DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS
DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen. Tehát a bírói munka fontosságáról és nélkülözhetetlenségéről beszéltünk. Éppen ezért a bírók többségének, a tisztességes bírók, elkötelezett bírók, nem korrupt bírók, nem pártbefolyással dolgozó bírók, nem kommunista múltú bírók érdekében kell figyelnünk ezt a javaslatot. Itt persze megint el kell mondanom azt, hogy a lusztráció nélkül nem fog működni ez a rendszer, tehát igenis, meg kell találni a törvényes útját. Ha Európa felsikít és üvölt, akkor is, ha a kommunista utódpártok üvöltenek, akkor is meg kell csinálni a bírói kar átvilágítását. Mert gondoljuk el, mi fog történni. Itt van Budai Gyula képviselőtársunk, kormánybiztosként nagyon sok ügyet feltár, ügyészség, bíróság elé visz. De kik fognak itt dönteni? Fennáll a veszélye annak, hogy olyan bírók fognak dönteni ezekben az ügyekben, akik már az előző, elmúlt 21 év alatt vagy akár az azelőtti időszakban igenis egyfajta fekete bélyeget kaptak, akik igenis a pártállami érdekeket vagy éppenséggel az elmúlt 21 év gengszterváltó elitjének érdekeit szolgálták. Tehát enélkül nem fog menni.
Konkrétan szeretnék az 5. javaslati ponthoz hozzászólni. Itt egy érdekes változás történik az eredeti javaslathoz képest zárószavazás előtti módosítóként. Miről van szó? Ha külszolgálatra rendelnek egy bírót, akkor az eredeti javaslat szerint megtarthatja bírói tisztségét, de nem ítélkezhet. Ez most úgy változott a bizottsági módosító javaslatban, hogy ítélkezési tevékenységet kizárólag külszolgálat keretében végezhet.
Feltenném a kérdést miniszterelnök-helyettes úrnak vagy aki meg tudja válaszolni, hogy itt mire kell gondolni. Ha egy kirendelt, mondjuk, Kuala Lumpur-i külképviseletbe ki van rendelve egy bíró, akkor ő ott milyen típusú ítélkezési tevékenységet fog folytatni? Nem tudom, online videokonferencián fog itteni ügyekben - egyszerűen nem tudom elképzelni ezt az esetet. Erre magyarázatot kérnék, mert így tarthatatlan.
Ha már itt vagyunk a külképviseleteknél, azért nem értjük azt sem, hogy kerülhet arra sor, hogy Bencze József volt országos rendőrfőkapitány még mindig a helyén van, aki felelős a 2009. július 4-ei tömegoszlatásért, ami az Erzsébet téren történt, a Legfelsőbb Bíróság megállapította. Mit keres Bencze József macedón nagykövetként Magyarország képviseletében a forradalmi kormány kinevezése alatt? Ez a nagy kérdés, de költői a kérdés. Remélem, előbb-utóbb megválaszolják, hazahívják, és elszámoltatják, hogy mit művelt itt, Magyarországon rendőrállami keretek között.
Tovább szeretnék menni. Van egy jó javaslat, amit viszont támogatunk; azért ilyen is legyen, legyen egy kis jó hír itt a ma estén. A 13. pontban, ha jól látom, a Kúria volt elnökére vonatkozó nagyon kedvező, majdhogynem privilegizált szabályokat az előterjesztő végül is visszavonja, vagy a bizottsági módosító megszünteti. A Kúria volt elnökét ilyenek illethették volna meg, hogy 30 ezer kilométer erejéig gépkocsihasználat két évig, kétfős titkárság s a többi, ami tényleg nyilván egy túlzás volt, tehát szerencsére az utolsó pillanatban a józan ész azért fölülkerekedett, és ezt sikerült kiiktatni a szabályok sorából.
Amit még fontossága miatt mindenképpen szeretnék felidézni - bár tulajdonképpen már lefolyt ez a vita, de talán nem késő még ehhez majd hozzányúlni -, a bírók nyilatkozattétele. E rendkívül kártékony szabály az, hogy tulajdonképpen a bíró tisztességes, korrekt keretek között nem magyarázhatja meg az ítéleteit. Kiáll egy bírósági szóvivő, aki elég nehezen elérhetően és rébuszi mondatokban valamit mond egy ítéletről. Szerintem nagyon korrekt lenne, ha a bíró a saját ítéletéről nyilatkozhatna, úgy, mint ahogy egy ügyvéd, ha eljár az ügyben, nyilatkozhat. Az ügyész sem nyilatkozhat. Nem jó dolog ez, ez nem szolgálja a nyilvánosság igazságszolgáltatással kapcsolatos fenntartásainak feloldását.
Képzésről már beszéltünk, én továbbra is azt mondom, csatlakozva Gyüre Csaba képviselőtársamhoz, hogy nem helyes, ha a bíróképzésben ilyen koncentrálás történik. Bár olyan szempontból helyes, hogy ha…
