DR. SIMICSKÓ ISTVÁN
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN
DR. SIMICSKÓ ISTVÁN honvédelmi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sok észrevétel és felvetés elhangzott, mindazonáltal ismételten szeretném megköszönni a parlamenti frakciókkal rendelkező pártoknak, hogy támogatják az előterjesztést, támogatják az előterjesztés célját és valóságos tartalmát is.
Engedjék meg, hogy végigtekintsem a hozzászólókat, akik különböző észrevételeket és adott esetben a támogatás ellenére kétségeket is megfogalmaztak.
Juhász Ferenc képviselő úr arra utalt a vezérszónoklatában, hogy már korábban is jól szabályozott volt ez a kérdés, és igazából történelmi értéknek és lépésnek nevezte a sorkatonai szolgálat megszüntetését 2004-ben. Pluszkötelezettségeket nem állapít meg az állampolgárok részére ez a törvényi koncepció, ez az előterjesztés. Én azt szeretném mondani ezzel kapcsolatosan, hogy korábban, 2004-ben valóban komoly vitákat folytattunk, a 2004. évi CV. honvédelmi törvény elfogadása előtt, számos hiányossága volt ennek a törvénynek, azt hiszem, Juhász Ferenc is elismeri ezt, most már így visszatekintve a miniszteri időszakára. Ezt a hiányosságot próbáltuk meg a mostani törvényi előterjesztéssel egyrészt pótolni, másrészt pedig - utaltam rá - az új alkotmány, alaptörvény és az új honvédelmi törvény elfogadásához igazítani.
A helyzet az, hogy azért is kértem még az előbb két percben szót, hogy próbáljam a vitát megfelelő mederben tartani. Az állampolgárokra semminemű plusz- vagy többlet- vagy több kötelezettség nem hárul - nem hárul, békeidőben semmiképpen sem. Egyedül az államra és az állami szervekre hárul több kötelezettség ezzel a törvényjavaslattal, ha ezt elfogadja az Országgyűlés. Hiszen az előző törvény azt a nagyon nagy hiányosságot mutatta mindannyiunk számára, akik biztonságpolitikával, honvédelemmel foglalkozunk, hogy nem lett volna és nem volt ennek köszönhetően olyan naprakész adatbázisa a Magyar Honvédségnek, hogy ha minősített időszak kerül kihirdetésre, rendkívüli állapot - és a 2004-ben elfogadott és az akkori alkotmányt módosító javaslat is ezt tartalmazta -, megelőző védelmi helyzet esetén, akkor egyáltalán az ország hadra fogható állampolgárai mozgósíthatóak lennének vagy lehettek volna. Tehát egy naprakész katonai nyilvántartással rendelkezni kell egy országnak, ezt próbálja meg pótolni - véleményem szerint eredményesen és sikeresen - ez az előttünk fekvő törvényjavaslat.
Az állami szerveknek - a népesség-nyilvántartásnak, az okmányirodáknak és más állami intézményeknek - lesz kötelezettsége és kötelessége a 18 és 40 év közötti korosztály adatait megküldeni a Magyar Honvédségnek, a most létrehozandó központi nyilvántartó adatbázisnak, parancsnokságnak. Ez bizony az államra ró kötelezettségeket, de az állampolgárokra nem. Az állampolgárokat ez nem érinti. Tehát azok a kérdések és felvetések, amelyek arra vonatkoztak, hogy az állampolgárokat mi vagy az állam folyamatosan kitenné a sorkatonai szolgálat fenyegetettségének, és ezért aztán sorozást, összeírást és egyéb más olyan eljárást rendel el, amely eddig nem volt, 2004-től legalábbis nem volt, ezek az állítások, félelmek alaptalanok; az állampolgárokat nem terheli semminemű ilyen kötelezettség.
