MIRKÓCZKI ÁDÁM
MIRKÓCZKI ÁDÁM
MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Igyekszem nem kihasználni az időkeretet, és tekintettel az eddig elhangzottakra, én azt gondolom, hogy nem lesz nagy ívű vita, hiszen szerintem a többség alapvetően támogatni fogja ezt a javaslatot. Röviden azért néhány észrevételt és néhány gondolatot megosztanék a javaslattal kapcsolatban.
(11.50)
A Jobbiknak fontos alapvetései közé tartozik, hogy a Magyar Honvédség fejlesztését, korszerűsítését napjaink kihívásainak megfelelően készítsük elő. Itt meg kell jegyezni, hogy az elmúlt évtizedekben sajnos olyan általános pusztítás történt, amely a magyar honvédelmet sem kímélte: nemzeti önvédelmünk lényegében szétzilálódott, vezető és végrehajtó szervei meglehetősen amortizálódtak, szétestek, anyagi háttere szinte teljes egészében ellehetetlenült.
Célunk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom frakciójának célja, hogy minden erőnkkel hozzájáruljunk, hogy egy olyan hadsereget tudjunk kialakítani, olyan honvédelmet hazánkban, amely a geostratégiai helyzetünkből eredendően vagy fakadóan képes legyen hazánk védelmét megfelelően ellátni. Kiemelt célunk annak biztosítása, hogy az állandó haderőnk képes legyen valamennyi, az országot fenyegető támadást elhárítani, ehhez pedig szükségesnek látjuk a honvédelem és a honvédség gyökeres átalakítását, noha ezen jelenlegi javaslat annyira nem gyökeres, de mindenképpen szükséges.
Az előttünk fekvő javaslat a mi álláspontunk szerint egységes, átlátható vonalvezetést nyújt, és átlátható utasítást a honvédelmi kötelezettségek végrehajtásának módjáról és a tevékenységben érintett szervezetekről. A katonai igazgatást a közigazgatás szerves részének tekinti, ennek megfelelően pedig jól meghatározott feladatokat ró mind az állami, az önkormányzati és más olyan gazdasági és szolgáltató szervezetek számára is, amelyek adott esetben érintettek lehetnek.
Egyértelműen csak a honvédelmi kötelezettségekben érintett állampolgárokkal és szervezetekkel foglalkozik, és talán itt van az első olyan kérdés vagy ebből adódik talán az első olyan kérdés, amely ugyan nem a törvény része, és ezt szeretném is aláhúzni, de mégis létezik és talán mégis beszélnünk kell róla, részben már el is hangzott az előttem szólók által is, hogy szükségállapot vagy rendkívüli állapot idején milyen és hol megfogalmazott kötelezettségei lehetnek azoknak az állampolgároknak vagy szervezeteknek, akik nem érintettek a jelen javaslatban vagy ebben a törvényben, de mindenképpen majdan elszenvedői lehetnek, ne adja isten, egy olyan kialakult helyzetnek, amikor ez indokolttá teszi, és itt egy példa: kitelepítési kötelezettség veszélyeztetett területről vagy termelési, szolgáltatási korlátozás bizonyos ágazatokban a honvédelmi prioritás érdekében. Még egyszer aláhúzom, hogy nem része ennek a törvénynek, de mindenképp objektív hiányként jelentkezik, és azt gondoljuk, hogy erről talán érdemesebb egy kicsit többet beszélni, vagy akár ennek a javaslatnak a keretén belül is tisztázni ezeket.
A törvényjavaslat II. fejezete a katonai igazgatási szervekkel és azok feladatával foglalkozik. Mi a lefektetett rendszert alapvetően jónak találjuk, de ismerve az e szervezetek jelenlegi gyenge humán és technikai erőforrásait, nem látjuk kellőképpen biztosítottnak, hogy ezen feladatok vagy a rájuk szabott feladatok maradéktalan végrehajtása gördülékenyen menjen. Itt szerintünk mindenképpen indokolt a további fejlesztés a jövőbeni gördülékeny feladatellátás érdekében, így adódik is a második kérdés, hogy tervez-e a minisztérium vagy tervez-e a kormány ezen területen személyi és technikai fejlesztést. Két kieg van, a veszprémi és a szolnoki, valamint alig néhány fős megyei irodák. Itt mindenképp helyénvaló, úgy gondoljuk, a kérdés, hogy hogyan tovább, mi lesz a jövőben az érintett területen.
