DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES
DR. VADAI ÁGNES (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal szeretném kezdeni, hogy minden esetben legitim és támogatandó cél az, amikor a jelenlegi kormány a maga okozta gazdasági szabadságharc ördögi köréből megpróbál kitörni, és megpróbálja a gazdasági életet szervezettebbé tenni, kiszámítható, világos viszonyokat teremteni a befektetők, a cégek számára, egyszóval egy olyan gazdaságpolitikát kíván folytatni és ennek a szabályozását megalkotni, amely jobbá teszi Magyarország gazdasági életét, és ezáltal lehetőségeket teremt a Magyar Köztársaság állampolgárainak. A probléma az, hogy ez a törvényjavaslat a Demokratikus Koalíció álláspontja szerint nem ilyen jellegű törvényjavaslat, pedig végre örömmel támogatnánk itt a parlamentben olyan javaslatot, amely arra irányul, hogy valamiféleképpen jobb legyen Magyarországnak.
Én azt gondolom, hogy már az első lépés, ahogyan ez a törvény benyújtásra került - a sürgősségi eljárás és annak az indoklása -, önmagában őszintén szólva legalábbis komikus. A kormány képviselője a sürgősségi javaslatnál azt írta le, hogy azért van ennek a nagyméretű törvényjavaslatnak a sürgős tárgyalására szükség, hogy ezáltal kiegyenlítettebb legyen az Országgyűlés munkája. Több képviselőtársam elmondta már, hogy egyszerűen követhetetlen az a mennyiségű törvényjavaslat, amit a kormány egyszerre az Országgyűlés elé hoz, ráadásul, azt hiszem, ez nemcsak a képviselők számára okoz problémát, hogy folyamatosan ülésezik az Országgyűlés, és nagy terjedelmű törvényekről kell a bizottsági üléseken és a plenáris ülésen beszélni, hanem láthatóan a kormány számára is komoly problémát okoz. Hiszen például ennél a T/4922. számú törvényjavaslatnál, ahol eredetileg nyilván a csődeljárással és a felszámolási eljárással kapcsolatos nagy terjedelmű módosítás volt a cél, sikerült olyan módosításokat végrehajtani, amelyek más, hatályban lévő és hatályban maradó törvényekkel teljesen ellentétesek, és koherenciazavart okoznak. Az ilyen lépések azok egyébként, tisztelt képviselőtársaim, amelyek nem segítik azt, hogy egy biztos, kiszámítható gazdasági környezet legyen Magyarországon mindenki számára.
A törvényjavaslat - és ez többször is elhangzott - a Széll Kálmán-akcióterv 16. pontjának végrehajtását szolgálja. A deklarált céljai - nevezetesen, hogy a cégeljárási szabályokat hatékonyabbá tegyék, a hitelezők érdekeinek védelmét erősítsék, a gazdasági életben tapasztalt visszaéléseket megszüntessék, és a jogérvényesítést elősegítsék - mind-mind legitim és támogatandó célok; az a probléma, hogy a deklarált céljaival ellentétben a javaslat számos, a gazdasági élet résztvevőinek életét elnehezítő rendelkezést tartalmaz, és ahogy jeleztem is, némiképp koherenciazavaros.
Az az államtitkári felvetés, amelyet aztán a kormánypárti képviselők megerősítettek, hogy itt igen széles körű konzultáció folyt, azt gondolom, üdvözlendő. Ám éppen a mai napon jelent meg az interneten több nyilatkozat is éppen a törvényjavaslat kapcsán, ahol azt mondták, hogy valóban, konzultáció folyt, de azért a társadalmi párbeszédben, a társadalmi egyeztetésben ennél egy kicsit tovább kellene menni. Tehát az nem elég, hogy meghallgatjuk azokat a szervezeteket, szerveket, amelyek ezekkel a területekkel foglalkoznak, hogy mi a véleményük egy adott területről, aztán nem vesszük figyelembe azt, amit mondanak, hanem, azt gondolom, bár ez ugyan hosszabb idő lenne, és lehet, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében gondot okozna, de meg kellene már egyszer végre próbálkozni azzal, hogy hosszabb időtartamban vitatkoznak a különböző szervezetekkel a kormány képviselői annak érdekében, hogy egy megfelelő törvényjavaslat készüljön.
