JÁMBOR NÁNDOR
JÁMBOR NÁNDOR
JÁMBOR NÁNDOR (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Államtitkár Úr! Jómagam vettem részt az ötpárti egyeztetésen, amellyel kapcsolatban előzetesen annyit elmondhatok, hogy vita nem igazán alakult ki a tervezet megvitatása során. A mai vitanapon már több észrevétellel éltek képviselőtársaim, ezekre nem kívánok reagálni. Nyilván valamennyi frakció jobbító szándékkal kíván hozzájárulni egy olyan törvénytervezethez, amelyet támogathatónak találunk.
Mielőtt rátérnék az előttünk heverő törvényjavaslatra, nem árt egy kicsit visszatekintenünk az időben, és felelevenítenünk az e területen végbement változásokat. A Magyar Honvédség első jelentős átalakítására a Varsói Szerződés megszüntetése és a szovjet csapatok kivonása után került sor. Ekkor a technikai eszközök átlagéletkora meghaladta a 15 évet, és mintegy 60 százalékuk technikailag elhasznált volt. Megkezdődött a katonai szolgálaton alapuló reguláris haderő átalakítása vegyes rendszerű, szerződéses és sorozott katonákból álló hadsereggé. A sorkatonai szolgálatot előbb kilenc, majd rövid idő elteltével hat hónapra csökkentette a törvényhozás.
(12.30)
Magyarországon a 2004-es alkotmánymódosítást követően, békeidőben nincs sorkötelezettség. A fegyveres erők állományát hivatásos szerződéses közalkalmazottak látják el. A sorozást rendkívüli állapot, háború esetén az Országgyűlés újra elrendelheti.
A törvényhozás megalkotta a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvényt, amelyben újraszabályozta a hivatásos katonák jogait és kötelezettségeit. ’99-ben a kormány döntött egy 2013-ig szóló fejlesztési program elindításáról. A kormányhatározat konkretizálta a haderőfejlesztés során következő lépéseit. Megszűnt a Magyar Honvédség parancsnoka beosztás, a Honvéd Vezérkar visszakerült a tárca alárendeltségébe. 2006 októberében a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök ismertette az új haderőreform terveit. A honvédségre az évek során az volt a jellemző, hogy a pártok rivalizáltak, és ez meglátszott a nemzet védelmében is. Amit az egyik párt elrendelt, azt a másik, soron következő párt eltörölte, és mást rendelt el. Így nem tudott haladni a fejlődés, az egyet előre, kettőt hátra taktika valósult meg.
Az elmúlt időszakban összevontak, megszüntettek, diszlokáltak bizonyos katonai szervezeteket, csökkentették a vezető szervek számát, egyszerűsítették a vezetési rendszert, de nem vagy csak részben sikerült a kor kihívásainak megfelelni, erősíteni a valós katonai képességet. A Magyar Honvédség katonai szervezeteinek számos komoly kihívással kellett szembenézniük, akár a hazai katasztrófavédelmi feladatok, akár az ENSZ-, a NATO- és az EU-missziókban történő folyamatos részvételüket nézzük. A kihívások alapvetően változatlanok, ahhoz azonban, hogy jövőbeni feladatainkat magas színvonalon teljesíthessük, folytatni kell a modernizációt, képességfejlesztést, a haderő átalakítását. Ma már önmagában nem elég az, ha kiválóan felkészült, képzett személyi állomány áll rendelkezésre, szükség van a korszerű felszerelésre, fegyverre, logisztikai és infrastrukturális háttérre is.
Néhány adatot a korábban rendelkezésre álló tartalékos létszámról. 2005-ben 90 300 fő volt a tartalékosok létszáma, ebből 75 ezer volt szárazföldi és 15 400 repülő és légvédelmi. A jövőben a kormányzat által létrehozni vagy fejleszteni kívánt tartalékosok létszámát, ezt a 6-8 ezer főt messzemenőkig támogatni tudjuk, és bízunk benne, hogy ez nem áll meg ezen a szinten, és továbbfejleszthető. Hiszen sajnos a világban tapasztalható tendenciák azt sugallják, hogy igenis egy nemzetnek, egy önmagára valamit adó nemzetnek, túl a szövetségesi viszonyon, egy saját védelmi erővel kell rendelkeznie.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat egyrészt támaszkodik az elmúlt évek, évtizedek haderőreformjaira, másfelől igyekszik választ adni a szabályozás fejezetre vonatkozó aktuális biztonságpolitikai követelmények kérdéseire, harmadrészt helyes következtetést von le a korábban elkövetett hibákból. Mindenképpen első lépésnek tekinthető a haderőreform érdekében. A javaslat valamennyi rendelkezéséből kiviláglik, hogy összeállításában katonai, hivatási, szakmai szempontok kerültek előtérbe, mellőzve a politikai megközelítést. Bízunk abban, hogy a kormányzat és a kormány támogatását is élvezni fogja, nem pedig csak az államtitkár úr vagy miniszter úr törekvései és elkötelezettsége nyilvánul meg ezekben a törvényekben, hanem a kormány teljes egésze támogatni fogja, hogy mind anyagi oldalról, mind erkölcsi oldalról a honvédség visszanyerjen abból a korábbi fényéből, ami a honvédséget társadalmi helyzeténél fogva mindig jellemezte, tradicionálisan jellemezte.
Úgy gondolom, hogy a Jobbik programjával harmonizálva támogatni tudjuk az előttünk fekvő törvénytervezetet. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)