Az adatszolgáltatásról szóló fejezetben, amely igyekszik kizárni a hadkötelezett felesleges vegzálását, a Jobbik álláspontja szerint az egyik legerősebb rész a központi adatszolgáltatás. Ezt szeretném hangsúlyozni. Nem tartjuk azonban ezzel ellentétben ennyire jónak például az egyedi adatszolgáltatást meghatározó részt. Itt elsősorban a meghagyásba bevont szervezetekről van szó. Az előírt háromévenkénti pontosítást figyelembe véve a manapság jellemző nagymérvű fluktuáció kevésnek tűnik. Véleményünk szerint célszerűbb lenne az évenkénti egyeztetés a háromévessel szemben.
Hogyha ezen gondolatmeneten továbbmegyünk vagy továbbgyűrűzünk, ha az érintett hadköteles állampolgár távozik a meghagyásban érintett szervezettől, akkor azt gondolom, hogy meg is világítottuk, hogy mire gondolunk itt. Ezután már csak a bejelentési kötelezettség terheli, amelynek elmulasztása esetében a tervezet nem tartalmaz szankciót, azaz továbbra is mentességet vagy meghagyást élvez. Megoldásnak látszik, hogy a meghagyásban érintett szervezet a kilépőről is adjon kötelező tájékoztatást, hogy azok visszakerüljenek értelemszerűen a behívhatók csoportjába.
Megjegyzendő és hiányoljuk is, hogy az összes kötelezettségek között csak egyetlen helyen, a megjelenési kötelezettségnél ad lehetőséget a javaslat a mulasztás büntetésére, illetve a rendőrségi elővezetésre. Egy eszköz nélküli hatóság természetesen azért soha nem lesz hatékony, és itt mindenképpen javasoljuk valamilyen szinten az újragondolást vagy a továbbgondolást. Korábbi gyakorlat volt, hogy ezekért a mulasztásokért az illetékes területi jegyző szabálysértési eljárás keretében 3 ezer forint pénzbírságot szabhatott ki, azaz lényegében 3 ezer forintért nem vonult be az adott illető.
Végezetül az egyik utolsó megjegyzésünk a Magyarország területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erőkre vonatkozik: az ezt szabályzó törvény 4. §-a (1) bekezdésének módosítása nemzetbiztonsági védelmünkre való hivatkozással tiltja a tárolt adatok nyilvánosságra hozatalát. Ez különösen veszélyhelyzetben vagy fokozottabb veszélyhelyzetben, minősített állapotban érthető, ugyanakkor mindenképpen úgy gondoljuk, hogy a túlzott titkolózás békeidőben adott esetben többet árthat, mint használ.
Állampolgáraink látják őket, találkoznak velük, észlelik, és máris elindul egy akár jó-, akár rosszindulatú pletyka vagy legenda, az elmúlt időszakban több esetben volt már ilyen Taszár - és nem akarom sorolni a példákat, mi minden - kapcsán. Meg kell keresni, mi azt gondoljuk, azt az érzékeny határt, ami nyilvánvalóan nem könnyű, de hangsúlyozottan - és kiemelném még egyszer, hogy hangsúlyozottan - békeidőben talán elegendő lenne a közvélemény tájékoztatására, de még semmi esetben sem sérti a biztonsági érdekeket.
Mi azt gondoljuk, hogy ez a törvényjavaslat alapvetően rendben van, a Jobbik frakciója által teljes mértékben támogatandó. Annyit kérünk csupán az előterjesztőtől, hogy ezt a néhány észrevételt, javaslatot esetleg gondolja újra vagy egészítsük ki, szükség esetén természetesen a módosító indítványok keretében ezt mi is megtesszük, de alapvetően támogatandónak tartjuk mi is a javaslatot, és azt gondolom, hogy ezzel be is fejezhetem.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)
