MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló, előttünk fekvő T/4986. számú törvényjavaslat elsősorban az uniós irányelvek átültetéséről szól. Ezzel az első mondattal egyből szeretnék kapcsolódni egy kicsit ahhoz, amit Tukacs képviselő úr is elmondott, ami a gazdasági bizottság ülésén is elhangzott. És itt nyomatékosítani szeretném, hogy a törvény jelentős részében egyrészt az európai uniós jogharmonizációra tesz lépéseket a kormány a benyújtott javaslattal, illetve amiket Tukacs képviselő úr a kisebbségi véleményben is elmondott, amit ők kvázi egyfajta kapkodásnak minősítenek, egész egyszerűen nincs másról szó, mint annak a fogalmi körnek a pontosításáról és annak a fogalmi körnek az európai uniós jogrendhez és jogszabályokhoz való harmonizálásáról, ami szükséges ahhoz, hogy ugyanazon definíció alatt pontosan ugyanazokat a tényleges tételes dolgokat értsük. És ha már sajnos az elmúlt kormányzati ciklusokban nem történt meg a joganyag harmonizálása, akkor most akár visszamenőleg is ennek a pontosításáig - illetve most kell elvégezni azt a munkát, amit akkor nem végeztek el -, illetve az Európai Unió azóta megszületett jogszabályai és állásfoglalásai alapján pedig át kell vezetnünk a hazai joganyagon mindazon változásokat, amelyeket az európai uniós tagságunkból adódó kötelezettségeink ránk rónak.
Mindezek alapján tehát a módosítás több, energetikával összefüggő törvényt is érint: a földgázellátásról szóló törvényt, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvényt, a villamos energiáról szól törvényt, a bányászatról szóló törvényt és a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényt.
A módosítás legfőbb célja a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről és a 2004/67/EK. tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 994/2010. európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges törvényi szintű rendelkezések megalkotása. Ez tehát a fő célja ennek a törvényjavaslatnak.
A módosítás azért is szükség, mert a 94/2010-es rendelet a határkeresztező szállítóvezetékeken történő kétirányú szállítás megteremtésének kötelezettségét írja elő a tagállamok számára. E kötelezettség teljesítése érdekében a földgázszállításért felelős szállításirendszer-üzemeltetők a szállításirendszer-irányító részére benyújtandó tízéves hálózatfejlesztési javaslat részeként kapacitásbővítésre tesznek, tettek javaslatot. A szállításirendszer-irányító ezt követően összehangolja a javaslatokat, mentességi kérelmeket is tartalmazó fejlesztési igényeket, és azt a Magyar Energia Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtja.
A törvényjavaslatban a földgáztörvényt érintő módosítások, másrészt a már hivatkozott rendeletben meghatározott azon előírások átültetését szolgálják, amelyek szerint a válsághelyzeti intézkedések végrehajtására a miniszter jogosult, illetve kötelezett. Itt van egy változás, és ismét a Tukacs képviselő úr által elmondottakhoz szeretnék kapcsolódni. Igen, több esetben eddig a kormány hatáskörébe tartozó intézkedési jogokat és kötelezettségeket a szakminiszter hatáskörébe fog most már áttenni a kormánytól ez a törvény. Úgy gondoljuk és úgy látjuk, hogy ez konzekvensen végig van vezetve a törvényjavaslatban.
Egyes, elsősorban a miniszter intézkedését segítő, megalapozó és tájékoztatásra irányuló feladatokat továbbra is az Energia Hivatal látja el, például a megelőzési cselekvési terv kidolgozása, tájékoztatás a megtett intézkedések eredményességéről. A törvényjavaslat e feladatok körét határozza meg, illetve a fenti feladatkörre utalva kiegészíti a hivatal földgáztörvényben meghatározott feladatkörét. A hivatal által kidolgozott megelőzési cselekvési tervet és vészhelyzeti akciótervet a kormány rendeletben hirdeti ki.
(13.20)
Röviden összefoglalva tehát a földgáztörvény módosítása a következőkből áll: a szállítóvezetékeken történő kétirányú szállításhoz szükséges kapacitás kialakítása, kockázatértékelés készítése, amely egyrészt bemutatja az adott tagállam ellátásbiztonságának aktuális szintjét meghatározó körülményeket, másrészt ezek alapján ismerteti egy esetleges válsághelyzet valószínűsíthető követelményeit. A kockázatértékelés alapján a regionális együttműködési lehetőségekre is figyelemmel úgynevezett megelőzési cselekvési terv és vészhelyzeti terv kidolgozását is rögzíti a törvényjavaslat.
