KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS
KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én nem fogok felolvasóestet tartani a törvénynek sem az általános, sem a részletes indoklásából, ezt már megtették mások. Valóban vannak ennek a törvényjavaslat-csomagnak olyan részei, amelyeket az európai uniós kötelezettségekből, a jogharmonizációs kötelezettségekből adódóan kell áttenni a magyar jogba, és vannak olyan részei, amelyeket európai uniós kötelezettségből és egyéb okokból kellett volna már nagyon régen, négy-öt évvel ezelőtt átültetni a magyar jogba. Erről fogok majd bővebben beszélni, egész konkrétan a bányászatról szóló törvény módosításáról, de néhány szóban hadd szóljak a többi törvénymódosításról is.
Mint azt már a bizottsági álláspont ismertetésekor elmondtam, nagyon örülünk annak, hogy legalább ez az energetikai tárgyú javaslatcsomag nem egy teljesen más témájú törvényjavaslat zárószavazás előtti módosítójaként került benyújtásra. Ezek szerint egyre inkább felértékelődik a téma a kormányzat szemében is, és most már megtisztelik annyira a parlamentet, hogy önálló törvényjavaslat-csomag formájában nyújtják be ezeket a javaslatokat az Országgyűlés elé.
A törvényjavaslat-csomag - mint azt már az előttem szólók is elmondták - hat törvényt érint. Ami a földgázellátással kapcsolatosakat illeti: a Jobbik Magyarországért Mozgalom már a kezdetektől, a választási programjában is hangoztatta az ellátásbiztonság növelésének fontosságát a földgáz területén, illetve ezzel párhuzamosan Magyarország energetikai függetlenségének az erősítését. Ezen a téren ez a jogharmonizációs kötelezettség némi enyhülést jelent talán, az energiafüggetlenség felé azonban lényegesen nem mozdítja el az országot, de talán nem is ez a célja. A kétirányú kapacitás kiépítése érdekében szükséges vizsgálatokat és egyéb adminisztrációs kötelezettségeket írja elő.
Szintén jellemző a megújuló energia közlekedési célú felhasználásáról szóló törvényjavaslat módosítására, hogy adminisztrációs kötelezettséget ír elő. Az üzemanyag-forgalmazó köteles nyilvántartani, és minden év március 31-éig az előző évről bejelenteni az általa forgalomba hozott üzemanyaggal kapcsolatban, hogy az egy energiaegységre milyen mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásával járt együtt. Nem tudom, hogy ez a klímaváltozás elleni harcban mennyiben játszik szerepet, de ez egy adminisztrációs teher, egy adminisztrációs kötelezettség az üzemanyag-forgalmazók számára, de amennyiben egy picit is hozzájárul a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez és a megújuló energiák felhasználási arányának javításához, akkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt természetesen támogatja.
De igaz ez az egész javaslatcsomagra is. El kell mondanom, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom igennel fog szavazni a javaslatcsomag tárgyalásakor. Nem igazán értjük az MSZP tartózkodását, azt meg különösen nem értem, amikor az MSZP vezérszónoka azt mondja a felszólalásában, ők már fél évvel ezelőtt jelezték, az úgy nem lesz jó, ahogy a bányászati törvény módosításába a kormány belevette a vörösiszapot mint bányászati hulladékot.
(14.00)
Igen, valóban nem volt jó. Kiderült, hogy jogalkotási szempontból (Göndör István: Ne tessék csúsztatni, képviselő úr! - Az elnök csenget. - Márton Attila: Üljön le, és kérjen szót!) teljesen szakmaiatlan volt. Igen, megkapja majd a szót a vitában, képviselő úr. Azonban azt semmiképpen nem értem, önök voltak kormányon akkor, amikor ezt az irányelvet a magyar jogrendbe át kellett volna ültetni, és megfelelően kellett volna átültetni. Tehát súlyos szavak azok, amiket mondok, de ezek a súlyos szavak a valóságot takarják, többek között ennek az irányelvnek a magyar jogrendbe történő hibás átültetése okozhatta a kolontári vörösiszap-katasztrófát. Hiszen tudjuk, hogy nem volt felelős hatóság, amely a vörösiszap-tározó kazettákat mint speciális építményfajtákat engedélyezte vagy ellenőrizte volna. 2008 óta lett volna, ha annak idején a magyar jogrendbe történő átültetés megfelelően történik meg. Úgyhogy a Szocialista Párt részéről némi önmérsékletet kérek, amikor ezt kifogásolja.
Egyébként pedig az való igaz, hogy amikor a vörösiszap-katasztrófa után itt lóhalálában történt egy törvénymódosítás, akkor úgy emelték be a bányászati hulladékok közé a vörösiszapot, hogy megmaradt az eredeti fogalom, és hozzá lett írva, hogy és a vörösiszap, ami aztán nem állta ki az idő próbáját. Ezért ez a fajta megfogalmazás most kikerül, és egy, talán időtállóbb fogalom fog bekerülni ebbe a törvényjavaslatba. Mégpedig egészen pontosan úgy szól, hogy “a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett”… - ja, bocsánat, ez a bányászati tevékenység fogalma. Tehát “a bányászati hulladék az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék, a nem közvetlenül ezen tevékenységből származó hulladékok kivételével”; innentől kezdve már egyértelmű, hogy ásványi nyersanyagnak minősül a bauxit is, és a bauxit feldolgozása során keletkező vörösiszap elnyeri méltó helyét, és bekerül a bányászati törvény hatálya alá.
