen Magyarországon az ipar, a gazdaság, a társadalom állapota, legyen több munkahely, és hogy kapjanak megfelelő képzést erre a fiatalok, vagy nem teljesíti.
(11.10)
Ez a mérőszám, nem azok a jelzők, amelyeket erre aggatunk. És én azt gondolom, hogy ez a vita, mivel az egy közös alap, hogy szükség van a rendszer átalakítására, ez a vita, hogyha nyitott füllel, és közben gondolkodva folytatjuk le, alkalmas lehet arra, hogy jobbítunk ezen a törvénytervezeten.
Csak szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy ezért aztán a bizottsági üléseken nem volt ritka, hogy nem ellene szavaztunk, hanem tartózkodtunk. Tartózkodtunk azzal, hogy ha elfogadják a módosító indítványainkat, mi is elfogadjuk a törvényt.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)