A hatékonyabb válságkezelés érdekében a miniszter a földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és fokozatáról, valamint a válsághelyzet megszűnéséről határozatban dönt. Ha a földgázellátási válsághelyzet a kettes fokozatot eléri, rendeletben szabályozhatja a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítésének felfüggesztését, a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit, az engedélyesek jogait és kötelezettségeit és a földgázellátáshoz kapcsolódó, hatósági és nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.
Ugyancsak változást jelent, hogy a kormány helyett, ahogy már mondtam, a miniszter engedélyezi a biztonsági földgázkészlet felhasználását a földgázellátási válsághelyzet kihirdetése esetén.
A kormány a módosítások alapján rendeletben szabályozhatja a nem kifejezetten energetikai tárgyú intézkedéseket is, úgymint a munkanapok, munkaszüneti napok, valamint azokkal összefüggő munkavégzés rendjét, az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények nyitvatartási rendjét, az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek, közintézmények, továbbá irodaházak, valamint költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb felfűtési hőmérsékletét, a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedést és a Magyar Köztársaság területén termelt vagy készletezett földgáznak a Magyar Köztársaság területén kívülre történő kiszállítására vonatkozó szerződéskötés feltételeit, a Magyar Köztársaság területén történő átszállítás kivételével.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény vonatkozásában a törvényjavaslat alapvetően jogalkalmazást könnyítő, technikai jellegű módosításokat tartalmaz, például a “belső szabályzat” kifejezés “belső kiválasztási szabályzat” kifejezésre cserélése, a következetes és egyértelmű fogalomhasználat érdekében. Ez egy konkrét példa arra vonatkozóan, amit már a bevezetőben is említettem.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításának célja elsősorban az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről szóló 2006/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv megfelelő átültetése.
Az ásványinyersanyag-kitermelő ipar fogalmát a hivatkozott irányelv tágabban határozza meg, mint a bányatörvényben szereplő bányászati tevékenység fogalom, ugyanis az előbbi a feldolgozást is magában foglalja, amely tekintetében továbbá nem tesz helyszíni, illetve a kitermelési tevékenységhez kapcsolódó megkötést. Ezekhez kapcsolódóan szükséges a bányászati tevékenység, a bányászati hulladék fogalmának pontosítása, illetve a bányászati hulladékkezelés meghatározása. Itt szeretnék kapcsolódni jobbikos képviselőtársamhoz, igen, valóban, ezek a módosítások, bár nincs így konkrétan a törvény szövegében leírva, de egyértelműen a vörösiszap-katasztrófa, illetve az ilyen és ehhez hasonló jellegű bányászati hulladékkezeléshez, illetve -feldolgozáshoz kapcsolódó esetleges katasztrófák, balesetek elkerülését szolgálják a továbbiakban.
A bizottság kifogásolta, hogy az “előkészítés” fogalom nem felel meg teljes mértékben az irányelv szerinti fogalmaknak, mivel helyszínnel kapcsolatos megkötést is tartalmaz azáltal, hogy szerepel benne a “kitermelést közvetlenül követő” szövegrész. A bizottság által tett kifogást figyelembe véve a módosítás az irányelvnek megfelelő fogalmat vezet be, amely helyszínnel kapcsolatos megkötést már nem tartalmaz. Ennek értelmében a feldolgozás fogalma az ásványi nyersanyagokon, beleértve a kőfejtéses bányák működése során végrehajtott mechanikai, fizikai, biológiai, termikus vagy kémiai eljárás vagy eljárások összessége, beleértve a méret megváltoztatását, szétválasztását és a kioldást, továbbá az előzőleg elhagyott bányászati hulladék újrafeldolgozását, de nem beleértve az olvasztást, mészkőégetéstől eltérő termikus gyártási folyamatokat és kohászati eljárásokat.
Módosításra kerül a bányászati hulladék fogalma is, amely szerint bányászati hulladék az ásványi nyersanyagok bányászata, tárolása és feldolgozása során keletkező hulladék, a nem közvetlenül ezen tevékenységekből származó hulladékok kivételével. A jelenlegi módosítás már nem tartalmazza kifejezetten, hogy bányászati hulladéknak kell tekinteni a vörösiszapot, erről szóltam az előbb. Ennek indoka az, hogy a feldolgozás fogalmának irányelv szerinti átültetése alapján a vörösiszap - mint a bauxit kémiai eljárással történő feldolgozásából származó hulladék - bányászati hulladéknak tekintendő.
