DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT
DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém), a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök úr, először, a felszólalásom elején szeretném kérni az elnök urat arra, hogy tegye lehetővé azt, hogy ehhez a törvényjavaslathoz a mai ülésnap végéig lehessen benyújtani módosító indítványokat. Köszönöm szépen.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat beletartozik abba a kormányzati törekvésbe, amely célul tűzte ki azt, hogy az igazságszolgáltatás teljes területén egy olyan reformot hajt végre, amelynek a lényege az, hogy a következő időszakban a bírósági eljárások ésszerű időn belül befejezésre kerüljenek, a bírósági eljárások hatékonyan valósuljanak meg, ezek az eljárások mindenféle felesleges adminisztrációt nélkülözzenek, és hozzájáruljanak ahhoz, hogy valóban, ha az állampolgárok azt tapasztalják, hogy ilyen hivatali eljárásban vesznek részt, akkor az állam képviselői, ebben az esetben a bíróságok, mindent megtesznek azért, hogy ezek az eljárások hatékonyan kerüljenek bevezetésre. Ahogy az államtitkár úr is utalt rá, a Széll Kálmán-terv egyik kifejezett törekvése volt az, hogy ezen a területen, a csődeljárás, felszámolási eljárás területén is egy, a korábbi időszakhoz képest hatékonyabb eljárás kerüljön bevezetésre. Persze azt nem szabad elfelejteni, hogy ebben az esetben két érdeknek szinte egyszerre kell érvényesülnie: az egyik érdek a hitelezők érdeke, a másik érdek pedig az adósok érdeke. Pontosan azért fontos ez a két dolog, mert ezen a területen mind a két esetben a korábbi időszakban tapasztalhatók voltak visszaélések, ezt mindenféleképpen orvosolni kell a következő időszakban. Ugyancsak ilyen törekvés az, hogy a gazdasági életben a csődeljárás és felszámolási eljárás területén tapasztalt visszaéléseket a későbbiek során meg lehessen szüntetni.
Én azt gondolom, hogy rögtön az elején érdemes egy olyan dologra rávilágítani, amely a gazdasági életben, a mindennapok során, a gyakorlatban is folyamatosan előkerül. A csődeljárások vagy felszámolási eljárások esetén ketté kell választani az eljárási formákat, illetve a benne részt vevőket. Az egyik esetben egy olyan adósról van szó, amely jelentős vagyonnal rendelkezik vagy rendelkezett (Folyamatos zaj. - Az elnök csenget.), jelentős foglalkoztatotti állománnyal rendelkezett, és jelentős számú hitelezője van az adott vállalkozásnak, amely éppen ebben az időszakban csődeljárás vagy felszámolási eljárás keretében kerülne majd megszüntetésre. Én azt hiszem, mindenki azonnal átlátja, hogy ebben az esetben abban érdekelt mindenki, hogy egy teljes eljárás keretében, mind az adósok, mind a hitelezők megfelelő érdekeinek védelme alapján valósuljon meg ez az eljárási forma; de van egy másik terület is.
A másik terület egy másik helyzet, amely a kényszervállalkozók esetét jelenti. Ezek azok az önfoglalkoztatók, általában egyszemélyes vállalkozások vagy családi vállalkozások, amelyek a korábbi időszakban azért kerültek gazdasági társasági formába, mert valamilyen ténylegesen - ebben az értelemben - kényszervállalkozás miatt választották ezt a működési formát. Itt azt is fontos hangsúlyozni, hogy olyan vállalkozásokról van szó, amelyek az eljárásnak ebben a szakaszában szinte vagyontalanok, szinte kiüresedtek, és munkavállalókkal nem rendelkeznek, vagy - ahogy mondtam - legfeljebb az önfoglalkoztatás esete áll fenn. A korábbi időszakban az volt a jellemző, hogy a törvény lehetőségei szerint egy teljes eljárás keretében, hosszú időn keresztül, hosszú adminisztrációs eljárások során tett valamilyen formában intézkedést arra a bíróság, hogy ezeket a vállalkozásokat megszüntesse, és kivezesse a gazdasági életből. Szerintem mindenki, aki valamilyen formában is ezzel a területtel foglalkozott, megerősíthet engem abban, hogy ezek nagyon hatékonytalan eljárások voltak, nagyon hosszú időt vettek igénybe, és mégsem érték el a céljukat, ilyen vagy okok miatt - vagy azért, mert az ezen gazdasági vállalkozások élén álló emberek nem tudták elősegíteni azt, hogy csődeljárás vagy felszámolási eljárás alapján megszűnjenek ezek a vállalkozások, vagy éppen nem akarták elősegíteni ezt a folyamatot. Éppen ezért üdvözlöm én azt, hogy bevezetésre kerül ez a kényszertörlési eljárás, ami jelentősen elősegítheti azt a folyamatot, hogy ezek a felesleges eljárások elinduljanak.
(8.20)
Jelentősen csökkenthetik a bírósági eljárások során keletkező adminisztrációt, és hozzájárulhatnak ahhoz valóban, hogy a gazdasági környezetet ezektől a vállalkozásoktól meg lehessen tisztítani.
Ahogy államtitkár úr is említette, ez a T/4922. számú törvényjavaslat még jó néhány gazdasági tárgyú törvény módosítását is elővezeti, ezek elsősorban azért kerültek erre, hiszen a csődeljárás és a felszámolási eljárás esetében ezeket a vállalkozási területeket is érinti ez a terület.
Összefoglalva azt tudom mondani, hogy ez a törvényjavaslat azért támogatandó, mert a benne lévő célkitűzések alapvetően hozzájárulhatnak ahhoz az általános célkitűzéshez, ami egyrészt azt vetíti elő, hogy a bírósági eljárások adminisztrációja csökken, a bírósági eljárások hatékonysága nő, a gazdasági környezet pedig ezen törvényjavaslatok életbelépésével is megtisztulhat. Nagyon fontos alapelv azonban, hogy a módosítások bevezetését követően az új rendelkezésekkel ne lehessen visszaélni, hogy az adósok védelme - ahogy említettem - egyszerre érvényesüljön ezen eljárási formákban a hitelezők védelmével, hogy ezek az eljárási formák hozzájáruljanak ahhoz, hogy ezen a területen is a hatékonyság elve valósuljon meg, és hozzájáruljon ahhoz is az új rendelkezések sora, hogy ezek a kiüresedett vállalkozások minden felesleges adminisztráció nélkül kerüljenek kivezetésre a gazdasági életből.
Mindezek alapján is kérem a képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