Az történt ugyanis, hogy 1989-től ’97-ig, ha jól emlékszem, épült Ajkán a kolontári 10-es számú vörösiszap-tározó kazetta, aminek már előtte, az előző rendszerben megkezdődött az építési engedélyezési eljárása. Ezt azonban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékes főosztálya akkoriban hatáskör hiányára hivatkozva megszüntette. Végül majd egy vízjogi típusú engedélyt a vízügyi hatóság adott ki, ami azonban nem egy állékonysági szempontú statikai engedély volt. Itt kezdődtek el a problémák, hiszen már a megépítésekor… - bár a tervezéskor még igen, de az engedélyezéskor már nem tudtak ilyen szempontokat mérlegelni vagy figyelembe venni, és később, a kazetta üzemelése során sem tudták.
Több alkalommal előjött, már a kazetta megmagasításakor többek között, amikor a megmagasításra vonatkozó kérelmet a MAL Zrt. beadta a hatósághoz, mármint a 8-as és 9-es kazettáról beszélek, hogy nincs hatáskörrel rendelkező hatóság, amely ezt építésügyi szempontból véleményezze. Hatáskörének hiányát állapította meg a jegyző, hatáskörének hiányát állapította meg az illetékes környezetvédelmi hatóság is. A környezetvédelmi hatóság végül kiadott egy engedélyt a magasításra környezetvédelmi és vízügyi szempontból, de továbbra sem állékonysági szempontból. Azután sem ellenőrizte senki a gátat, a következményeket ismerjük. 2010. október 4-én bekövetkezett a katasztrófa, majd ezután megint elindult egy hatásköri összeütközés, amelynek során Devecser város jegyzője és Veszprém megyei jogú város címzetes főjegyzője is megállapította hatáskörének hiányát, a környezetvédelmi hatóság szintúgy. Ezért bíróság elé került az ügy, a bíróság pedig ítéletében azt mondta ki, hogy mivel ez a hulladéktározó az egységes környezethatósági engedélyezés hatálya alá tartozik, ezért a környezetvédelmi hatóság tekinthető az építésügyekben is illetékes elsőfokú hatóságnak.
Nyilván nem egy tartós állapot, és ilyen szempontból nonszensznek is minősíthető, hiszen építésügyi kérdésekben a környezetvédelmi hatóság nem tud állást foglalni, különösen statikai kérdésekben. Ezért mindenképpen célszerű volt ezt egy másik hatóság hatásköre alá rendelni. A bányászati hatóság kézenfekvőnek tűnt, hiszen a bányászati hatóság engedélyezi az egyéb bányászati létesítményeket is ilyen szempontból, így most már a vörösiszap-tározó létesítményeket is. Tehát ezzel elhárulhat a probléma, talán a jövőre vonatkozóan is kimondhatjuk, megelőzhető, hogy ebből a szempontból kifolyólag újabb probléma legyen bárhol az országban a bányászati létesítményekkel, meddőhányókkal. Ebből a szempontból, teszem hozzá, hiszen azért jó néhány más szempont is van, ami miatt a kockázat továbbra is fennáll. Ezt azonban, úgy tűnik, most sikerül ezzel a jogalkotással megakadályozni.
Amit még el kell ezzel kapcsolatban mondani, természetesen annak ellenére, hogy kifogásunkat jeleztük, hogy miért került ebbe a javaslatcsomagba ez a bányászati hulladékok szabályozásáról szóló törvénymódosítás, elfogadom leginkább azt, amit Aradszki képviselő úr, képviselőtársam mondott érvként, hogy valóban, az erre a célra szolgáló vezetékek szabályozása, a földgázvezetékek is a bányászati törvény hatálya alá tartoznak, ezért valóban van összefüggés a két törvény között.
Összefoglalva azt mondhatom, hogy azért nem foglalkozom most részletesebben, talán majd a vitában, ha felmerül, a többi javaslattal, mivel ezt érzem én, és ezt érzi a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciója ebben az egész javaslatcsomagban a legnagyobb súlyú változtatásnak, ugyanis megnyugtató rendezése egy olyan kérdésnek, ami már évek óta rendezetlen volt. Sajnos, sokkal korábban kellett volna, akkor talán elkerülhető lett volna tíz ember halála és egy nagy katasztrófa. Továbbra is azt mondjuk, hogy bizony ennek a felelőseit meg kell találni. Folyamatban van a büntetőeljárás, a nyomozás már le is zárult, ha jól tudom, tehát ezt bízzuk a nyomozó hatóságokra, hogy megállapítsák, kik voltak a katasztrófa felelősei. Kíváncsian várjuk majdan a nyilvánosságra kerülését, hogy kit és mivel fognak ezzel kapcsolatban megvádolni.
Most itt a jogalkotó egy újabb lépést tett afelé, hogy megakadályozza a jövőbeni ilyen katasztrófákat, és ezt még sok másik kell hogy kövesse, ahogy azt mi a kolontári vizsgálóbizottság jelentésében is, határozati javaslatában is megfogalmaztuk. Szeretnénk, ha a kormány és a parlament majd azokat is napirendre venné, és végre megnyugtatóan rendeződhetne a katasztrófának a jövőre vonatkozó tanulságokat, következtetését levonó része, és megakadályozhatnánk, hogy ilyen események bekövetkezhessenek. A többi bányászati hulladékra természetesen ugyanúgy és bányászati építményfajtára, speciális építményfajtára ugyanúgy vonatkozik ez a szabályozás. Ezért jó, hogy ez a kör így ilyen szempontból, ilyen módon is ki lett terjesztve.
Az egész javaslatcsomagról összefoglalóan, utoljára és még egyszer elmondom, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatja a törvényjavaslatot, és a szavazáson majd igennel fog szavazni. Mint mondtam, az egyéb területekre majd a vitában szeretnék kitérni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