A bányatörvény módosításának másik eleme a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások és az építésiengedély-köteles bányászati építési tevékenységek, amelyek egymással szorosan összekapcsolódnak. Tekintettel arra, hogy az egyik részét jelenleg kormányrendeleti szinten, a másik részét miniszteri rendeleti szinten szabályozzák, szükséges annak megteremtése, hogy a rájuk vonatkozó előírások egységesen, egyetlen jogszabályban szerepeljenek. A törvényjavaslat e kormányrendelet megalkotására ad felhatalmazást.
A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelkezéseinek hatályon kívül helyezését egyrészt a bányatörvény az előbbiekben részletesen ismertetett, hivatkozott módosítása, a bányászati hulladékkezelés fogalmának bevezetése, másrészt az ásványi alapanyagok kitermeléséből származó hulladék kezelése részletes szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés kettős szabályozásának a megszüntetése miatt kerül sor.
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása a hatályos távhőtörvényt olyan szabályozással egészíti ki, amely az engedélyesek számára szigorúbb és részletesebb számviteli beszámolási kötelezettségeket ír elő a gazdálkodás hatékonysága, a költségek és bevételek átláthatósága érdekében. A rendelkezések a szövegcserés technikai pontosításokon túl részletesebb nyereségkorlátozásra, nyereségmegosztásra vonatkozó szabályokat is tartalmaznak. És itt ismét hadd mondjak néhány gondolatot!
Tukacs képviselő úr említette, hogy kifogásolták - és ezt szóvá tették a bizottsági ülésen is -, hogy ezzel az adminisztrációs terhek nem nőnek. Mi viszont ezzel szemben pontosan azt látjuk, hogy ennek a számviteli jellegű módosításnak, bár ez valóban csak egy adminisztratív módosítás, de mindenképpen az lehet és reméljük, hogy az is lesz az eredménye, hogy a távhőszolgáltatásban tisztán, világosan és egyértelműen el lehet választani a termelést, tehát a hőtermelést és a tényleges szolgáltatói tevékenységet mind árbevételi, mind költségoldalon. Ez pedig, hogyha világosan szétválasztjuk ezt a fajta megoldást számvitelileg, akkor az Energia Hivatal is vagy bármely más szerv, amelyik vizsgálni, elemezni akarja a távhőszolgáltatás árait és tényleges költségeit ma Magyarországon, akkor végre világos képet kaphat. Tudjuk nagyon jól, hogy eddig ez sajnos nem mindig volt így, és az Energia Hivatalnak bizony komoly fejtörésébe került, amikor pontos és részletes képet szeretett volna kapni. (Tukacs István: És ez?) A képviselő úr most azt mondja, hogy ezután sem lesz így.
Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy az önök kormányzati idején került bevezetésre és megvalósításra például a gázszolgáltatókra vonatkozó részletes szétválasztás, ahol teljesen különválasztották a szolgáltató kereskedő tevékenységeket, amelynek pontosan az volt a célja, hogy egy adott esetben egy költségelemzésnél az Energia Hivatal teljesen pontos, egzakt képet kaphasson arról, hogy ténylegesen milyen folyamatok milyen költségekkel és milyen árbevétellel zajlanak, és amikor arról beszélünk, hogy hatósági árat, árszabályozást szeretnénk valamilyen területre bevezetni, akkor ez az egyik alapfeltétele annak, hogy ténylegesen tiszta, világos körülményeket, számviteli, pénzügyi adatokat lehessen látni. Ez a törvénymódosítás, illetve ez a törvényjavaslat megteremti az alapját és lehetőségét annak, hogy mindez a távhőszolgáltatás területén is megvalósulhasson.
(13.30)
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosításának indoka a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetve az üvegházhatású kibocsátott gázok mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó uniós irányelv teljes átültetése. A módosítás eredményeként az üzemanyag-forgalmazó üzemanyagból vagy más közlekedési célú energiatermékből származó, a teljes életciklusra vonatkozó energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének köre bővül, és ennek elmulasztása esetén a törvényjavaslat 1 millió forintig terjedő bírság kiszabását teszi majd lehetővé.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mivel a törvényjavaslat az uniós irányelvek átültetését hivatott elvégezni, ezért tisztelettel javaslom, hogy támogassák a benyújtott törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
