LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ
LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Nyilván majd a reggeli órákban lesz módja a képviselő úrnak a Házszabályt is tanulmányozni, és akkor ideje lesz meggyőződni róla, hogy a kétperces hozzászólásokban egymás mondandójához kapcsolódunk. Én is azt teszem, a képviselő úr mondandójához kapcsolódom.
Igaza van, és örülök az őszinteségének. Ez a törvénytervezet egyértelmű viszonyokat akar teremteni. Igen, egyértelmű viszonyokat, csak ezeket az egyértelmű viszonyokat úgy hívják, a kiszolgáltatottság egyoldalú viszonyai. Erre egyértelműen törekszik ez a törvénytervezet. Ez nem a fejlett kapitalizmus világa és normarendszere, ez a XX. századi kapitalizmus Európában már meghaladott normarendszere, amit vissza akar hozni. Nem, nem marxista csökevény, nemcsak a Rerum novarum idézett szövege bizonyítja ezt, hanem az európai gyakorlat is. Ha csökevény, akkor a kereszténydemokrata és a szociáldemokrata pártok közös csökevénye. Úgy hívják ezt a csökevényt, hogy szociális piacgazdaság.
Erhardt nevét emlegetném, nem annyira marxista politikusnak számít. A szociális piacgazdaság felismerte, hogy a munkavállalók jogainak növelése nélkül még a gazdaság sem működik rendesen, és ha ők nem ismerték volna fel, akkor a mostani gazdasági világválság végképp rávilágít arra, hogy mely országok úszták meg a legenyhébben a világválság pusztítását: a skandináv országok, Németország és Ausztria, épp azok, ahol a munkavállalói jogok jóval szélesebbek és csorbítatlanabbak, amint azt önök most az új törvénnyel tervezik. Ha ez csökevény, akkor a humanizmus csökevénye; ha ez csökevény, akkor a szolidaritás csökevénye; ha ez csökevény, akkor a szociális piacgazdaság csökevénye. Vállaljuk ezt a csökevényt, ha kell, önökkel szemben is.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
