GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Kétpercest is nyomtam, úgyhogy kétpercest kértem, de mondhatom normálban is a dolgokat, ahogy elnök úr szeretné. (Jelzésre:) Normálba.
(22.20)
Akkor szeretném az ajánlási pontokhoz illesztetten részleteiben is érinteni a kérdéskört.
Szóval akkor, amikor ebben a törvénytervezetben a személyi jövedelemadó - most az alsó kulcsa 16 százalék, 8. ajánlási pont, hogy tiszta és világos legyen a képviselőtársaim előtt is - 16 százalékkal számítolódik, amikor a szolgálati járandóság tekintetében bármikor újraszámítások történnek, akkor semmi biztosíték arra, hogyha mondjuk, a 16 százalékos kulcs nem 16 százalék, akkor hogyan és miképpen történnek a levonások, a terhek megállapításai. Nem jó, nem konzekvens a dolog; valószínű, hogy célszerű lenne, Harangozó Tamás képviselőtársamnak van is módosítója e tekintetben, azt a módosítót számításba venni.
Ugyanígy a 17. ajánlási pont érinti a szolgálati járandóság számításának a konkrét kérdéseit, és a 61. pont pedig a szenior állományban történő számítási modellek kérdéskörét, amivel hasonképpen érdemes lenne foglalkozni azért, hogy ne olyan értelmű egyutas megoldások szülessenek, amelyek csak károkozással párosulhatnak az érintettek részére. Mint ahogy mondtuk viszont… (Közbeszólás: 15 perced van, Nándi!) 15 perc, köszönöm szépen.
Viszont ahogy mondtuk, mindez nemcsak a fegyveres testületek keretei között lévőket, nemcsak azokat az embereket érinti, akik a tűzoltóság keretei között végeznek tevékenységet, hanem olyan típusú tevékenységet folytató embereket is érint a korengedményes, korkedvezményes kérdéskörök kapcsán, akik gyakorlatilag veszélyeztetett munkakörülmények között végzik a mindennapi munkatevékenységüket. Nem jó, meggyőződésem szerint, ha hosszú évtizedek tapasztalásait figyelembe véve különböző kormányzatok, különböző ideológiák, különböző színezetek mellett azt a fajta “jogbiztonságot” fenntartva, ami gyakorlatilag a tevékenységhez illesztetten adta meg azokat a kedvezményeket, amelyek jártak az érintetteknek, bármelyik pillanatban, egyik pillanatról a másik pillanatra, csak úgy minden megfontolás vagy különösebb megfontolás nélkül fel lehet rúgni; nem jó, mert mindenfajta biztonságot likvidálva csak olyan zilált helyzetet lehet teremteni a munka világában, ami gyakorlatilag a kiszolgáltatottságot még inkább tovább növeli.
Na most, ez a törvénytervezet gyakorlatilag ezt a helyzetet előidézi, hiszen mint mondtam, a korkedvezményes nyugdíj megszüntetésével karöltve, vagy akár az özvegyi nyugdíjak átrendezése - ami kapcsolódik ehhez -, átnevezése, a jogbizonytalanság megteremtése mind-mind azt a helyzetet szolgálják, hogy az emberek bizonytalan állapotba kerülnek.
A dolog lényege, amit még ezen kívül szeretnék megemlíteni, és tiszteletben tartom azt, hogy este negyed tizenegy vagy lassan fél tizenegy van, és nem kívánom önöket a végtelenségig fenntartani, igazából az - (Moraj a kormánypártok soraiban.) örülök neki, hogy önök is örülnek -, hogy nincsenek konzekvenciák, vagy a konzekvenciák bizonyos értelemben hiányoznak ebből a törvénytervezetből.
