DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS
DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen. Az a helyzet, hogy akkor, amikor szabadon lehet belenyúlni egy-egy ügy szignálásába, amikor egy-egy bírósági csúcsvezető befolyásolhatja azt, hogy kinek-kinek az ügye hol folyik le, melyik bíróságnál, akkor sérül a törvényes bíróhoz való jog.
Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy azt a személyt, azt a bírósági vezetőt, akinek joga van belenyúlni abba, hogy egy-egy per, egy-egy büntetőügy hol folyik le, azt gyakorlatilag egyetlen politikai döntéssel nevezi ki a parlament, akkor kimondhatjuk azt is, hogy nemcsak a törvényes bíróhoz való jog sérül, hanem a bírói függetlenség alkotmányjogi garanciái is sérülnek.
Hogy világosak legyünk, hogy a törvényes bíróhoz való jog miért elengedhetetlen egy jogállamban: egész egyszerűen arról van szó, hogy - válaszolva Répássy államtitkár úrnak a vitában elhangzott ellenérveire - nem az a feltevésünk, hogy az a személy, aki eddig is a Magyar Köztársaság bírája volt, és itt önök kinevezik az OBH élére, az a személy feltehetően pártkatona lenne. Mi nem ezt mondtuk, Répássy államtitkár úr!
Azt mondjuk, hogy egy jogállam pontosan abban is különbözik egy önkényuralomtól, hogy nem pusztán abban kell bíznunk, hogy az, akit kineveznek egy pozícióba, az úgymond, idézőjelben jó fej lesz, tartja magát bizonyos etiketthez, nem fog önkényeskedni; hanem vannak olyan semleges játékszabályok, ahol nem pusztán abban bízhatunk, hogy az önök által kinevezett személy önmegtartóztatást gyakorol, hanem bízhatunk a semleges szabályokban.
Arról van szó, államtitkár úr, hogy abban az esetben - és jelenleg vagy idén júliusig ez volt a szabály -, hogy ha én egy perben az általános illetékességi, illetve hatásköri szabályok alapján pontosan meg tudom azt mondani, hogy mely bíróságnál folyik le a per, hogy egy büntetőügynél a büntetőeljárási szabályok alapján meg tudom mondani azt, hogy melyik bíróság fogja tárgyalni, az egy garanciális szabály. Mert akkor pontosan tudom azt, hogy nincs egyetlen olyan személy a rendszerben, aki önkényesen, gyakorlatilag parttalan jogkörrel felruházva tudja tologatni az ügyeket. Nem bizonyos személyekben kell megbízni, államtitkár úr, hanem olyan semleges, normatív előírások kellenek, amelyek kizárják az önkényeskedést.
Önök most eltávolították azokat a szabályokat, amelyek kizárják a rendszerből az önkényeskedést. Másik oldalon: önök kétharmaddal kineveznek szuperjogosítványokkal egyetlen személyt. Lássunk világosan! A parlament kétharmados döntése nem csak most, az előző ciklusban is politikai döntés volt. Igen ám - visszatérve Gulyás képviselőtársam kérdésére -, a parlament eddig kinevezett kétharmaddal egy legfelsőbb bírósági elnököt, aki egyben az OIT elnöke is volt. Hangsúlyozom, mi nem is azzal vitatkozunk, hogy az igazgatási és az ítélkezési csúcsfunkciót önök szétválasztják, de Baka Andrásnak vagy az ő elődeinek voltak az igazságszolgáltatási szervezetrendszeren belül ellensúlyai.
Megint szeretném megjegyezni azt, amit nemcsak a vitában mondtunk el, hanem idén tavasszal Dorosz képviselőtársam már egy törvényjavaslatot is benyújtott erre vonatkozólag, hogy önöknek abban is volt igazságuk, hogy lehetetlen volt az a rendszer ’97-től kezdve, ahol az igazságszolgáltatás felett azok őrködtek, akiket ellenőriznie kellett volna az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsnak. Mi ezért éltünk egy törvényjavaslattal, erre nyújtottunk be módosító javaslatokat, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanácson belül, a bírói önkormányzaton belül ne lehessenek pozícióban azok a bírósági szervezetet irányító személyek, akiket felügyelnie kéne ennek az önkormányzati szervnek.
Javaslatot tettünk arra is, hogy az, aki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja lett, legfeljebb egy cikluson keresztül tölthesse be ezt a pozíciót. Tehát tettünk konstruktív javaslatokat arra, hogy hogyan lehetne az átláthatatlanságot fölszámolni a jelenlegi rendszerben, hogyan lehetne felszámolni azt a rendszert, hogy az ellenőrzöttek ellenőriznek.
Önök nem ezt az utat választották, önök megint a nyers erőben és a centralizált demokráciában hisznek. Úgy neveznek ki most éppen két embert, hogy ennek a két kinevezett embernek, illetve az egy igazgatási funkciókkal rendelkező szuperbírósági vezetőnek semmiféle ellensúlya nem lesz. Sem az összbírói értekezletek, sem a bírói tanács érdemi ellensúllyal - értem ez alatt a jelölési jogot, vétójogot és a többi -, ilyen jogosítványokkal nem rendelkeznek. Ezért állítjuk azt, hogy egy nagyon durva centralizáció megy végbe az igazságszolgáltatáson belül, és ez egyszerre sérti a törvényes bíróhoz való jogot, és sérti a bírói függetlenség alkotmányos garanciáit. Ezért kérem, hogy ne szavazzák meg ezt a törvényt.
Köszönöm. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiban.)