Én úgy érzem, hogy fontos ugyanakkor, hogy az állami szervek adjanak kellő információt az állampolgárokról, a potenciális hadkötelesekről - a potenciális hadkötelesek azok, akik nem rendelkeznek semmiféle kiképzéssel, de 18 és 40 év közötti magyar állampolgárok, férfiak és magyarországi lakóhellyel rendelkeznek, ők a potenciális hadkötelesek -, pont azért, hogy ha esetleg át kell állni, és ne adja a jóisten, hogy át kelljen állni egy rendkívüli állapot időszakára, egy háborús állapot időszakára, akkor tudjuk azt, tudja azt a katonai nyilvántartás, hogy egészségügyi problémákkal küszködő, balesetben szerzett vagy veleszületett rendellenességet elszenvedő polgártársainkat ne terheljük még akkor sem fölöslegesen a hadkötelezettséggel, ha bajba kerül az ország. Ezért erre szükség van. Az állami szerveknek ezt a nyilvántartást vezetni kell, ami eddig is volt az iskolai egészségügyi rendszerben, az iskolaorvosok rendszerében, ez egy fontos adatbázis, ez az állampolgárok jogait semmiképpen sem sérti, semmiképpen sem teszi ki őket fölösleges kéréseknek, kérdéseknek, és senki sem él vissza az adataikkal semmilyen módon.
(12.50)
Tehát az állam részére van kötelezettségnövekedés, az állam magára nézve érzi ezt fontosnak, pont azért, hogy az ország nagyobb biztonságban lehessen. És az nagyon felelőtlen döntés volt akkor, amikor ezt 2004-ben nem tudtuk tisztességesen megbeszélni és rendezni. Mert akkor bizony önök ebből egy választási kampányt csináltak, megpróbálták a fiatal szavazópolgárokat megszólítani ezzel, hogy önök azok, akik megszüntetik végre a sorkatonai szolgálatot. A sorkatonai szolgálat megszüntetésének van felelőssége. Senki sem akarta az idők végezetéig fenntartani a sorkatonai szolgálatot, és a Fidesznek, illetve a KDNP-nek és a kormánynak nem áll szándékában visszaállítani a sorkatonai szolgálatot. De nyilvántartást vezetnünk kell, nyilvántartással rendelkeznünk kell, pont a fiatalok, a családok, a magyar állampolgárok biztonsága érdekében kell, fölkészülve egy esetleges nagyon nagy bajra is. Mert békében kell elvégezni ezeket a feladatokat, és a nyilvántartási rendszer naprakészsége ezt segíti elő.
A konkrét kérdések, amelyekkel szeretnék továbbhaladni: fölmerült a gyors munka és az egyeztetések mikéntje. Ugyanakkor pedig az LMP-s Dorosz Dávid arról beszélt, hogy üdvözli és köszöni, hogy a honvédelmi tárca ötpárti egyeztetésre hívta össze most már nem első ízben a parlamenti frakciók képviselőit. Igen, hát feszített munka van. Ezt tudjuk, többször elmondtuk, és kérnénk ehhez a magyar parlament valamennyi képviselőjének a segítségét, támogatását. Ezért választottak meg minket, és küldtek ide a parlamentbe a választópolgárok, a magyar állampolgárok, hogy dolgozzunk, ez a feladatunk. Igen, kicsit intenzívebb, mint az elmúlt 8 évben, és picit talán alkotóbb jellegű is, mint az elmúlt 8 évben volt.
Mirkóczki képviselő úr a Jobbik részéről fölvetette az állampolgárokat érintő vagy érinthető különböző jogosítványokat, kötelezettségeket, és ezen keresztül utalt a veszélyhelyzetekre, a szükségállapot, a rendkívüli állapot kérdéskörére. Úgy érzem, mindig hasznos és fontos, hogy itt, a parlament ülésén is szót ejtsünk arról, hogy milyen válsághelyzetek vannak. Nem elég hangsúlyozni, nem mindenki jogász végzettségű, és jó, hogyha az állampolgárok világosan látják, hogy mikor, milyen kötelezettségeik vannak, milyen jogok illetik meg őket. Ezért szeretném ismételten elmondani, pont azért, hogy itt a Házban is világosabban lássunk: öt úgynevezett minősített időszaki kategória, terminus technicus szerepel a honvédelmi törvényben és az új alaptörvényben is, ezek válsághelyzeteket jelölnek meg, és különböző mértékben érintik az állampolgárok kötelezettségeit.