(9.50)
Arról nem is beszélve, hogy Tukacs képviselőtársunk említette itt a bizottsági vélemény elhangzásakor, hogy talán érdemesebb lett volna a toldozgatás-foldozgatás helyett egy átfogó javaslatot készíteni, hiszen ez a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló eredeti törvény 1991-es, és az elmúlt időszakban meglehetősen sokszor került módosításra ez a törvényjavaslat. Főleg azért lett volna érdemesebb e tekintetben egy átfogó, új kódexet benyújtani, mert nem látom és nem látjuk azt, hogy mi annak az oka, az indoka, hogy ilyen sebességgel kell ezt a nagy terjedelmű törvényjavaslatot benyújtani. Főleg azért, mert nem látjuk, hogy milyen hatásvizsgálatok születtek annak érdekében egyébként, hogy az itt megszülető javaslatoknak mi a későbbi hatályuk.
Ha végignézzük magát a törvényjavaslatot, persze, találunk benne pozitív dolgokat. Több képviselő is elmondta, hogy ez az új típusú nem peres eljárás, annak a differenciálása nyilván támogatandó javaslat, de azt kell hogy mondjam, hogy a paragrafusok számához képest azért elenyésző az a rész, amit támogatni lehet ebben a törvényjavaslatban. Az világos, hogy a javaslat, bár deklarált célja az, hogy csökkentsen bizonyos típusú adminisztrációt és bizonyos típusú adminisztratív terheket, számos esetben ezeket a terheket növeli. Növeli a felszámolóbiztosok esetében, növeli a gazdasági társaságok esetében, növeli az ügyvédek esetében.
Azt gondolom, hogy talán a gazdasági válság idején olyan törvényeket, amelyek hatásai nem kiszámíthatóak még rövid távon sem, és amelyek látható módon inkább tehernövelők, hiszen ahogy említettem, például a felszámoló szervezetekre és a felszámolóbiztosokra többletfeladatokat fog róni ez a törvényjavaslat, miközben egyébként eddigi javadalmazásuk csökkenésével is számolhatnak, azt gondolom, hogy egy ilyen időszakban talán érdemesebb olyan törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni, amelyek valóban csökkentik ezeket az adminisztrációs terheket.
Azt kell hogy mondjam, hogy vannak olyan részei ennek a törvényjavaslatnak, amelyek biztosan a nem ortodox jogászi szakma szüleményei. Még az ortodox, hagyományos jogi egyetemre jártam, az nem is olyan régen volt. Az elmúlt másfél-két évben nyilvánvalóan mindazok, akik korábban, a fülkeforradalom előtt szereztek jogi diplomát, érezhetik úgy, hogy az ott megtanultak - beleértve a római jogot és minden egyéb mást - nem annyira érvényesek, de azért azt szeretném mondani, hogy mindenképpen támogatom, ha a kormány azt mondja, hogy például bizonyos tevékenységek éppen meghatározott érdekből, meghatározott társasági formákban legyenek végezhetőek. De azt kevésbé tudnám támogatni, hogy mindezt kormányrendeletben szabályozzák. Miért nem lehet ezt megfelelő módon szabályozni?
Hasonlóképpen van még ebben a törvényjavaslatban olyan rész, ami legalábbis elgondolkodtatja az embert az ortodox-nem ortodox jogi álláspontok tekintetében. Ami az üzletrészek kérdését érinti - és beszéltem már erről képviselőtársaimmal, a javaslat 86-88. §-a kapcsán -, itt legalábbis azt javasolnánk a kormánynak, hogy egy icipici gondolkodásban merüljön el akár a közös tulajdonú üzletrész felosztását, akár az üzletrész adásvétele területén. Itt van egyébként az, hogy maga a szerződés a cégbírósági bejegyzéssel jön létre. Ez számomra meglepő, de nyilván államtitkár úr majd tud nekem erre részletes magyarázatot adni, hogy mi ennek az oka.
