DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS
DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! A kormány által benyújtott T/4986. számú törvényjavaslat különböző energetikai tárgyú törvények módosítására tesz indítványt. A módosítások főleg technikai jellegűek, és az európai uniós szabályozási előírásoknak való megfeleltetést szolgálják.
Ezen alapvető célja, rendeltetése mellett kisebb kiigazításokra is tesz javaslatot. Hozzászólásomban a földgázellátásról szóló törvényt, a bányatörvényt és a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról szóló törvényt ismertetem behatóbban.
A földgázellátásról, valamint a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény módosítása a földgázellátás biztonságának megerősítését, megőrzését szolgáló intézkedéseket előíró 994/2010. számú EU-rendelet előírásait mélyíti el a magyar jogrendben.
Ennek megfelelően az Unió egésze és az egyes tagállamok ellátásbiztonságának fokozásához szükséges szabályozás felülvizsgálata a javaslatban megtörtént. E felülvizsgálat következtében a kormány, a Magyar Energia Hivatal szerepe a válsághelyzetben inkább kiegészítésre, mint újradefiniálásra került. Így például a kormány rendeleti úton szabályozhatja a nem kifejezetten energetikai tárgyú intézkedéseit, így például a munkanapok és munkaszüneti napok munkavégzési rendjét, az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények nyitvatartási idejét, a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedéseket, a Magyar Köztársaság területén termelt vagy készletezett földgáznak a Magyar Köztársaság területén kívülre történő kiszállítására vonatkozó szerződéskötés feltételeit.
A miniszter ezen keretek mellett a földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és fokozatáról, valamint a válsághelyzet megszűnéséről határozhat. A földgázellátási válsághelyzet második fokozata esetén rendeletben szabályozhatja egyebek mellett a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítésének felfüggesztését, a felhasználók földgázellátásának korlátozását, az engedélyesek jogait és kötelezettségeit, a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatások legmagasabb árát. A földgáz biztonsági készlet felhasználását a földgázellátási válsághelyzet kihirdetése esetén engedélyezi.
E jogkörök a hatályos szabályozás alapján a kormányhoz tartoznak, ezeknek a miniszterhez történő delegálását az indokolja, hogy kifejezetten energetikai tárgyú intézkedéseket tesznek szükségessé. Az intézkedések végrehajtására a kormányrendeletben kihirdetett megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti akcióterv rendelkezéseivel összhangban kerül sor.
(13.50)
Itt ellentmondok előttem szóló szocialista képviselőtársamnak, ugyanis a válsághelyzet, illetve a szükséghelyzet elhárítása nem indokolja a törvényi szabályozást, mert az inkább akadályozná a hathatós intézkedéseket. Emellett a hivatal is kap új hatásköröket, kidolgozza az EU-rendelet végrehajtásához szükséges kockázatértékelést, megelőzési cselekvési tervet, vészhelyzeti tervet, és jóváhagyja a korlátozási besorolást. Mindezek alapján úgy látom, hogy a földgázellátásról és a földgázbiztonsági készletezésről szóló törvényjavaslatban megfogalmazott rendelkezések kellően tükrözik az európai uniós irányelvek tartalmát, és kellő mélységben tudják operatívan szabályozni a krízishelyzet kezelését.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításával kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályait különböző szabályozási helyeken találjuk a jelenlegi szabályozás szerint. Tekintettel arra, hogy e tárgykörök egymással szorosan összekapcsolódnak, szükséges annak megteremtése, hogy a rájuk vonatkozó előírások egységesen, egy jogszabályban szerepeljenek. Fontos hiánypótló szabályozás az ásványi nyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló európai uniós szabályok átültetése, ugyanis a megfelelő átültetés hiánya miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben. Itt egy zárójeles megjegyzést hadd engedjek meg: a fenntartható fejlődés bizottságának ülésén elhangzott, hogy a bányatörvény hogy kerül egy energetikai tárgyú törvénycsomagba. Nos, ennek alapvető oka az, hogy a szénhidrogén-vezetékekről szóló törvényi szabályozás a bányatörvény része, és nyilvánvaló az is, hogy a földgázbiztonsági készletezésről szóló rendelkezésekre figyelemmel indokolt az energetikai tárgyú törvények között is a bányatörvény szabályozását megtenni.
A javaslat tisztázza a 2006/21. európai uniós irányelvben megjelenő feldolgozás fogalmát. A bizottság kifogására figyelemmel a feldolgozás az ásványi nyersanyagokon - beleértve a külfejtéses bányák működése során végrehajtott mechanikai, fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai eljárást, vagy eljárások összességét - értendő. Módosításra kerül a bányászati hulladék fogalma is. Itt elhangzott, ennek a jelentősége abban van, hogy miképpen minősítsük a vörösiszapot a hulladék szempontjából. Ebből a szempontból logikus szabályozás történik. Miután a feldolgozás fogalmának irányelvi átültetése megtörténik, ez alapján a vörösiszap mint a bauxit kémiai eljárással történő feldolgozásából származó hulladék bányászati hulladéknak tekintendő, még ha expressis verbis a javaslat ezt ilyen formában nem is tartalmazza.
Hiányosságnak tekintem, hogy bizonyos szempontból lehet úgy értelmezni a javaslatot, és kiolvasható a tervezetből: a kőolajvezetékek hozzáférését korlátozza a tekintetben, hogy nem biztosítja teljeskörűen a nemzetközi szerződések teljesítését, ami nemcsak alapelvi szinten aggályos, hanem a nemzetközi szerződésekkel is ellentétes. Ezzel kapcsolatban egy módosító indítványt kívánok benyújtani.
A tervezet nem szabályozza - bár lehetősége lenne rá, és példa is van arra -, hogy a gázvezetékek, a szénhidrogén-vezetékek, az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett vezetékjogok, a bányaszolgalmi jogok helyzetének utólagos rendezését könnyítse. Erre van példa a villamos energiáról szóló törvényben is, amely egy jó praxis, és átvehető a bányaszolgalmi és egyéb, ehhez kapcsolódó vezetékjogok létesítése kapcsán, természetesen úgy, hogy az új bejegyzések, amelyek igazából visszajegyzések, többletjogokat nem eredeztethetnek.
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvény módosítását szintén az EU-s szabályok átültetése indokolja. Nézetem szerint azonban a javaslat nem kezeli, hogy a 2009/30. EK-irányelv 7/a cikk 5. pontjának végrehajtására készülő bizottsági irányelv fogja tartalmazni a javaslattal beiktatott jelentés tartalmi elemét képező beszerzési hely és származási hely pontos definícióját, továbbá az egyes üzemanyagfajták, üvegház-kibocsátási értékek megállapításának szabályait. A bizottsági irányelv azonban még a mai napig sem született meg, erre figyelemmel olyan értelmezése is lehet a benyújtott javaslatnak, hogy olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek teljesítése nehézségekbe ütközik az abban érdekelt gazdálkodó szervezetek részére.
Mindezekkel együtt, a vázolt kisebb javító szándékú javaslataim mellett a Kereszténydemokrata Néppárt nevében a törvényjavaslat elfogadását támogatni javasolom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