Mondok egy példát: emlékképeim szerint ebben a törvénytervezetben konkrétan a volt országgyűlési képviselőket érintő juttatások 16 százalékos mértékűek, a személyi jövedelemadóhoz illesztett alsó kulcs nagyságrendjével terheltek. Legyen, nincs ezzel probléma, ha önök úgy gondolják, hogy ezt az utat kell járni, de a következő kérdés rögtön felmerül az emberben: ha vannak konzekvenciák, akkor a közszerepet vállaló emberek esetében, például a polgármesterek vonatkozásában miért nem vetődik fel ugyanez a kérdés, ott miért esik más elbírálás alá - a volt polgármesterekre gondolok - ez a történet. Talán nem azért, mert abban a körben a törvényhozók általi “érintettség”, kapcsolódási pont erőteljesen erősebb?
Szóval, azt gondolom, hogy ha valamilyen irányba elindul a kormány akár egy ilyen szabályozás rendszerén keresztül, akkor érdemes konzekvensen akár a közszerepet vállalók tekintetében, ha teherrel párosítjuk, akkor az országgyűlési képviselőnél, a polgármesternél és a volt országgyűlési képviselőnél, a volt polgármesternél is ugyanezeket a tételeket, nagyságrendeket alkalmazni.
De mondok még egy apróságot, csak azért, hogy a figyelmüket felkeltsem, és a szavazásnál az általam vélt helyes utat tudják járni. Gondolják végig azt, amikor különféle juttatások - akár mondhatjuk ezt szolgálati járandóságnak is - esetében valaki a törvényi előírásokat bizonyos értelemben megszegve, meghágva végzi a mindennapi tevékenységét, adott esetben munkatevékenységét amellett, hogy szolgálati járandóságban részesül, akkor önök egy kettős következtetést vonnak le ebből, és egy kettős következménye is alakul ki a dolognak. Az első következménye az, hogy megszüntetik az ellátást. Azt gondolom, ez teljesen rendben van, ez teljesen helyénvaló, hiszen kvázi feketefoglalkoztatásnak nincs helye. De van egy másik következtetésük is, és az a másik következtetés arról szól, hogy az előző évi teljes ellátását, szolgálati járandóságát visszavonják az adott embertől, akkor és hogyha egy nyilatkozattételi kötelezettségének nem tett eleget.
Azt gondolom, hogy a szankció valahol azonos arányban kell hogy megmutatkozzon az elkövetett cselekménnyel szemben. Az, ha valaki egy nyilatkozattételi kötelezettségének nem tett eleget vagy épp a munkáltatója nem tett eleget, azzal párosul, hogy megszüntetik a folyósított szolgálati járandóságát, ez számomra is fogható, elfogadható, de az meg, hogy az előző évi teljes járandóságának a visszafizetésére kötelezik, a nonszensz kategóriájába tartozik. Hát gondolják már végig tiszta fejjel azt, hogy ha az előző évben megkapott szolgálati járandóságát valakinek egy ilyen esetben vissza kell fizetni, akkor az hogyan fogja a holnapját meg a holnaputánját élni! Szóval, azt gondolom, hogy az ilyen típusú dolgokat igenis ki kellene gyomlálni a törvénytervezetből, mert abszolút módon nem vág egybe a szankció kérdésköre azzal, ami az elkövetett esemény, nincs szinkronban a két dolog egymással.
Tudnám a szót ragozni, el tudnám 15 percig mondani még mindazt, ami ilyen típusú hasonló jellegű kérdésköröket vet fel, biztatnak is rá a képviselőtársaim, de bírok annyit tisztelettel önök felé, hogy ezt nem teszem, hanem csak arra hívom fel a figyelmüket, hogy a példákon alapulva értelme lenne még a végszavazást megelőzően végiggondolniuk mindazt, amit végig kell gondolni annak érdekében, hogy ne azt a torz pályát fussák, amiről az előbbiekben beszéltünk, amely a visszamenőlegességgel, a büntetések kiszabásával és egyebekkel olyan helyzetet szül, ami csak az emberek kárára van, és nem az emberek javát szolgálja.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