Nézzük a két esetet, amikor a hadkötelezettség visszaállítható - de hozzáteszem, mindkét esetben az Országgyűlés kétharmados többségével állítható vissza -, ez a rendkívüli állapot, amelyre már részben utaltunk, ez a háborúról vagy hadiállapotról szóló rendelkezés. Ilyenkor vissza kell állítani az általános hadkötelezettséget, hiszen az országot védelmezni kell. Természetesen az önkéntes tartalékos rendszer fölépítésével pont arra törekszünk, hogy elsősorban a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses állománya mellett, ha a baj, veszély jelentkezik, akkor elsősorban a tartalékosokra számíthassunk, és csak ezt követően, ha ez sem elegendő, akkor az állampolgárokra, a potenciális hadkötelesekre, és természetesen a szövetségeseinkre, ha akkora a baj. Tehát egy fokozatosságot igyekszünk ebben is alkalmazni és bevezetni.
A másik a megelőző védelmi helyzet, amely egy háború, egy fegyveres támadás előtti állapot, amelyet érzékelhetünk. Ekkor is kétharmados döntéssel a Magyar Országgyűlés elrendelheti vagy bevezetheti az általános hadkötelezettséget.
Ezenkívül a szükségállapot szerepel még fontos jogi kifejezésként az alaptörvényben, ez nem másról szól, mint az alkotmányos rend megdöntésére irányuló fegyveres, erőszakos cselekményekről, fegyveres lázadásról, itt elsősorban a kormánynak van feladata; a hatalmi centrum, a kormány is megteheti a szükséges intézkedéseket.
A váratlan támadás intézménye viszonylag új kifejezés - ezt megelőzően váratlan fegyveres betörés volt -, ez is a nevéből egyértelműen következik, hogy mire vonatkozik: ha Magyarországot egy más országból érkező szabadcsapat, mondjuk, megtámadja, ekkor a kormánynak szüksége van - és lehetősége is van - arra, hogy az intézkedéseket, a biztonsági lépéseket megtehesse.
A veszélyhelyzet, amely kifejezetten az elemi csapások, természeti, ipari katasztrófák időszakára vonatkozik, ami régebben egyébként ketté volt osztva, és a szükségállapoti kategóriába is tartozott a természeti katasztrófák köre. De így tisztább, világosabb, egyértelműbb fegyveres, nem fegyveres, természeti, ipari katasztrófás elhatárolást tudtunk végrehajtani a törvényi szabályozásnak köszönhetően.
Az észrevételek, amelyek még megfogalmazódtak: többen kifejezték, hogy módosító javaslatokat kívánnak benyújtani, természetesen ezeket a módosító javaslatokat érdemben, tartalmában megvizsgálva foguk megítélni, és nem pártpreferenciák alapján fogjuk a támogató sort megadni, ahogyan eddig is igyekeztünk a módosító javaslatokra érdemben reagálni és befogadni azokat, amelyekről úgy ítéltük meg, hogy erősítik a szándékainkat, céljainkat, törekvéseinket.
Elhangzott kérdés a hadkiegészítő parancsnokságokkal kapcsolatosan is. Itt utaltam a bevezető gondolatsorban, az expozéban arra, hogy összevontuk a hadkiegészítő parancsnokságokat, és úgy ítéljük meg, hogy egy országos illetékességgel rendelkező szervezet, a magyar honvédség hadkiegészítő és központi nyilvántartó parancsnoksága lesz az, amely ellátja a jövőben ezt a feladatot, úgyhogy reményeink szerint ez egy hatékonyabb, egyértelműbb és világosabb nyilvántartórendszert is lehetővé fog tenni.
Dorosz Dávid képviselő úr észrevételeire részben már utaltam, köszönöm azt, hogy támogatják ők is, és köszönöm, hogy megdicsérte a Honvédelmi Minisztérium egyeztetési törekvéseit és eddigi tevékenységét. A módosító javaslatok elé pedig nagy figyelemmel tekintünk, amelyeket be fognak nyújtani.
