GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy hadd éljek egykori gazdasági bizottsági elnökünk szavaival. Tardos Márton hitem szerint most csak annyit mondana, hogy: nagyon ügyes.
Az államtitkár úr is, a Fidesz vezérszónoka is a nyitó gondolataiban különösen nagy hangsúllyal és a záróban is hivatkozik a jogharmonizációs kötelezettségekre. A mi meggyőződésünk, hogy ebben a törvényjavaslatban, ahogy a kisebbségi véleményben Tukacs képviselő úr elmondta, hogy mi módosító javaslatokat fogunk benyújtani, és jelen álláspontunk szerint tartózkodni fogunk e törvényjavaslatnál, pont azért, mert azt látjuk, hogy a jogharmonizációs kötelezettségekre hivatkozva becsomagoltak számos olyan tételt, amelynek semmi köze az ég egy világon a jogharmonizációs kötelezettségekhez, hanem helyette próbálják rendbe hozni a korábbi hibás jogalkotást. Csak azt szeretném az önök figyelmébe idézni, amikor a Szijjártó miniszterelnöki szóvivő úr jövedelmét rendező törvény zárószavazásakor több oldalon keresztül voltak szívesek módosítani ezeket a törvényeket - akkor ugyan a sajtó nagyon ügyesen magyarázta, hogy persze, mert gázfűtéses lakásban lakik, ezért összefüggő volt a két dolog. No, nem erről szól ez az egész, hanem valójában megpróbálják rendbe tenni. Aztán van egy kicsi olyan, hogy az alaptörvény elhamarkodott és kapkodó létrehozása után fennmaradt helyzetet próbálják rendezni, tehát kiirtani a törvényjavaslatokból a “Magyar Köztársaság” szavakat, és helyette a “Magyarország” lép. No, ezek után akkor egész részletesen.
Tisztelt Képviselőtársaim! A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, amelyet mi egymás között csak Get.-nek hívunk, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekből és a 2004/67/EK. tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. évi - ahogy Márton Attila elmondta - október 20-ai 994/2010. európai parlamenti és Európa tanácsi rendelet szerint szükséges intézkedéseket vezeti át, e szerint fogalmaz meg intézkedéseket az ellátás biztonságára hivatkozva. Ezek az intézkedések különösen a szállítóvezetéken történő kétirányú szállításhoz szükséges átalakítások, a kockázatértékelés vagy piacelemzés készítése, amely egyrészt bemutatja az adott tagállam ellátásbiztonságának aktuális szintjét meghatározó körülményeket, másrészt ezek alapján ismerteti egy esetleges válsághelyzet valószínűsíthető következményeit. Az eddigiek szerint a kockázatértékelés alapján a regionális együttműködési lehetőségekre is figyelemmel egy megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti terv kidolgozására kerül sor. A kormány a Get. módosításával a 97/A. § (1) bekezdése alapján rendeletben szabályozhatja a nem kifejezetten energetikai tárgyú intézkedéseket, például munkanapok, munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggő munkavégzés rendjét; az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények, különösen üzletek, ügyfélszolgálatok nyitvatartási idejét; az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények, különösen üzletek, ügyfélszolgálatok, irodaházak, költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb fűtési hőmérsékletét; a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedéseket; és a Magyarország területén termelt vagy készletezett földgáznak Magyarország területén kívülre történő kiszállítására vonatkozó szerződés feltételeit.
A miniszter a jövőben a kormány helyett… Itt szeretném felhívni az államtitkár úr figyelmét, hogy van a jogszabályban egy olyan baki, hogy a miniszternek adnak jogokat, de korábban, ami a kormányé volt, a kettő valahol megszakad; tehát akkor a jogszabály-alkotási rendszerben is a miniszterre kellene hivatkozni a kormány helyett. Hitem szerint, nem jogász vagyok, de ez a kettő nem ugyanaz, a miniszter tagja a kormánynak, de nem hiszem, hogy kormányrendeletet kiadhatna. Tehát a miniszter rendelkezhet a földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és annak fokozatáról, természetesen a hivatalnak a fokozatba sorolásra vonatkozó javaslatot tartalmazó kezdeményezésére, valamint a válsághelyzet megszűnéséről is határozatban dönt. A földgázellátási válsághelyzet második fokozata esetén is rendeletben szabályozhatja a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítésének felfüggesztését; a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának, feloldásának feltételeit; az engedélyesek jogait és kötelezettségeit; a földgázellátáshoz kapcsolódó hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát; a földgázbiztonsági készlet felhasználását a földgázellátási válsághelyzet kihirdetése esetén engedélyezi. A hivatal dolgozza ki a már hivatkozott uniós rendelet végrehajtásához szükséges kockázatértékelést, a megelőzési cselekvési tervet és a vészhelyzeti tervet; jóváhagyja a korlátozási besorolást; kezdeményezi a miniszternél a földgázellátási válsághelyzet minősítését és a biztonsági készlet felhasználását.
És akkor következnek lassan azok a jogszabályok, amelyek miatt mertem azt mondani, hogy nem csak uniós jogharmonizációról van szó. A bányászatról szóló 1993-ban alkotott törvény módosítása, amely megteremti a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások, valamint az építésiengedély-köteles bányászati építési tevékenységek szabályainak összhangját, és megszünteti az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárására okot adó körülményeket egyes fogalmak újradefiniálásával - úgy, ahogy előttem Márton Attila is elmondta a feldolgozás, az ásványi nyersanyag, a kitermelőipar és a bányászati hulladék kérdését.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény - amelyet magunk között csak Vet. néven ismernek az energiaszolgáltatásban jártas szakemberek - alapvetően a tavaszi és nyári törvénymódosítások előkészítési hiányosságaiból eredő jogtechnikai pontosításokat végzik el, a belső hivatkozási pontatlanságokat javítják ki.