Az alapvető törvénymódosítás… - magához a csődeljáráshoz és a felszámolási eljáráshoz kapcsolódó módosításokon túlmenően azért vannak még itt apró szösszenetek, amelyek talán nem is olyan aprók a módosítás szempontjából, hiszen a TEÁOR-számok tekintetében most már egy újabb módosítás van. Azt hiszem, hogy ez egy neverending story itt, Magyarországon e tekintetben. Azért a korlátolt felelősségű társaságok és a zrt.-k tekintetében bizonyos eljárások alól kivonja ezeket a típusú társaságokat.
Arról van szó - és ezt talán Vas képviselőtársam is említette -, hogy egyébként van egy alapmódosítás, ami akár még üdvözlendő lenne, ha megfelelő eszközökkel és törvényi alátámasztással tenné ezt meg a kormány, de ennek a módosításnak az örve alatt másfajta törvényjavaslatokat, törvényeket is módosítanak, amelyek azonban már a gazdasági társaságokra nem a csőddel és a felszámolással kapcsolatos kötelezettségeket ró. Arról nem is beszélve, hogy az ülés elején a Fidesz vezérszónoka azt kérte, hogy a nap végéig lehessen benyújtani módosító javaslatokat, és az az érzésem, hogy az ilyen típusú kérések mögött mindig az van, hogy egyébként majd beérkezik egy hatalmas mennyiségű módosító javaslat, amely alapjaiban bírja átírni ezt a törvényjavaslatot.
Azt gondolom, hogy amikor benyújtotta a kormány a javaslatot - és ebben nem feltételezek semmi turpisságot -, tényleg az vezethette a kormányt, hogy tisztább legyen a gazdaság működése, és a hitelezővédelem szempontjai megvalósuljanak, azt kell hogy mondjam azonban, hogy ezt így nem nagyon sikerült megoldani: a vállalkozásokra pluszterheket rónak, ez egyértelmű, és olyan terheket, amelyeket, azt gondolom, a mai magyar vállalkozói réteg nem nagyon tud vállalni.
Úgy látjuk, hogy ez egy vállalkozás- és piacgazdaság-ellenes koncepció, ami a gazdasági társaságok alapításától, működtetésétől, az azokban tagként való részvételtől egyértelműen el fogja rettenteni a magyar állampolgárokat. Arról nem is beszélve, hogy átláthatatlan, nagyméretű törvényalkotás, -módosítás kapcsán meglehetősen kevés az az idő, amiben érdemben lehet ehhez az ügyhöz hozzászólni. Arról nem is beszélve, hogy az előzetes egyeztetés után - bár tudom, hogy a korábbi KIM-es javaslat és a most benyújtott javaslat között van különbség, van eltérés, tehát vezettek át ott módosításokat - egyértelmű, hogy a szakmai érvek azt mutatják, hogy ez kevés. Nyilván a puding próbája az evés, a gyakorlatban fogjuk ezt meglátni. Ennek a törvényjavaslatnak egy része hatályba lép 2012. január 1-jén, egy része 2012. július 1-jétől, egy része 2013. január 1-jétől. Tehát azt gondolom, hogy ha közben egyébként lesz egy átfogó csődkódex, akkor ez nyilván befolyásolni fogja az erre való fölkészülést is.
Azt szeretném kérni a kormánytól, hogy e tekintetben legyen belátóbb a gazdasági élet szereplőivel, és lássa azt át, hogy egyébként a fölkészülés például a közös üzletrészek megszüntetése tekintetében - ahol 3 hónapos határidő van -, ezek egyszerűen a jelen helyzetben akkora terhet rónak a vállalkozásokra, ami kezelhetetlen lesz, úgyhogy e tekintetben finomítson. Inkább amellett állnék, és azt támogatnám, hogy egy átfogó nagy szabályozás történjen kódex formájában, amelyet a kormány ide tud hozni.
Mindezek alapján a Demokratikus Koalíció képviselői ezt a javaslatot támogatni ebben a formájában az Országgyűlésben nem tudják. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)