Vadai Ágnes képviselő asszony fölvetésére egy alkalommal kétpercesben már reagáltam, de engedjék meg, hogy részleteiben is kitérjek rá. Fölvetette azt a kérdést, hogy ki a tartalékos, ki számít tartalékosnak. Az ő álláspontja az, ha jól értettem, hogy az a tartalékos, aki kiképzettnek minősül, és a potenciális tartalékosra is vonatkozott egy kérdés. Erre részben már az elején utaltam, tehát a potenciális tartalékosokat meghatároztam: 18 és 40 éves kor közötti magyar állampolgárokról, férfiakról van szó, és magyarországi lakóhellyel rendelkező emberekről van szó. Szeretném elmondani a közös gondolkodás és a megértés szükségességének az igényével azt, hogy a honvédelmi tárca úgy döntött, hogy önkéntes tartalékos rendszert épít föl. Több kategóriából és két komponensből álló rendszert épít föl, amely azért fontos, mert így talán tisztábban láthatók a fogalmak is, és egyértelműbbek is.
Csak zárójelben utalnék arra, hogy erre valóban szükség van. 17 tartalékos katonánk volt - nagyon nagy eredmény, tudjuk, az elmúlt 8 év megfeszített, kemény munkája benne van, sikerült 17 fővel felépíteni a tartalékos rendszert -, de most 2011 van, és 2014-re szeretnék egy 8 ezer fős tartalékos állománnyal rendelkezni, bízva az önök további támogatásában is, és használva az önök eddigi munkájának a tapasztalatait - természetesen arra nem építve, de használva mindenképpen.
Tehát két komponens van a tartalékos rendszert illetően. Az első komponensben két összetevőjű csoportot láthatunk, az egyik a védelmi tartalékos állomány, a másik pedig a műveleti tartalékos állomány. A műveleti tartalékos állomány kiépítése kezdődik meg most január 1-jétől. A második komponensben szintén két elemet láthatunk. Az egyik a kiképzett tartalékosok, akik volt szerződéses, volt hivatásos katonák, de nem kerültek be és nem akarnak bekerülni sem a védelmi tartalékos, sem pedig a műveleti tartalékos állomány kategóriába, tehát az első komponensbe.
(13.00)
De fontosak számunkra, mert sok éven át a honvédségnél szolgáltak, rendelkeznek kellő tudással, kellő tapasztalattal, katonai szakmai jártassággal. Tehát ha baj van, akkor számíthatunk rájuk, és hogyha nyilvántartási rendszerben szerepel az adatbázisban a nevük, az elérhetőségük, az adataik, a paramétereik, az fontos számunkra, mert az elérésüket így könnyebben meg tudjuk valósítani.
A másik kategória pedig a második komponensen belül a potenciális hadkötelesek köre, akikről már beszéltem. Ezek a 18-40 éves kor közötti férfi magyar állampolgárok.
Úgy látja Vadai Ágnes képviselő asszony, hogy a tartalékos rendszer kiépítése vonatkozásában ennek a törvénynek az elfogadását követően többletköltségekre van szükség. Én úgy érzem, hogy ezt rosszul látja és rosszul értelmezi - nincsenek ennek pluszköltségei. Az összevonás, a hadkiegészítő parancsnokságok összevonása inkább költségcsökkentéssel és bürokráciacsökkentéssel jár.
Végezetül pedig, hadd említsem meg még azt, hogy Juhász képviselő úr arról beszélt, hogy 2004-ben milyen jó törvényt fogadtunk el, és arra utalt, hogy védjük meg a Honvédelmi Minisztérium becsületét. Azt tesszük, folyamatosan ezen dolgozunk, hogy helyreállítsuk a Magyar Honvédség becsületét, a Honvédelmi Minisztérium becsületét. Én úgy érzem, hogy jó úton indultunk el, és ez a törvény is azt mutatja, hogy a jogalkotói munka ezzel gyakorlatilag a finisébe érkezik, ami a honvédelmi tárcát érinti.
Úgyhogy bízva az önök támogatásában, megköszönve a támogató nyilatkozatokat mind a Fidesz, mind a KDNP, mind az LMP, mind az MSZP, mind a Jobbik részéről, bízva abban, hogy a zárószavazás során is támogatják, köszönjük szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)