(13.40)
Talán vannak önök közül néhányan, akik emlékeznek rá, hogy akkor milyen keményen kritizáltuk és utasították vissza, amikor azt mondtuk, hogy rossz a hivatkozás. Az idő igazolta a felvetésünket.
A távhőszolgáltatással kapcsolatos 2005. évi XVIII. törvény módosítása, amelyre Márton Attila azt mondta, hogy az engedélyesek szigorúbb és részletesebb elszámoltatását teszi kötelezővé, én hadd mondjam azt, képviselő úr, egy kicsit értve a számviteli szabályokhoz, nagyon egyszerű, egy tőmondat, amikor azt mondjuk, hogy valaki készítsen… bocsánat, kezdjük ott, hogy számviteli szétválasztás. Ez jelentheti azt, hogy tevékenységek szerint elkülönítik a költségeket, a közvetlen költségeket. De egészen más dolog az, amikor arra kötelezünk egy szolgáltatót vagy egy hőtermelő vállalatot, amelynek több telephelye van, hogy mérleget és eredménykimutatást készítsen. A számviteli törvény szerint neki még konszolidált mérleget sem kell készítenie, mert egyetlen vállalat. Ha neki ezt meg kell tenni, képviselő úr, ez bizony bürokrácia. Ezt akárhogy próbáljuk eltakarni és próbáljuk szépíteni, ez az adott cégeknek lényegesen több bürokráciát jelent, és semmivel nem lesz tisztább az az adatszolgáltatás, amit a hivatalnak kell hogy szolgáltassanak. Csak ha a rezsiköltségek felosztására és hasonló dolgokra hivatkozhatok.
Tehát azt gondolom, most már csak egy lépés hiányzik, még azt is elő kellene írni, hogy amennyiben az adott vállalkozásnak a mérlegét auditáltatni kell, akkor még ezeket a külön mérleg- és eredménykimutatásokat is auditáltassák, hogy fizessenek még többet, ha már egyszer energetikai szolgáltatással foglalkoznak.
Tehát ez így nagyon pongyola megfogalmazás. Elfogadva azt a szándékot, hogy a költségeket szét kell választani, úgy, ahogy ön hivatkozott erre, mi ezt annak idején megtettük a kormányzásunk idején, de ez sokkal többet jelent annál ebben a megfogalmazásban.
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról szóló, nagyon hosszú című, 2010. évi CXVII. törvény módosítása további adatszolgáltatást ír elő az üzemanyag-forgalmazók részére, és rögzíti, hogy nem teljesítés esetén az eddigi 100 ezer forint helyett 1 millió forintig terjedő bírság kiszabására kerülhet sor.
Azt gondolom, nyugodtan mondhatjuk ezt, hogy itt is az adminisztrációs kötelezettség fog növekedni, de ez talán indokolható azzal a szándékkal, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célozza.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kell hogy beszéljünk arról a kérdésről, amit államtitkár úr is és a Fidesz vezérszónoka is elmondott, hogy az ellátás biztonsága. Nekünk, szocialistáknak az a problémánk, hogy eddig a korlátozást, a korlátozási menetrendet törvény szabályozta. Az, ami most történik, hogy ezt lényegesen alacsonyabb szinten kívánják szabályozni, ez tovább növelné azt az ellátásbiztonsági kockázatot, az energiaszolgáltatóknak a jogbiztonságba vetett hitét tovább gyengíti, és ez így nem jó út.
Nem jó, ha nem tudják a fogyasztók, hogy valójában mikor, és ha törvényi szintre emeljük, akkor azt jelenti, hogy ez a parlament ellenőrzési jogkörébe tartozik. Ha a miniszterhez delegáljuk ezt a jogot, akkor azt jelenti, hogy akár minden héten vagy minden nap megváltoztathatja azoknak a körét, akik a korlátozásba bevonhatók, akik el kell hogy szenvedjék a korlátozásból eredő kellemetlenségeket. Nem dramatizálni akarom a helyzetet, hiszem, hogy a teremben mindenki élt már át olyan szituációt, amikor akár fél órát, egy órát vagy esetleg egy napot a villany- vagy gázszolgáltatásban nem tudott igénybe venni valamilyen energiaforrást, pont azért, mert valami havária vagy probléma volt a szolgáltatónál. Tehát nagyon fontos tudni azt, hogy mikor mi következik, és hogyan fognak tudni ebből kilépni.
Tehát mi mindenképpen azt szeretnénk, hogy ezt emeljük vissza törvényi szintre, és ne miniszteri rendelet szintjén legyen.
Az elmondottak alapján és a már benyújtott módosító indítványaink alapján ma még csak azt tudom mondani, hogy mi egyelőre tartózkodunk. Ennek az indoka az, hogy elfogadjuk és tudomásul vesszük az európai uniós jogharmonizációs folyamatból eredő kötelezettségeket, ezeket tudnánk támogatni, de azzal, hogy becsomagoltak itt más tételeket, és többségben vannak azok a tételek, amelyeknek nincs közük a jogharmonizációhoz, ezért egyelőre azt mondjuk, hogy csak tartózkodunk, de a támogatásunkról nem tudjuk biztosítani a kormánypártokat.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
