PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN
PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselő Asszony! - mert hiszen önnel vitatkozunk. Azt hiszem, egyikünk sem akar 1764-ben vagy 1930-ban élni. (Mirkóczki Ádám: Az nem olyan biztos! Én inkább…)
Ugyanakkor nekünk is megvannak a magunk történelmi és erkölcsi konfliktusai az ügyben elhangzott nevekkel kapcsolatban sokakkal. De mégis hadd hangsúlyozzam: nem magával a díjjal, nem magával a díj céljaival, nem magával a díj elnevezésével és egyáltalán nem a díjat megkapó személyekkel.
Ha pedig még összeköti - mert azt hiszem, értem én, hogy mi fáj ott, a túloldalon - a Corvin-lánc ügyét a Nagy Imre-díjjal, akkor pedig hadd mondjam azt, hogy a jogszabály III. fejezet 21-22. §-a arról rendelkezik, hogy a kormány, a miniszterek, az Állami Számvevőszék elnöke, a legfőbb ügyész - hadd ne soroljam, mindenki előtt ott van, megtalálja - alapíthat a tevékenységével összefüggésben olyan díjat, amit akár Nagy Imréről is elnevezhet majd.
Az a cél azonban, amelyet a Nagy Imre-díjhoz a jogszabály rendelt, ahogy Rubovszky György képviselőtársam az előterjesztésében azt pontosan elmondta, ebben az esetben okafogyottá válik: a békés átmenet lezajlott. És hadd ne mondjam azt, hogy remélem, talán nem az fáj, hogy lezajlott a békés átmenet, és hogy egy új világ kezdődött.
Köszönöm szépen. (Taps a KDNP padsoraiban.)
