DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném jelezni, hogy megint egy olyan záróvitán vagyunk, ahol a módosító javaslatok áttanulmányozására természetesen meglehetősen korlátos lehetősége volt az Országgyűlésnek.
Elöljáróban szeretném jelezni azt, betartva a Házszabályt, hogy én az ajánlás 24. pontjához szeretnék hozzászólni, ahol Papcsák Ferenc képviselőtársam, nagyon helyesen - hogy Gulyás Gergelynek eleget tegyek, egy dicsérő ellenzéki hozzászólást akkor kapásból hallhat - kimondja azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság, az OIT és elnöke jogutódja az ítélkezési tevékenységben a Kúria, a bíróságok igazgatása tekintetében - a sarkalatos törvényben meghatározott kivétellel - az OBH elnöke. Ez nagyon helyes.
Most már csak az a kérdés, hogy ha ilyen szépen megállapítják azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogutódja vagy a Legfelsőbb Bíróság elnökének a jogutódja az ítélkezési tevékenység tekintetében a Kúria elnöke, akkor mi a…, mi a nyavalyáért kellett (Derültség, közbeszólások.) beterjeszteni azt a zárószavazás előtti módosító javaslatot, amelyik előírja azt, hogy még most decemberben megválasszák a Kúria elnökét?! Papcsák képviselőtársamnak hibátlan a logikája: a Legfelsőbb Bíróság elnökének a Kúria elnöke a jogutódja. Ha ez így van, akkor az a helyzet, hogy jelenleg ez a tisztség betöltött: Baka Andrásnak van egy folyamatban lévő mandátuma, éppen ezért teljesen indokolatlan volt elfogadni az imént a tizenharmadik, feltehetően most már utolsó alkotmánymódosítást - bár ki tudja, mert még hátravan három hét, még bármi bekövetkezhet -, hiszen van egy hivatalban lévő elnök. Semmiféle alkotmányjogi kényszer arra nézve nincsen, hogy új elnököt válasszon a Legfelsőbb Bíróságnak, illetve a Legfelsőbb Bíróság jogutódlására életre hívott Kúriának az Országgyűlés; nincs ilyen kényszer.
Egyetlen kényszer van: az önök hatalmi étvágya. Egész egyszerűen arról van szó, hogy önök az elmúlt bő fél évben még úgy gondolták, hogy ha az igazgatási funkciót ki is veszik Baka András alól, Baka András maradhat még a Kúria elnöke. Azok a kritikák, amelyekre Bárándy képviselőtársam is utalt, amelyeket Baka András megengedett magának az igazságszolgáltatási reformmal kapcsolatban - egyébként nagyon helyesen -, úgy tűnik, a kétharmados többségnél kiverte a biztosítékot; innentől kezdve a nemzeti együttműködés rendszere nem tűri Baka Andrást.
De lássuk, hogy kiről van szó Baka András esetében! Tévedés ne legyen, Baka András nem egy gyurcsányista káder, akit itt a fülkeforradalomnak feltétlenül ki kell tisztogatnia: Baka András 1990-ben került ide az Országgyűlésbe, többeknek önök közül, Varga vagy Salamon képviselőtársam, önöknek frakciótársa volt az MDF-frakcióban. Baka Andrást Antall József jelölte nemzetközi bírósági testületbe, majd Sólyom László jelölte a Legfelsőbb Bíróság élére, és önök meg is szavazták Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnökének. Az, amit itt önök művelnek, nem egy volt szocialista káder eltávolítása, hanem az önök egykori frakciótársának, egykori párttársának, az önök által megszavazott főbírónak az eltávolítása. Szégyelljék magukat! Az a kérdésem… (Taps az ellenzék soraiban. - Felzúdulás és közbekiabálások a kormánypártok soraiban.)
Az a kérdésem, hogy azok, akik itt ültek egy frakcióban Baka Andrással, azok, akik jó lelkiismerettel megszavazták meghatározott időre Baka Andrást annak idején a Legfelsőbb Bíróság elnökének, milyen érvet tudnak felhozni az alkotmányjogilag teljesen indokolatlan, átlátszó és szégyenteljes alkotmánymódosítás és zárószavazás előtti módosítással kapcsolatban.
A másik: Gulyás Gergely képviselőtársam az előbb azt kérdezte, hogy miért emlegetünk centralizációt akkor, amikor az eddigi egy személy helyett most két személy fogja irányítani az igazságszolgáltatási szervezetrendszert. Azért, mert eddig nem egy személy irányított egy személyben, bármennyire is furcsa ez a megfogalmazás: a Legfelsőbb Bíróság elnöke, jóllehet egy személyben volt az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke – valóban, önmagában az igazgatási és ítélkezési funkció szétválasztása jó -, komoly ellensúlyokkal rendelkezett nemcsak az Országos Igazságszolgáltatási Tanács, hanem a bírói önkormányzati fórumok részéről. Az országos bírói tanácsnak és a bírói önkormányzatoknak ilyen hatékony ellensúlyú, ilyen hatékony jogosítványa az országos bírói hivatal elnökével szemben nem lesz.
Ezért beszélünk centralizációról, hiszen akár a képzési rendszerről, pályázati rendszerről, személyi kinevezésekről van szó, az országos bírói hivatal elnökével szemben, illetve az általa kinevezett bírósági vezetőkkel szemben olyan hatékony ellensúlyok, mint amelyek a hatályos bírói szervezeti törvény alapján egyébként léteznek, nem lesznek. Ezért beszélünk arról, hogy centralizáció következik be, ezért beszélünk arról, hogy a bírói függetlenség igenis csorbát szenved.
(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Egy olyan országban, ahol lehet úgy korlátozni a törvényes bíróhoz való jogot, ahogy ezt önök megtették júniusban, ott igenis a bírói függetlenség csorbul akkor, ha az egyetlen politikai döntéssel kinevezett főbíróval szemben semmilyen ellensúly nincs az igazságszolgáltatási rendszer működtetésével kapcsolatban.
(19.30)
Arról van szó, amit egyébként önök be is vallanak - felteszem, nem is feltétlenül rossz szándékból -, hogy önök gyorsítani akarják az ítélkezést azzal, hogy a főbíró, illetve a bírósági csúcsvezetők beavatkozhatnak vagy az ügyészég beavatkozhat abba, hogy hol folyik le egy-egy ügy. (Nagy zaj.)
