DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat a Széll Kálmán-akcióterv 16. pontjának végrehajtását szolgálja. Célja a fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések visszaszorítása, a jogérvényesítés elősegítése, a vállalkozások tulajdonosaira vonatkozó adatok naprakésszé tétele, a cégek működésének, tulajdonosi hátterének átláthatóbbá tétele. Ennek érdekében módosul a törvénycsomagban a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégeljárási törvény, továbbá az egyéni vállalkozókról szóló törvény is. A törvénytervezet többi módosító rendelkezése a jogszabályok közötti összhangot szolgálja.
Jelen törvénymódosítás a cégjogi, társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt, és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak. Biztosítani kell, hogy azok a vezető tisztségviselők, illetve cégtulajdonosok, akik mulasztásaikkal vagy fedezetelvonó intézkedéseikkel, tranzakcióikkal hozzájárultak a hitelezők megkárosításához, felelősségre vonhatók legyenek.
Jelen jogszabály-módosítás a bíróság bírságolási jogkörét erősíti, továbbá bővíti a csalárd módon eljáró vagy mulasztó cégvezetők és cégtulajdonosok elleni jogi fellépés lehetőségeit. Annak érdekében, hogy a vagyontalan, kiüresített, munkavállalókkal sem rendelkező vállalkozások piacról történő kivezetése gyorsabban és kevesebb állami kiadással történjen, a törvénytervezet erre egy külön eljárást vezet be, az úgynevezett kényszertörlési eljárást, amely feleslegessé teszi, hogy ezen vállalkozások megszüntetésére egy újabb bírósági eljárás, az egyszerűsített felszámolás lefolytatásával kerüljön sor.
A fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosítása azt célozza, hogy a szabályozás biztosítsa az eljárás alá került adós vállalkozás vagyonának védelmét, erősítse a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljárások száma csökkenjen. Mindezek ugyanis közvetetten hozzájárulhatnak a vállalkozások munkahelymegtartó képességének megőrzéséhez. A törvénycsomag támogatja az adósnak a csődeljárásra való felkészülését, továbbá a csődvédelem alatt üzemszerű működésének fenntartását.
Célja, hogy az adós alaposabban készüljön fel a hitelezőkkel való egyezségkötésre, ugyanakkor a moratórium időtartamát ne használja fel időhúzásra, a tartozások kifizetése vagy a felszámolási eljárás alóli kibúvásra. Meg kell akadályozni, hogy az adós egyes baráti hitelezői csoportokkal összejátszva a többi hitelezőre tisztességtelen feltételeket kényszerítsen, azaz az adósságok rendezésekor kirívóan nagy engedményeket tartalmazzon a csődegyezség. További célként tűzhető ki, hogy a megmenthetetlennek bizonyult vállalkozások piacról történő kivezetése a felszámolási eljárásban gyorsabban történjen, ezenkívül a hitelezők az eddiginél nagyobb mértékben jussanak hozzá követelésükhöz.
A szabályozás továbbá célul tűzi ki a csődtörvény belső és más jogszabályokkal való koherenciájának megteremtését, a joghézagok, ellentmondások megszüntetését, a bírósági gyakorlat által kimunkált megoldások jogszabályba való átemelését. Ennek során a gyakorlati szakemberek tapasztalatait, szakmai szervezetek, bírák, felszámolók szakmai szervezetei és az állami adóhatóság javaslatait figyelembe vettük. A törvénycsomagban a cégeljárási törvény módosítása hatékonyabb jogi eszközöket ad a törvényességi felügyeleti eljárásokban, szigorúbban szankcionálja a cégvezetők mulasztásait. A gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása, továbbá az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló törvény módosítása erősíti a hitelezővédelmet, a cégtulajdonosokkal szemben pedig fokozottabb elvárásokat támaszt.
A kormány célja az, hogy a csődtörvény módosításával az igazságszolgáltatás gyors és hatékony segítséget nyújtson az érintett vállalkozásoknak és hitelezőiknek. Azt is szem előtt tartotta a kormány, hogy a fizetésképtelenségi eljárásokban és a cégbírósági megszüntetési eljárásokban csökkenjenek az eljárások költségei, és a fizetésképtelen vállalkozások piacról történő kivezetése kevesebb állami és társadalmi költséggel járjon.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat napirendre vételét az alkotmányügyi és a gazdasági bizottság nagy többséggel támogatta, céljaival egyetértett. A normaszöveggel kapcsolatban sem fogalmazódtak meg jogi vagy megvalósíthatósági aggályok. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot fogadja el.
Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
